Kétszázmilliárd forintot kell hirtelen előkaparnia a kormánynak, ha a jelenleg aláírásgyűjtés alatt álló, férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjazásról szóló népszavazás eredménye ezt megköveteli. A finanszírozásra nincsenek egyszerű megoldások, azonban muszáj megoldást találni, mert sem a nyugdíjkassza, sem pedig a költségvetés hiánya nem borulhat fel.
Folyik a kampány a szakszervezetek részéről a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása mellett, szükség van ugyanis a 200 ezer aláírásra, hogy kiírhassák a népszavazást. Azok után, hogy megírtuk: 200 milliárd forintba is kerülhet a program bevezetése, Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke bejelentette, hogyan lehetne ezt egyszerűen finanszírozni.
Feltehető a népnek az a kérdés, hogy a férfiak számára is legyen-e biztosított a 40 év szolgálati idő utáni korai nyugdíjba vonulás lehetősége. Ez az egyetlen kérdés és az arra adott válasz fenyegeti most a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és emiatt aggódhatnak nemcsak a jövőbeli, de a jelenlegi nyugdíjasok is. A Portfolio-nak sikerült megszólaltatnia az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztériumot is!
A következő 45 évben 2 millió fővel csökkenhet a népességszám, minden harmadik ember 65 évnél idősebb lesz, a gyermekvállalás halasztása mögött ijesztő folyamatok húzódnak meg, a gyermektelenek aránya látványosan növekedni fog - és ez csak néhány a nemrégiben megjelent Demográfiai Portré főbb megállapításai közül. A KSH Népességtudományi Intézet által készített dokumentum néhány üzenete a vészharangok kongatásaként is értelmezhető, kérdés, hogy a döntéshozók mikor éreznek magukban késztetést a cselekvésre.
Ha sikeres lenne a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazása érdekében tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők - figyelmeztetett Varga Mihály az origónak adott tusnádfürdői interjújában.
Afrika legtöbb országát leszámítva a világ szinte minden államában szembe kell nézni az öregedés problémájával - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.
A becslések szerint ötven év múlva 7,9 millióra csökken Magyarország lélekszáma, a lakosság elöregedése miatt pedig idővel muszáj lesz felemelni a nyugdíjkorhatárt - mondta a Napi Gazdaság szombati számában megjelent interjúban Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.
Na, mi a közös Chilében, Finnországban, Ausztráliában, Dániában és Hollandiában? Az, hogy mindegyik ország a nyugdíjrendszerek összehasonlítási rangsorában az élen végzett. Egy nemrégiben publikált felmérés 25 nyugdíjrendszert hasonlított össze nemzetközi szinten, amelyek a világ teljes népességének 58%-át fedik le - írja a Financial Times.
Új technikai kivetítéssel és költségvetési kockázatelemzéssel állt elő kedden a Költségvetési Felelősségi Intézet. Az elemzéseket bemutató háttérbeszélgetésen Romhányi Balázs ügyvezető kiemelte: a tavalyi magas növekedés átmeneti volt, a költségvetés egyenlege 3% alatt maradhat a következő években. A vasárnapi boltbezárásnak érzékelhető, de átmeneti hatása lesz csak. A nyugdíjasok idén is jól járhatnak reálértelemben.
Sokan felháborodtak a múlt hónapban benyújtott törvényjavaslat miatt, miszerint meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, amelynél a taglétszámhoz képesti befizetők aránya a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem éri el a 70%-ot. Azóta már sok piaci pletyka és lehetséges megoldási javaslat is felreppent, ezért megkérdeztük Dr. Matits Ágnes és Holtzer Péter nyugdíjszakértőket, hogy ők milyen megoldást tudnának elképzelni a pénztártagok problémájára. Elgondolkodtató javaslatok születtek.
Mintegy hatezren tüntettek a bolgár fővárosban, Szófiában amiatt, hogy a kormány tervbe vette a nyugdíjkorhatár felemelését. Az októberben megválasztott koalíciós kormány január 1-től négy hónappal megemelné a nyugdíjkorhatárt.
Egyeztetésre hívta a napokban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen tüntetést, forgalomlassítást, útlezárást szervező Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége. A megbeszéléstől az álláspontok közeledését, a korkedvezményes nyugdíjrendszer év végére kitűzött felszámolásának elhalasztását és a külföldön is működő rugalmas rendszer kidolgozását várja a szervezet.
