Rekordalacsony volt a születések száma Dél-Koreában tavaly, 7,7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest - derül ki a dél-koreai statisztikai hivatal jelentéséből. De mi áll a rendkívül alacsony születésszám mögött?
Elképesztő évet zártak tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, a vagyonarányos hozamok 18-21% között szóródtak szektorszinten. Mindeközben sosem látott dolog is történt: tavaly rekord összegű befizetés érkezett az önkéntes pénztári tagoktól. Sajnos azonban ez sem változtat a szomorú trenden: egyre kevesebb a nyugdíjra gyűjtő pénztártag Magyarországon.
2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is arcpirítóan alacsony ellátási összeget a korábbi években a vonatkozó rendeletek évente megerősítették, 2021-tól pedig a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete már időbeni keretek nélkül szögezi le, hogy a nyugdíj minimális összege 28.500 forint. Vajon mivel indokolható ez a büszkeségre okot nem adó, szomorú hungarikum? Miért maradhat immár több mint 16 éven át változatlanul ennyire vállalhatatlanul alacsony ez az összeg, az időközben elszabadult infláció ellenére is?
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miként lehetne módosítani a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, és miként lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszere a Nők40 kivezetésének valódi megoldása.
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak.
A szabályozó hatóságok friss számai szerint a brit nyugdíjalapok 2022-ben 425 milliárd fontot veszítettek a kötvénypiaci pánik miatt - jelentette a Financial Times.
Jelentősen, 14%-kal csökkent 2022-ben a nyugdíjprogramokban és nyugdíjalapokban kezelt pénz állománya az OECD-országokban, ennél nagyobb csökkenést utoljára a 2008-as válság idején lehetett látni – derül ki az OECD elemzéséből. Hozzájárult ehhez a magas infláció, a megugró kamatlábak, a részvénypiacok esése, mindez pedig oda vezetett, hogy jelentős bukót könyvelhettek el a nyugdíjra gyűjtők a reálhozamokon.
Pár napja jelent meg a Portfolio.hu-n Farkas András kétrészes cikke (itt és itt), amelyben a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét elemezte, és egyben annak reformjára javaslatokat is tett. Elemzésének kritikus hozzáállásával egyetértek, számos javaslatát támogatandónak tartom. Cikkemben a reformtervek konstruktív továbbfejlesztését és számszerűsítését vázolom némileg módosított sorrendben. Fő célom az volt, hogy segítsem a nyilvános vitát, amely a félreszabott magyar nyugdíjrendszer minél előbbi javítását szolgálná.
Kína népessége 2023-ban 2,08 millióval csökken, a rekordalacsony születési arány és a COVID-zárlatok utáni megnövekedett halálozások miatt - jelentette a Reuters.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért nem számíthatunk arra, hogy a kormányzat az EU felé tett vállalása keretében érdemben hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.
A nyugdíjak egyenlőtlenségét a legtöbb fejlett országban nagyobb figyelem övezi, mint a keresetekét. Bár a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer lényegében véve követi az életpálya-kereseteket, helyenként tartalmaz újraelosztó, a kereseti egyenlőtlenségeket kiegyenlítő elemeket. A magyar nyugdíj-egyenlőtlenségek az elmúlt években jelentősen emelkedtek, és véleményünk szerint ez a folyamat társadalmi méretekben nem előnyös. Ugyanakkor az elmúlt években beköszöntő magasabb inflációs környezetben, valamint a reálbérek robbanásszerű emelkedésének elmúltával az induló nyugdíjak reálnövekedése mára leállt (amit egy nyugdíjrendszerbe épített technikai hatás, a nominálisan rögzített degressziós küszöbök elértéktelenedése is segített), sőt meg is fordulhat.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, hogy miért nem lehet számítani arra, hogy a kormányzat az EU felé tett mostani vállalása keretében érdemben hozzányúl majd a nyugdíjrendszerhez. Továbbá ebben a cikkben arra is kitérek, hogy az EU milyen elvárásokat fogalmaz meg a megfelelő, fenntartható és korszerű nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és azoknak mennyiben felel meg jelenleg Magyarország.
2009-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei évben, sőt, a 2023-as hozamok a legtöbb esetben le is körözik a 14 évvel ezelőttieket. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyaltak: általánosak a 20% feletti hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 25% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
A jövő évi költségvetés tervezése során nem vettek figyelembe semmilyen javaslatot, amely a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj rendszerének reformjára, a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorítására vagy a nyugdíjprémium szolidaritási korrekciós alappá való átminősítésére vonatkozik.
Drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, akárcsak a világ majdnem mindegyik fejlett társadalma. Magyarországon 2030-ra a 65 évesnél idősebb emberek száma kétmillió százharmincötezerre növekszik. Ma minden ötödik magyar, 2030-ban már majdnem minden negyedik magyar - és 2060 után minden harmadik magyar - 65 évesnél öregebb lesz.
Folyamatosan emelkedik a 65 éves korban várható élettartam a világon, ami változást hoz az eddigi nyugdíjpolitikákban: egyre több országban emelkedik a nyugdíjkorhatár, csökken a nemek közötti különbség az öregségi nyugdíjkorhatárban és egyre több nyugdíjas jelenik meg a munkaerőpiacon. Az OECD friss jelentése szerint Magyarország több szempontból is kilóg a sorból.
Az éghajlatváltozással járó felmelegedés negatív hatással lehet a születések számára a 21. században Európában – állapítja meg egy magyar tanulmány, amely szerint hónapokkal az extrém meleg – főleg, a párás meleg – napok után csökken a születési ráta. A kutatás nemcsak azért fontos, mert Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, hanem mert az öreg kontinens már az átlagéletkort tekintve is a legöregebb földrésznek számít, mivel Európában rendkívüli módon visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság.
Az Országos Nyugdíjas Parlament változtatásokat javasol a nyugdíjrendszerben, többek között a nyugdíjak számításának módját és az emelések alapját illetően, valamint azt, hogy a legalacsonyabb nyugdíj is elegendő legyen a megélhetéshez.
A nyugdíjrendszer működésének hosszú távon történő biztosításához három problémát (nyugdíj melletti munka, nyugdíjskála kiegyenlítése, öngondoskodási pillér erősítése) sürgősen meg kellene oldani, amelyekkel nem célszerű várni 2025-ig, a nyugdíjreform tervezett bevezetésének évéig. Kétrészes cikksorozatom első részében e három probléma közül azt mutattam be, miért lenne szükség a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontására. Ebben a cikkben pedig a nyugdíjskála kiegyenlítésének, illetve az öngondoskodási pillér erősítésének kérdését járom körbe.
A nyugdíjrendszer működésének hosszú távon történő biztosításához három problémát (nyugdíj melletti munka, nyugdíjskála kiegyenlítése, öngondoskodási pillér erősítése) sürgősen meg kellene oldani. Ezekkel nem célszerű várni 2025-ig, a nyugdíjreform tervezett bevezetésének évéig. Kétrészes cikksorozatom első részében e három probléma közül azt mutatom be, miért lenne szükség a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontására.