A Postás Önkéntes Nyugdíjpénztár 2024. december 31-én beolvad az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztárba. Az egyesülésre 2024 augusztusában benyújtott pályázatot mindkét pénztár küldöttközgyűlése egyhangúan támogatta - közölte az Aranykor nyugdíjpénztár.
A közelmúltban bejelentett nyugdíjváltozások, amelyek a nyugdíjasokat és a jövőbeni jogosultakat is érinthetik, számos kérdést vetettek fel a költségvetési források és a fenntarthatóság terén. A legújabb módosítások szerint január 1-jétől 140 ezer forintra emelkedik a méltányossági nyugdíjemeléshez szükséges jövedelmi küszöb. Ezzel jelentősen bővülhet azoknak a száma, akik jogosultak az emelésre, hiszen míg jelenleg mintegy 250 ezer ember esik a 120 ezer forint alatti nyugdíjak körébe, addig 500 ezer főre nő azoknak a száma, akik havi jövedelme nem éri el a 140 ezer forintot. Ugyanakkor a költségvetésben kisebb a keret ennél, alig pár tízezer ember számíthat az emelésre.
Országszerte kiterjeszti magánnyugdíjprogramját Kína, miután az állami nyugdíjrendszer egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A szakértők azonba attól tartanak, hiába jár adókedvezmény a rendszerhez, csak kevesen tudják majd kihasználni azt, így a társadalom csak egy töredékének éri majd meg részt vennie benne – írja a Bloomberg.
Az elmúlt években a publicisztikáimban talán túl sokat foglalkoztam a magyar nyugdíjrendszer reformterveivel, és alig törődtem más országokkal. Most elolvastam egy remek cikket az amerikai tb-rendszer közelgő technikai csődjéről és egy ezt elkerülő lehetséges mentőcsomagról. Húsz évvel ezelőtt már írtam egy ismeretterjesztő cikket e témáról, de most újra megkísérlem. Bár az amerikai tb-rendszer nagyon sokban különbözik a magyartól, de vannak hasonlóságok is köztük: plafon, degresszió, a rugalmas korhatár tágítása. A fenntarthatóság és a méltányosság összehangolásában vannak hasznosítható párhuzamok, például a reformbénultság. Ebben a cikkben először röviden áttekintem az amerikai tb-nyugdíjrendszert, beleértve a fenyegető csődöt, majd ismertetem a nevezett szerzők kiegyensúlyozott reformjavaslatát, és végül utalok a magyar áthallásokra.
A brit nyugdíjrendszer komoly kihívásokkal néz szembe, derül ki a BlackRock vagyonkezelő legfrissebb felméréséből. A járulékalapú nyugdíj-megtakarítók háromnegyede úgy véli, nem halad jó úton afelé, hogy nyugdíjas korában elfogadható életszínvonalat érjen el. Ez a bizalmi szint a felmérés 2017-es kezdete óta a legalacsonyabb - közölte a Financial Times.
Az ausztrál szenátus elfogadta azt a törvényt, amely megreformálná a nemzet 4100 milliárd ausztrál dollár (mintegy 2700 milliárd dollár) értékű nyugdíjrendszerének célkitűzéseit, miközben vita alakult ki arról, hogy az első lakásvásárlóknak lehetővé kell-e tenni a megtakarításokhoz való korai hozzáférést – írja a Bloomberg. Magyarországon erről már nincs vita, a kormány bejelentése szerint a nyugdíjra félretett pénzek akár egésze is felhasználható lesz jövőre lakáscélra.
A kormány több, tervezett módosítást mutatott be a nyugdíjrendszert érintően, melyek új kérdéseket vetnek fel a lemondás és újraszámítás területén. A költségvetést megalapozó törvényjavaslat társadalmi vitája során felmerült változtatások elsősorban a nyugdíjlemondás szabályozását érintik, de hatással lehetnek más ellátási formákra is, valamint sokaknak figyelniük, hogy magasabb ellátást kaphassanak – számolt be a 24.hu.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a 2025-ös nyugdíjkassza számait elemeztük Farkas András nyugdíjszakértővel. Szó volt azokról a "furcsaságokról", amelyek a bevételi és a kiadási oldalt érintik és beszéltünk a nyugdíjprémiumról is. A második részben arról volt szó, hogy a bankok - javaslatuk szerint - szerint kiknek és milyen ingatlanokra tennék elérhetővé az 5 százalékos lakáshitel-kamatot. Beszéltünk a 10 százalékos önerő lehetőségéről, a Vidéki Otthonfelújítási Programról, illetve a munkáshitelről is. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője.
