Három olyan nyugdíjcélú megtakarítási termék is létezik Magyarországon, amelyre jár a 20%-os állami támogatás, ezt azonban csak az adott éves befizetésre vetítve írják jóvá, nem kamatozódik újra újabb 20 és 20 százalékkal. Az adójóváírás tehát az idő múlásával, tőkearányosan egyre alacsonyabb hozamnak felel meg.
Régi, jól bevett értékesítési szöveg a biztosítási ügynökök körében, hogy azért éri meg unit-linked nyugdíjbiztosítást kötni önkéntes nyugdíjpénztárak helyett, mert előbbivel sokkal magasabb hozamot lehet elérni, még úgy is, hogy egyébként drágább, mint a jól bevált pénztárakban megtakarítani. Megvizsgáltuk, valóban sokkal jobb-e a nyugdíjbiztosítások hozama.
Naponta több száz milliárd forintnyi nyugdíjpénzről döntenek a nagy hazai alapkezelők, a magánnyugdíjpénztárak 2011-es "államosítása" óta több mint 450 milliárd forinttal 1400 milliárd fölé nőtt a pénztári vagyon a hazai alapkezelőknél, igaz, így is bőven elmarad az "államosítás" előtti 3800 milliárdtól. A tavalyi évre vonatkozó beszámolók szerint az OTP Alapkezelő a legnagyobb intézményi vagyonkezelő a vizsgált szolgáltatók között, őt követi a Diófa és az Aegon. De mekkora pénzt tesznek zsebre az alapkezelők a pénztáraknak és biztosítóknak végzett vagyonkezelésből? Többek között ennek is utánajártunk.
Rekord mértékű, több, mint 88 százalékos tavalyi hitelállomány-bővülésről és 240 millió forintra növekvő adózás előtti eredményről számolt be a Gránit Bank. A növekedést segítve ismét tőkét emel a hitelintézet: további 1,12 milliárd forintot fektet a pénzintézetbe a Pannónia Nyugdíjpénztár és az MKB Nyugdíjpénztár.
2835,4 milliárd forint - ennyi volt december végén a magyar háztartások "nyugdíjpénztári átlépések miatti követelése" az állam felé. Annyira hihetetlennek tűnik ez a pénzügyi számlákban található adatsor hat évvel a magán-nyugdíjpénztárak nagy részének beszántása után, hogy megkérdeztük az MNB-t, mégis milyen jogi vagy pénzügyi alapja van a kimutatásnak, netán bizonyos értelemben valós, fennálló követelésről van-e még szó.
Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.
Az MNB a fenntarthatatlan üzleti modellből következő, nem orvosolt tőkeproblémák miatt visszavonta a Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület tevékenységi engedélyét, s kezdeményezte életbiztosítási állományának átruházását más biztosító vagy önkéntes nyugdíjpénztár részére. Az egyesület tagjainak megtakarításai rendelkezésre állnak, kár az ügyfeleket nem érte, az állományátruházás kapcsán nincs teendőjük.
Nem váltak be a lengyelországi magán-nyugdíjpénztárak (OFE), de nem tervezik ezek további államosítását - jelentette be hétfői sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök-helyettes és fejlesztési miniszter.
Több olyan megtakarítási termék van Magyarországon, amelyre jár állami támogatás, vagy adó-visszatérítés, de ha tényleg hosszú távra teszünk félre, ezeknek hozama a teljes tőkére vetítve jóval kisebb, mint 20 vagy 30 százalék.
Számos pénzügyi jogszabályt módosít az a salátatörvény-javaslat, amely a minap jelent meg az Országgyűlés honlapján néhány hétnyi konzultációs időszakot követően. Újabb fejezetéhez érkezett az etikus életbiztosítási koncepció az életbiztosítások visszavásárlási táblázatának szabályozásával, változik a kötelező biztosítás hiányában okozott károkra vonatkozó szabályozás, és a nyugdíjpénztárak is nagy változásokra készülhetnek: csökkentik például a magánnyugdíjpénztárak életben maradási esélyeit, és felszabadítják az önkéntes nyugdíjpénztári közvetítők jutalékát. Összefoglaljuk most a biztosítási és a nyugdíjpénztári változásokat.