Felforrósodott a hangulat az elmúlt napokban a nyugdíjkérdés körül. Azt már eddig is látni lehetett, hogy az állami nyugdíjrendszer jelenlegi formájában nem lesz fenntartható, és erősen el kell majd gondolkodniuk az alternatív megtakarítási lehetőségekről mindazoknak, akik majd 20-30-40 év múlva mennek nyugdíjba. Na de van-e egyáltalán az emberek részéről hajlandóság arra, hogy megtakarítsanak? Melyek lehetnek a legvonzóbb konstrukciók és mire kell odafigyelni, ha nyugdíjra spórolunk? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tenke Gáborral, az Erste Bank Lakossági Termékfejlesztési Igazgatóságának igazgatójával.
Varga Mihályt - miután bejelentette a Budapest Bank állami megvásárlását - csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján több aktuális témában is kérdezték. A boltok vasárnapi bezárásáról szóló javaslatról elmondta, hogy a kormány álláspontja világos, támogatja azt. A magánnyugdíjpénztárak ügyében kijelentette, hogy a kormány korrekten jár el a bent lévő 60 ezer emberrel.
A 2014. december 31-ével megszűnő korkedvezményes nyugdíj eltörlése ellen tüntettek ma a közlekedési szakszervezetek Budapesten. Az ágazatban dolgozókat tömörítő szervezetek képviselői azonnali egyeztetést kezdeményeztek a szaktárcával. Ha nem lesz megegyezés, felfüggeszthetik a munkát az ágazatban dolgozók.
A múlt heti, magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényjavaslat miatt megszűnésre van ítélve a teljes szektor. Ennek következtében a tagok vagyona az államhoz kerülne, így a költségvetés jövőre 200 milliárd forintos egyszeri bevételhez jutna. Ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ez mit okoz a számokban.
A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozás hatálya nem lesz visszamenőleges - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére. Mivel a törvény nem visszamenőleges lesz, így feltehetően a kihirdetést követő hatályba lépés dátumától indul a hat hónapos periódus, amikor is a kormány vizsgálja a tagdíjat fizetők arányát. Ez pedig azt jelenti, hogy a magánnyuugdíjpénztári tagok nyertek maguknak néhány hónapot.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfő reggel az MTV műsorában is elmagyarázta a pénteken benyújtott törvényjavaslat magányugdíjpénztárakra vonatkozó részét. Úgy érvelt: választhatták volna a cseh példát, ahol 2016 januárjától megszűnnek ezek a pénztárak, ám a magyar kormány nem ezt választotta szerinte. A Portfolio véleménye pedig erről az: lényegében ugyanaz lesz a törvényjavaslat gyakorlati következménye.
Az utóbbi években véghezvitt szigorítások a nyugdíjrendszerben beértek, a friss adatok alapján sikerült a férfiak esetében a korcentrumot a kötelező korhatár fölé emelni, bár a nők kedvezményes nyugdíjazása ezt a hatást részben ellensúlyozta. Tavaly nyugdíjra és egyéb ellátásokra összesen a GDP közel 12%-át fizette ki az ország, a fenntarthatóságot nehezíti hosszabb távon a társadalom öregedése és az alacsony születésszám. Elgondolkodtató, hogy a KSH adatai szerint az EU-s átlagnál a keresetekhez képest magasabb nyugdíjat ad a rendszer, azonban a nyugdíjak vásárlóértéke merőben elmarad a nemzetközi összehasonlításokhoz képest. A cikkből többek között az is kiderül, hogy melyik megyében a legjobb nyugdíjasnak lenni.
A hazai nyugdíjrendszer 20-30 évig még kitart, de azt követően a romló demográfiai tendenciák miatt nem lehet elkerülni az állami nyugdíjak visszaesését. Egyszerűen nem lesz elég járulékfizető a mostani szintekhez hasonló nyugdíjak kifizetésére, megoldás lehetne az állami kötelezés és/vagy az öngondoskodás felértékelődése. A fő probléma az, hogy nincs elég pénze a lakosságnak nyugdíj-megtakarítások felhalmozására, de a Portfolio Öngondoskodás 2014 konferencia alapján van azért ok a bizakodásra.
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Jó néha olyan összehasonlítást találni, ahol Magyarország nem a legrosszabbak egyike között van. Ilyen a mobillefedettség...
Új-Zéland az élen jár a lakosságarányos olimpiai érmek számában. Ausztrália pedig 27 milliós lélekszáma ellenére... 
A Pénzügyminisztérium 2024. októberben közzétett őszi adócsomag-tervezete szerint 2025-től alapjaiban változhat... 
Az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 sz. irányelv a hibás...
Az amerikai demokratáktól a brit torykig, Emmanuel Macron koalíciójától a japán liberális demokratákig, de még...
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