Kiadta új nyugdíjrangsorát a Natixis. A jelentés szerint nem dőlhetünk hátra, ha a saját nyugdíjbiztonságunkról van szó; négy nagy kockázatot is azonosítanak, amelyek kihatással lehetnek a nyugdíjas évekre és a megélhetésre. Kiderül az is, Magyarország hányadik helyen végzett a globális listán.
Féken tartott kiadási oldal - burkoltan ezt üzeni a 2025-ös költségvetés. A részletes elemzésünkből kiderül ugyanis, hogy összességében az államháztartás központi alrendszerének kiadási oldala lényegében stagnál az idén várható teljes kiadási összeghez képest. Vagyis a kormány arra vállalkozik, hogy a 3-4 százalékos infláció közepette is képes megregulázni a kiadási oldalt, mindezt a költségvetési egyensúly javítása érdekében, ami az egész jövő évi büdzsé legfontosabb célja. A kiadások stagnálása azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szívügyei a kormánynak a kiadási oldalon: ilyen lesz a 21 pontos gazdaságélénkítési program, a fontos kiemelt állami beruházások finanszírozása, bizonyos béremelések, valamint a nyugdíjkiadások. A jelentős kormányzati vállalást (kiadások féken tartása) viszont komoly kockázatok övezik: egyrészt a kamatkiadások felől, másrészt a 2026-os parlamenti választások közeledése miatt.
A nyugdíjak kifizetése decemberben előrehozott ütemezéssel történik, ami mind a postai kézbesítéssel, mind az átutalással érkező ellátásokat érinti - írja a 24.hu.
Semmilyen nyugdíjreformot és nyugdíjváltoztatást nem tervez a kormány - tűnik ki a kabinet középtávú strukturális tervéből. "A nyugdíjrendszerbe való beavatkozás az elkövetkezendő évtizedben nem indokolt" - írja a kormányzati jelentés. Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, marad a 13. havi nyugdíj és nem változik a Nők40 sem.
Mindig meglepődöm, amikor azt hallom értelmes emberektől, hogy a túlzottan egyenlőtlennek tartott, már megállapított nyugdíjakat nem százalékosan, hanem azonos összeggel kellene emelni. Ebben az írásban megpróbálom megvilágítani, hogy minden ellenkező látszat ellenére az inflációt követő rendszerben – legalábbis első közelítésben – a százalékos emelés (az indexálás) a helyes, és megfelelő módosítással megmenthető. Egyébként a magyar nyugdíjrendszerben felhalmozódó feszültségeket másképp kellene megoldani: gyorsan felzárkóztatni a legkisebb nyugdíjakat, az induló nyugdíjaknál visszatérni a járulékalap plafonjához, és jól beállítani a degressziót.
Elgondolkodtató jelentést tette közzé a UBS a napokban, ebben azt nézték meg, hogy elegendő-e valakinek csak egy vállalati nyugdíjprogramban részt vennie (ilyen sajnos már nincs Magyarországon), vagy szükség van-e extra megtakarításra is ahhoz, hogy nyugdíjas korában ne nélkülözzön. Sajnos a számok azt mutatják, kevés olyan hely van a világon, ahol ne lenne szükség további megtakarításokra, listába is szedték, melyik városban mennyit kellene pluszban félretenni.
A nyugdíjpénztári megtakarítások elfogyasztása csak rövid távon jó az államnak és a polgárainak - közölte a magyar alapkezelőket tömörítő BAMOSZ egy friss közleményben.
Hollandia megőrizte a világ legjobb nyugdíjrendszerének címét egy nemzetközi indexben, amely arra figyelmeztet, hogy világszerte túl sokan mennek nyugdíjba anélkül, hogy elegendő útmutatást kapnának arról, hogyan tegyék megtakarításaikat tartósan fenntarthatóvá. Kifejtik azt is, hogy az országoknak rugalmasabb megközelítést kell alkalmazniuk a nyugdíjba vonulással kapcsolatban, ahelyett, hogy meghatározott életkort határoznának meg a munka abbahagyására.
Ma elindul a társadalmi egyeztetése annak a kormányzati tervnek, amely alapján lakhatási célra lehet felhasználni az önkéntes pénztári megtakarítások egy részét vagy egészét. A javaslat értelmében a pénztári megtakarításokat ilyen célra csak 2025-ben lehetne felhasználni, ebben az egy évben viszont adómentesen feltörhetőek az önkéntes pénztári számlák. Mutatjuk a részleteket.
Az Egyesült Királyság egyik legnagyobb vagyonkezelője felszólította a kormányt, hogy tegye lehetővé a megtakarítók számára a nyugdíjmegtakarításokhoz való korai hozzáférést, ha a pénzt lakásvásárlásra fordítanák – írja a Financial Times. Ehhez hasonló tervek készülnek a magyar nyugdíjmegtakarítási piacon is.