Hivatalos: ennyi lesz a tanárok fizetése
Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy mennyivel nő a pedagógusok bére.
Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy mennyivel nő a pedagógusok bére.
Miután a magyar modellváltó egyetemeket kizárták az uniós kutatási programból, saját programot indított a kormány. Kemenesi Gábor virológus szerint azonban nem lehet hazai forrásból pótolni azt a kárt, amit az uniós program leállítása okoz a magyar tudományos életben - írja az RTL Híradó oldala.
Talán nem lenne túlságosan nagy elvárás egy munkavállaló részéről, hogy megtudja, mennyi pénzért dolgozik. A pedagógusoknál azonban még a szakszervezeteknek sincs információja arról, miként alakulnak a fizetések. Konkrét pedagógus besorolás még nincs arról, hogy mi alapján lépi meg a kormány az oktatásban dolgozó tanárok, óvónők és a diplomás bölcsődei dolgozók béremelését. Az átlagos, 32,2 százalékos jövedelememelkedés a szakszervezetek szerint csökkentheti az oktatás területéről az elvándorlást, azonban nagy esély van arra, hogy nem mindenkinek nő ennyivel a bére. Egyebek mellett nem világos, hogy a fizetési sávhatárokon belül valóban a teljesítmény határozza-e meg a béreket, és ha igen, akkor milyen kritériumokat vesznek majd figyelembe az intézményvezetők. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megszűnhettek a pályán töltött évek alapján meghatározott bérkategóriák, tehát az oktatásban töltött évek automatikusan nem számítanak az illetményekbe, helyette új besorolási kategóriák lesznek, ezért sok múlik azon, hogy egy pedagógus melyikből melyikbe kerül. Ráadásul idővel akár csökkenhet is a pedagógusok bére az emelés után, ami teljesen megdöbbentette a szakmát, másrészt feszültségeket eredményezhet a tanárok körében, ami nem csak az ő teljesítményükre lesz hatással.
Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint 2024 végére végezhetnek a kiképzéssel az első ukrán pilóták az F-16-os vadászgépekhez – írja a Kyiv Independent.
Kreatív problémamegoldás, kritikus gondolkodás, kezdeményezőkészség, csapatmunka – többek mellett ezen képességek fejlesztéséhez szükségesek a hazai oktatásban is egyre inkább teret nyerő digitális alkotóműhelyek. Magyarországon ma már többszáz modern eszközökkel felszerelt műhely áll az iskolák rendelkezésére, egyre több intézmény ismeri fel bennük a lehetőséget, és illeszti be a közösségi alkotást a nappali oktatás részeként a tanmenetébe. A legutóbb például a Gyermekek Háza tartott ilyen projekthetet a Budai Tankerületi Központ támogatásával.
Az amerikai diákhitelesek közel 40 százaléka nem kezdett el törleszteni a három év szünet után, még Joe Biden elnök könnyítési programja ellenére sem - számolt be a hírről Bloomberg.
Nemzetközi szinten egyre több vállalat és pénzügyi intézmény indul el a fenntartható működés útján, a 2050-es klímacélok eléréséhez szükséges energetikai és infrastrukturális átállás azonban az új szemlélet bevezetése mellett komoly kihívásokat is tartogat például az információk szolgáltatása és kezelése területén. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense szerint a vállalati információk hiánya az egyik legnagyobb gátja a zöld pénzügyeknek, de általában véve a fenntartható vállalati működés elterjedésének is. A pénzügyi kultúrán túl kell lépni, és az ökokultúrát is terjeszteni kell vele párhuzamosan. A zöld pénzügyi termékek hatásának kiértékelésekor pedig körültekintően kell eljárni, mert a terméktől elvárt CO2 hatás és a tény eredmények akár jelentősen is eltérhetnek. A kérdéskör vizsgálata mára teljesen multidiszciplinárissá vált.
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítja a Károli Gáspár Református Egyetem részére új, átfogó egyetemi campus létrehozásához szükséges, a Budapest IX. kerület belterület 36840/7, 36840/8 helyrajzi számú ingatlanokon megvalósuló beruházást - írja a Magyar Közlöny.
Miközben fogadalmakat teszünk személyes célok elérésére és jótékonykodásra vonatkozóan, az év vége egyben arra is alkalom lehet, hogy elképzeljük, milyen pozitív változásokat érhetünk el az egész világ számára az elkövetkező tizenkét hónapban. A jótékonykodás erejére rávilágítva ez az év azon időszaka, amikor átgondolhatjuk, hogy miként tudunk a lehető legtöbb jót tenni.