Különleges tulajdonosi kört sikerült szereznie az MKB Banknak, alig ismert külföldi és hazai kockázati tőkealap-kezelők mellett egy magyar nyugdíjpénztárt. Európában nem ritka, hogy kockázati tőkés száll be bankokba, de a semmiből előrántott kockázati tőkével Magyarország nem a jó példák sorát gazdagítja. Persze kapóra jön az MNB-nek az új tulajdonosi kör, a tőkealapok és pénztár mögött álló befektetők ugyanis vagy nem ismertek, vagy nem tudnak közvetlen befolyást gyakorolni az MKB felett. Az már csak elvi kérdés, hogy mit keres egy nyugdíjpénzeket kezelő pénztár a kockázatosabb befektetési célpontokat kereső tőkealap-kezelők között. Úgy tűnik azonban, a nyugdíjpénzek bankvásárlásra történő felhasználásának még messze a határa (már az MKB pénztára is beszállt egy bankba): a nyugdíjcélú megtakarítások a befolyásszerzés és a hatalomőrzés eszközévé váltak.
Néhány hónapon belül másodszor emel tőkét a Gránit Bank. A Pannónia Nyugdíjpénztár 1,4 milliárd és az állam 1,7 milliárd forintos 2015 végi tőkeemelése után ugyanis most bejelentették: az MKB Nyugdíjpénztár 2 milliárd forintos tőkeemeléssel száll be a Gránit Bankba, és az állam részesedése 45%-ra csökken. Az MKB és a Gránit Bank együttműködése nem új: nemrég derült ki, hogy közösen alapítanak jelzálogbankot, hogy megfeleljenek az MNB jövő áprilistól élő szabályozásának.
A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol a nyugdíjas éveire is, azonban az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalék. A munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy növelné pénztári befizetéseit, ha munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) januári, nyugdíjcélú megtakarításokról szóló kutatásából.
Az év végi törvényalkotási hajrá eredményeként számos pénzügyi témájú jogszabály megjelent a keddi Magyar Közlönyben. Többek között szabályozták a Quaestor és a Hungária kötvényeseinek jövő tavaszi kártalanítását, 0,53%-ról 0,24%-ra csökkentették a bankadó felső kulcsát, 2%-ban maximálták a hitelközvetítők jutalékát, járadékszolgáltatási opció biztosítását írták elő az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, MNB-rendeletbe foglalták az életbiztosítások teljes költségmutatóját (TKM), és bevezette a jegybank az anticiklikus tőkepuffert is.
Míg korábban a középmezőnyben tartózkodott, a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államosítása óta hátul kullog Magyarország az OECD listáján a nyugdíjalapokban fekvő lakossági befektetések összegét tekintve. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak tagjainak így sincs okuk panaszra: a magyar megtakarítók nyugdíjpénztárai hozták a 4. legnagyobb hozamot tavaly 31 ország közül.
Kiütéssel nyertek az állampapírok a lakosság kegyeiért folytatott, ma már nem is olyan öldöklő versenyben, a megtakarítások szempontjából még a brókerbotrány nyertesének is az állam kiáltható ki. 12 ábrán mutatjuk be az alábbiakban a magyar lakossági megtakarítási piac helyzetét, alaposabban pedig keddi Öngondoskodás konferenciánkon hallhat Ön is róla.
Megválik nyugdíjalap üzletágától a Raiffeisen Bank International orosz leánya, az AO Raiffeisenbank. Az üzletágat az orosz BIN Group vette meg, a vételár összegét azonban nem közölték a felek - derült ki a Raiffeisen Bank mai közleményéből.
Elsődlegesen a kockázatokat, másodsorban pedig a költségeket vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében, éves átlagban 17 ilyen átfogó vizsgálatot végez a felügyelet. Ezen kívül a megtakarítási szektor helyzetével kapcsolatosan osztott meg adatokat az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója, Kisgergely Kornél a Pénztárszövetség konferenciáján.
Nem kell aggódnunk az állami nyugdíj miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint: az ország gazdasági növekedése miatt a foglalkoztatottsági arány is növekszik, ezért hosszú távon is fenntartható lesz a jelenlegi nyugdíj-finanszírozási rendszer. Persze ennek feltétele az is, hogy az ember az öngondoskodás irányába tegyen lépéseket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
