India arra készül, hogy elforduljon a Oroszországtól, mivel már több hátrányát látják a kapcsolatnak, mint amennyi előnyük lehet belőle – számolt be a Reuters.
A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen nyersanyagoknál vélhetően jelentős kínálathiány fog fellépni az elkövetkező években, ami az úgynevezett "super squeeze"-jelenségen keresztül brutális árfolyammozgásokat vetít előre. Ezekből a trendekből (időben lépve) befektetőként akár profitálhat is az ember, ha például a vonatkozó nyersanyagpiacon tevékenykedő bányatársaság részvényébe fektet. De melyik nyersanyagoknál indult már be az áremelkedés, és hol lehet még számítani nagy ralira?
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Az egyre hangsúlyosabbá váló és egyre több kormányzati és kormányközi erőforrást felszívó zöld átállásban kulcsszerepe lesz a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réznek, többek között az elektromobilitás előmozdítása és a megújuló energiatermelő kapacitások kiépítése is abba az irányba mutat, hogy az elkövetkező években óriási keresletnövekedés vár a fémre. Az akadozó kínálatnak köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán, ami izgalmas befektetési lehetőséget kínál a szemfülesebb piaci szereplők számára. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg milyen, európai vagy amerikai tőzsdéken jegyzett rézbányász vállalatok érhetőek el, és utánajárunk, hogy az elemzői konszenzus alapján meyik részvényen keresztül lehet érdemes megjátszani ezt a sztorit.
Hosszas véleménycikkben értekezik Kirill Sztrelnyikov, az orosz RIA Novosztyi állami hírportál újságírója arról, hogy szerinte mi lesz az orosz-amerikai kapcsolatokkal, ha ismét Donald Trump lesz az elnök. A cikkben kifejti: bár sokan azt várják, hogy Trump megengedőbb lesz az oroszokkal, mint Biden, szerinte ez abszolút nem fog megvalósulni; ahogy az első Trump-kormány ideje alatt, úgy egy esetleges, második ciklus alatt sem fog érdemi javulás történni a Washington-Moszkva tengelyen.
Amikor izgalmas nyersanyagpiaci befektetésről van szó, valljuk meg őszintén, hogy az első gondolataink között sokkal inkább az arany, az ezüst vagy az olaj jelenik meg, semmint a réz. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe miatt óriási keresletnövekedés vár a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott fémre, amit az akadozó kínálat vélhetően nem fog tudni kielégíteni, ennek köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán. Bár ez a klímavédelmi célok tekintetében nagyon rossz hírnek számít, azonban egyúttal izgalmas lehetőséget is kínál a szemfülesebb befektetők számára.
Az amerikai szenátorok törvényjavaslatot nyújtanak be a Kínától való függőség csökkentésére a kritikus ásványi anyagok tekintetében. Ezen felül jelentéseket követelnek meg a globális erőforrásokról és hozzájárulnának a szövetségesek együttműködéséhez – tudósított a South China Morning Post.
A Bosch bejelentette, hogy 2026 végéig 1200 álláshellyel kívánja csökkenteni a szoftverfejlesztő részleg létszámát. A tárgyalások még nem kezdődtek meg, de azt már tudni lehet, hogy csak Németországban 950 munkahely szűnne meg - írta meg az Autonews.
A jemeni húszi lázadók támadásai és az arra adott amerikai és brit válaszlépések miatt feszült a helyzet a Vörös-tengeren, ezért komoly fennakadások alakultak ki a globális kereskedelem nyolcadát lebonyolító Szuezi-csatornán keresztül történő áruszállításban, a hajók jellemzően a jóval hosszabb, így költségesebb útvonalat választják Dél-Afrika felé, emiatt egyes nyersanyagok, áruk átmenetileg nem érhetők el. A kialakult helyzet fennakadásokat okoz több európai gyár működésében, de hatással lehet az inflációra, és még a károsanyag-kibocsátásra is.
A Fülöp-szigetek és Indonézia megállapodott egymással, hogy erősítik a katonai kapcsolataikat. A döntés a Dél-kínai-tengeren fokozódó feszültségek közepette született meg – számolt be a Nikkei Asia.