A PISA-felmérés 2022-es átlageredményeiről szóló előző írásomból az derülhetett ki, hogy a magyar diákok esetében kisebb elmozdulások ellenére sem romlásról, sem pedig javulásról nem lehet beszélni. A magyar tanulók teljesítménye alapvetően stagnált, relatív pozíciónk pedig csak azért javult, mert a korábban legjobban teljesítő országok oktatásának teljesítménye borzasztóan nagyot zuhant. Ez azt a látszatot kelti, mintha a magyar közoktatásban az elmúlt években nem történt volna semmi katasztrofális. Ha azonban az adatok mélyére ásunk, meglehetősen riasztó változások kerülnek felszínre.
Az OECD 2022-es PISA vizsgálata, amely háromévente – most kivételesen négy év után – a 15 évesek alapvető szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáit (alkalmazható tudását) méri, kivételesen nem a magyar közoktatás eredményei miatt válthat ki megdöbbenést. Európa korábban a világ élvonalába tartozó közoktatási rendszerei ugyanis rettenetes, a PISA-mérések történetében példátlan mértékű teljesítményzuhanást produkáltak. Már nemcsak Magyarország hosszú távú versenyképessége miatt aggódhatunk, de egész Európáért is.
Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva aktuális munkahelyét. Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük.
A német szakszervezetek és munkáltatói szövetségek oktatáspolitikai változtatásokat követelnek a 2022-es rossz PISA-teljesítményértékelési eredmények után.
Közzétette a legfrissebb, tavaly felvett PISA-felmérések eredményeit az OECD, amelyekből az derül ki, hogy a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál. A felmérés másik két tudásterülete közül a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye, valójában e téren az eddigi második legrosszabb eredményt érték el a három évente megtartott, 2000-ben elindított vizsgálatok történetében. Apró vigasz, hogy a harmadik tudásterület, a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi, 2018-ban felvett teszthez képest. Továbbra is igaz, hogy a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge.
A gyorsan változó digitális környezetben az üzleti érdekek felismeréséhez és a jó döntések meghozatalához a vállalkozói szemlélet megléte mellett elengedhetetlen a naprakész tudás. A költségek és a várható haszon elemzésen túl egy nagyvállalat informatikai stratégiájának megalkotásához és a digitalizációs transzformáció megvalósításához nem csak a technológiák jövőállóságát kell ismerni, az ahhoz fűződő kockázatokat is fel kell tudni mérni. Az információs területen a menedzseri döntések ráadásul másképp alakulnak, mint a hagyományos kérdésekben. „A digitalizációs környezetben azok az alapvető költségalapú megközelítések, amiket korábban, a digitalizáció előtt alkalmaztunk, nem működnek” – mondta el a Portfolio-nak Kis Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Éppen ezért sok éves vállalati karrier és már elért vezető beosztás után is van értelme elvégezni egy MBA képzést, ahol a cégen belüli újítások megvalósításához szükséges belső vállalkozói szemlélet is elsajátítható.
A tanárok 5 százalékát érintő felmondási hullám söpört végig a magyar közoktatásban, és a Pedagógusok Szakszervezete szerint már az átvezénylésre készülnek a tankerületek - közölte az RTL.
2023-ban összesen 4314 tanár szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát - derült ki az Átlátszó cikkéből.
Megugrott a tankerületi központok lejárt tartozása, október végén már 1,6 milliárd forintra rúgott, és a 60 központból 38 került fel az államkincstár listájára – írja a Népszava.
Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.
A XI. kerületi Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya rozsdaövezeti területét megújító Tavirózsa városrészfejlesztési projekt című pályamunka nyerte a legnagyobb ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület XI. Hallgatói Ötletbörze Pályázatát. A pályázat idei témája a Revitalizáció – értékteremtés témakörben a Műegyetem egyes területeinek, illetve a volt Vasvári Pál Laktanya új szemléletű hasznosítása volt. Az IFK elnöke, Takács Ernő a XI. Ingatlanfejlesztés Napján a díj átadásán, november 20-án este arról beszélt, hogy a pályázattal, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására a különböző szempontok és szakterületek összehangolására szeretnék felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét.
Egy kampányrendezvényen mondta ezt.
Célba vesznek minden Izraelhez kicsit is kötődő hajót.
Maguk is figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a felméréseket óvatosan kell kezelni.
Nyomást gyakorolnak a piacok rájuk.
Egymásnak ellentmondó gazdaságélénkítő tervvel állt elő a két kormánypárt.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?
