Az Ukrajinszka Pravda az Ejropenszka Pravda alapján azt írja, az Egyesült Államok a müncheni biztonsági konferencián azzal zsarolta meg Ukrajnát, hogy amennyiben nem egyezik bele az ország ásványi kincseiről szóló amerikai ajánlatba, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nem találkozhat J. D. Vance amerikai alelnökkel. Kijev azonban visszautasította a nyomásgyakorlást, és a találkozóra végül mégis sor került.
Oroszország gazdasága erősen függ az olaj- és gáziparból származó bevételektől. Bár a nyugati szankciók célja ezeknek a bevételeknek a csökkentése, az orosz fosszilis energiahordozók exportja továbbra is jelentős. Kína, Törökország és India voltak a legnagyobb vásárlók januárban, miközben az Európai Unió az előző évekhez képest visszafogta importját, de még mindig jelentős mennyiségű orosz energiát vásárol.
Az atomerőművek stabil és karbonsemleges áramforrásként kulcsszerepet töltenek be a klímavédelmi célok elérésében, azonban egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy az uránellátás jövője egyre bizonytalanabb. A világ uránkitermelésének majdnem felét biztosító Kazahsztán ma már egyre inkább Kína és Oroszország felé orientálódik, miközben a nyugati országok is igyekeznek biztosítani saját ellátásukat - írta meg a Financial Times.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén található Bukavu városában az M23 lázadócsoport jelentős előrenyomulást hajtott végre. A szemtanúk és a fegyveres csoport beszámolói szerint a lázadók vasárnap a város központjába jutottak, miközben a kormányerők részéről csak csekély ellenállásba ütköztek – írja a Reuters.
Az ukrán elnök elutasította az amerikai javaslatot az ország ritkaföldfém-ásványkincseinek tulajdonba vételéről, és jobb feltételek mentén kíván tárgyalni. Volodimir Zelenszkij szeretné, ha az amerikai és európai biztonsági garanciákat közvetlenül kötnék az ásványkincsekről szóló megállapodáshoz, és más országok is részt vennének a természeti erőforrások jövőbeni kiaknázásában - jelentette a Financial Times.
Már a hétvégén sor kerülhet az első orosz-amerikai-ukrán találkozóra Münchenben, a MSC konferencián. Közben haladnak az egyeztetések Amerika és Ukrajna közt: az USA biztonsági garanciákat adhat Ukrajnának az ország ásványkincseiért cserébe. Hajnalban nagyon sok ukrán drón hatolt be az orosz légtérbe, a moszkvai védelmi minisztérium 50 UAV lelövését jelentette reggel. JD Vance amerikai alelnök elmondta: ha Oroszország nem köt békét Ukrajnával, Amerika akár katonai akciót is indíthat. Hajnalban robbanás történt a csernobili atomerőmű területén, Oroszország és Ukrajna egymást vádolja. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború pénteki eseményeivel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt a müncheni biztonsági konferencia első napján. Az államfő négy amerikai szenátorral, a republikánus Lindsey Grahammel és John Cornynnal, valamint a demokrata Jeanne Shaheennel, Sheldon Whitehouseszal beszélt az amerikai-ukrán biztonsági együttműködésről.
Az ukrán kormány elkészítette az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás tervezetét, amelyet átadott az Egyesült Államoknak felülvizsgálatra. A dokumentum célja, hogy megnyissa az ország jelentős ásványkincs-készleteit az amerikai befektetők előtt, cserébe biztonsági garanciákat remélve Washingtontól az orosz-ukrán háborút lezáró békemegállapodás részeként.
Három nap alatt, péntek reggelig, 17%-kal zuhant az Európában irányadó holland TTF-en a gázár, amelyben jelentős szerepe lehet annak, hogy előtte történelmi csúcsra ugrott a spekulatív nettó gázvételi pozíciók darabszáma, amelyek egy részét a jelek szerint hirtelen zárni kezdték a befektetők. Elképzelhető, hogy ezt szándékosan akarták elérni vezető európai döntéshozók, ezért meglebegtették a sajtóban, hogy visszatérhet a gázársapka Európában, illetve lazíthatják a kötelező gáztároló feltöltési célokat. Utóbbira építve sok spekulatív szereplő halmozhatott fel pozíciókat, tudva, hogy a tagállamoknak bármi áron el kell érni a célokat, most azonban ez a hit meginoghatott, elindítva a pozíció zárási hullámot. Ezt akár fel is erősítheti a meginduló amerikai-orosz tárgyalás az ukrajnai békéről. Pénteken reggel 50 euró/megawattóra alá bukott a gázár, de ez még mindig nagyon magas, a 2010-2020 közötti évtized átlagának a 2,5-szerese.