2023-ban alapvetően csökkenést tapasztalhattunk a nyersanyagpiacokon, elsősorban az amerikai kamatemelések és geopolitikai események befolyásolták az árakat - közölte a G7 Pletser Tamásnak, az Erste energiaipari elemzőjének az írását. A szakember elmondta várakozásait az idei évvel kapcsolatban.
Befektetési szempontból kifejezetten jól alakult 2023, az árupiacokon mégsem lehetett nagyot kaszálni: a befektetési alapok rendre jóval az infláció alatt teljesítettek, igaz, hároméves időtávon azért voltak értékelhető hozamok. Az árupiaci alapok javarészt az arany 2023 végi áremelkedésnek köszönhetik a pozitív hozamot, bár az első három helyezettben van egy kakukktojás is. Az árupiacok összességében stagnáltak tavaly, jó beszállókkal az aranyon kívül is lehetett magas hozamokat elérni.
A Carrefour négy európai országban leállította a PepsiCo termékek értékesítését a vállalat "elfogadhatatlan áremelkedései" miatt - írta a Grocery Gazette. A döntésről a kiskereskedő táblákon tájékoztatja a vásárlókat.
Meglepő fordulatot jelent, hogy az inflációs ráták a vártnál gyorsabb ütemben csökkennek világszerte, ami fordulatot hozhat a központi bankok két éve tartó, az eszkalálódó áremelkedés elleni harcában. Ez a fejlemény felerősített azokat a várakozásokat, hogy a központi bankok 2024-ben a kamatcsökkentés irányába fordulhatnak, hogy támogassák a gazdasági növekedést – írja elemzésében az Independent Commodity Intelligence Services.
Lezárult a 2023-as év, amely sok izgalmat hozott a tőkepiacokon. Berobbant az AI őrület, melynek köszönhetően megalakult a nagy technológiai részvényeket tömörítő Csodálatos Hetes, amely vezetette az amerikai tőzsdék emelkedését. Közben a nyersanyagpiacok is mozgolódtak, az arany árfolyama történelmi csúcsot állított be, miközben az olajpiacot a szaúdiak és az oroszok termeléssel kapcsolatos lépései mozgatták. A nagy sztori persze az infláció csökkenése és a kamatemelések voltak, amelyeknek a helyét idén már a kamatvágások vehetik át. Azt persze most még korai lenne megmondani, hogy ez elég lehet-e a tavalyihoz hasonló részvénypiaci rali kialakulásához.
December elején érkezett a bejelentés, hogy az Alteo év eleji felvásárlását követően a Waberer'sbe is beszáll a Mol, méghozzá 15 százalékos tulajdonrészt vásárolnak a logisztikai cégben. Az ügylet kapcsán Bacsa Györggyel, a Mol ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki többek között a vétel okáról és az ügylet körülményeiről beszélt, illetve azt is elmondta, hogy hogyan segítheti a szorosabb kapcsolat a Mol fenntarthatósági törekvéseit. Arról is kérdeztük az ügyvezetőt, hogy milyen lépéseket tesz és tervez a vállalat az energiahatékonyság és a kibocsátáscsökkentés terén, de a különadók problematikája és a jogszabályi környezet is terítéken volt.
Az év elejétől Magyarországon is elindul a biohulladék széles körű, vagyis a konyhai zöldhulladékot és élelmiszer-hulladékot is magában foglaló elkülönített gyűjtése – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára.
Kétségtelen, hogy az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) még akkor is átalakította a világot, ha nem minden területen nevezhető sikeresnek. Az eredmények a nyugati vezetők figyelmét is felkeltették, ezért megpróbálnak versenyre kelni a kínaiak programjával. Tíz évvel Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentését követően ma már szinte mindegyik komolyabb nemzetközi szereplő ismertette a saját tervét a világ áthuzalozására. Az elemzés az új elképzelések bemutatása mellett arra is kitér, hogy mekkora eséllyel lökhetik ki Kínát a „Selyemutak versenyének” vezető hatalmának szerepéből.
Amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos növekvő várakozások, egyre aktívabb jegybanki vásárlások és a geopolitikai kockázatok felerősödése: több okot is fel lehet sorolni amögött, hogy miért tudott történelmi csúcsra jutni az arany jegyzése. De vajon a csúcsdöntés után folytatódhat tovább az emelkedés, vagy megérett a helyzet egy korrekcióra? Többek között erre a kérdésre keressük a választ.