Oroszország újabb csapást szenvedhet el, mivel az egyik legnagyobb törökországi olajfinomító azt tervezi, hogy február 27-től nem fogad több orosz nyersolajat, amennyiben az nem felel meg a G7 által meghatározott árplafonnak - árulta el a Bloombergnek egy, az ügyet jól ismerő forrás. Amennyiben ez megvalósul, az orosz olajipar egy újabb kulcsfontosságú kereskedelmi partnerét veszítheti el, amely eddig az ország teljes olaj exportjának több mint 5%-át adta.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) februári olajpiaci riportja szerint szerint Kína üzemanyag-kereslete a tetőzés közelében van, ami precedens nélküli egy hasonló fejlettségi szakaszban lévő gazdaság esetében. Az elektromos járművek terjedése, a földgázalapú közlekedés és a gazdasági szerkezetváltás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország olajfogyasztása 2030-ra elérje a maximális szintjét.
Egészen kemény és világos üzeneteket kapott szerdán az új washingtoni vezetéstől Volodimir Zelenszkij ukrán elnök: az ukrajnai ásványkincsek lesznek a fedezet arra, hogy a Kijev által régóta szorgalmazott biztonsági garanciát megkapja Washingtontól a háború utáni időszakra. Ezt egyrészt a szerdán Kijevbe látogató új amerikai pénzügyminiszter is kertelés nélkül kimondta a Zelenszkijjel tartott sajtótájékoztatón, aztán este Washingtonban Donald Trump amerikai elnök is kimondta: ő már Joe Bidentől is azt szorgalmazta, hogy Ukrajna adjon valamilyen konkrét biztosítékot a pénzügyi és hadászati támogatásért cserébe. Az Egyesült Államok szerdán már át is adta az ukrán vezetésnek az ásványügyi megállapodás tervezetét, amelyről Zelenszkij elmondása szerint napokon belül megállapodhatnak az amerikai féllel.
A kávé határidős jegyzései új történelmi csúcsra emelkedtek a New York-i tőzsdén, miközben a piaci szereplők már a szűkös kínálat miatt aggódnak. Az arabica kávé ára már a 13. egymást követő kereskedési napon döntött rekordot, a szakértők szerint azonban messze nincs még vége a most látott emelkedésnek.
Kanada elkötelezett az Európai Unióval való gazdasági kapcsolatok elmélyítése mellett, miközben a globális kereskedelmi szabályok fenntartására törekszik az esetleges amerikai vámokkal szemben. Mindezt Mary Ng kanadai kereskedelmi miniszter nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész "alkut kötni" az amerikai elnökkel, és az ásványianyagok területén partnerséget ajánl Donald Trumpnak az Oroszország elleni háborúban kapott amerikai katonai segítség ellentételezéseként.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a Reutersnek adott interjújában bemutatta Ukrajna jelentős ásványkincs-lelőhelyeit, és jelezte, hogy országa kész tárgyalni ezek közös kiaknázásáról az Egyesült Államokkal. Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára kulcsfontosságúak a biztonsági garanciák, és szeretne személyesen találkozni Donald Trumppal, mielőtt az amerikai elnök tárgyalásokat kezdene Vlagyimir Putyinnal.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt mondta, a katonai támogatásért cserébe hozzáférést szeretne Ukrajna ritkaföldfém-készletéhez. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán úgy reagált, az ásványkincsekbe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is. A Kreml nem tartja jó ötletnek az üzletet, Olaf Scholz kancellár szerint pedig Trump elképzelése „nagyon egoista”. Zelenszkij szerdán kijelentette, ha nem hajlandó az Egyesült Államok segíteni Ukrajna NATO-csatlakozásában, akkor adjanak alternatív biztonsági garanciákat – például nukleáris fegyvereket.
Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután találkozott Rafael Grossival, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.
Donald Trump egyelőre folytatja az Ukrajnának biztosított fegyverszállítást, sajtóhírek szerint nyersanyogakat akar cserébe szerezni Kijevtől. Az ukrán hadvezetés teljesen átszervezi a haderőt, hadtest alapú összetételre váltanak. Az ukrán vezérkar 50 ezer katonát visz a frontra más fegyvernemekből. Oroszország elítélően reagált Donald Trump azon tervére, melyek szerint nyersanyagokért cserébe akarja támogatni tovább Ukrajnát. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború keddi eseményeivel.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!