Csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beterjesztette a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. Úgy nyújtotta be a kormány a tervezetet, hogy a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A javaslatban szerepel többek között, hogy megszűnik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a 100 millió forint körüli vagyont az ÁKK a költségvetésbe utalja át. Emellett a tervezetből kiderül, hogy a kormány hogyan újítja meg a rászorulók támogatási rendszerét. Például megszűnik a rendszeres szociális segély.
Egyszerre három miniszter próbál pénzt szerezni a 2004-ben bezárt és 2013-ban lebontott selypi gyártelep azbesztmentesítésére - számol be a Népszabadság. A veszélyes hulladék azóta is ott van a gyár helyén, közben a gyár működésének egészségügyi következményei egyre nyilvánvalóbbak. Az eltakarítás 1,3 milliárd forintba kerülne.
A napilap által összefoglalt történet szerintünk megdöbbentő és ezzel kapcsolatban az állam működésére nézve egy szó jut eszünkbe: kudarc. Ilyenkor nehéz nem demagógnak lenni és nem felhozni a stadionpénzeket.
Örvendetes, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság előrejelzése csak egyetlen mutatóban tér el egymástól - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Banai Péter Benő, aki bízik abban, hogy korrekt szakmai együttműködés keretében közelednek majd az álláspontok. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkára egyúttal mindenkit nagyon óvna attól, hogy a számos szubjektív elemet tartalmazó strukturális egyenleg alapján büntessen országokat. Meglátása szerint ez alapján szankciókat kivetni veszélyes lenne. A különadókra szükség van a felelős gazdálkodás folytatásához és tudomása szerint jövőre az RTL Klub mellett a TV2 is beleesik a legfelső, 50%-os reklámadó-kulcs sávjába. Ezért a jogszabály senkivel sem kivételezik. Azt is elárulta, hogy a dohányipari különadóból 10-12 milliárd forintnyi bevétel folyhat be jövőre és ez a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás nem válna az adórendszer szerves részévé. Az Országgyűlésben szerdán indult a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Ennek kapcsán az államtitkár arról is beszélt, hogy miért megalapozottak az ÁFA-bevételek, mire készül a kormány az e-útdíjjal és hogy honnan jöhet össze a 169 milliárd forintos egyéb hasznosítási bevétel. A közép távú elképzelésekről kiderült: a kormány most úgy látja, hogy 2018 végéig lehetőség lesz jelentős gazdaságpolitikai stratégiai döntések meghozatalára. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a különadók fennmaradnak, de cserébe az szja is tovább csökkenhet.
A kamionok mellett a buszokra is kiterjesztenék az e-útdíjat, emiatt vár magasabb bevételt a kormány jövőre - árulta el Varga Mihály az MTV Az Este című műsorában szerdán. Arról is beszélt a miniszter, hogy a reklámadó legfelső kulcsának emelése nem csak az RTL-t fogja érinteni tudomása szerint.
A kormány pár nappal ezelőtt beterjesztette a Parlamentnek a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásait és ebben szerepeltette a középtávú kitekintését. A kormány ebben a 2016-2018-as évekre nézve közzétette a költségvetés főbb bevételi és kiadási sorait, és ebben találunk egy óriási újítást is. Ennek értelmében 2016-tól létrejön az "adócsökkentési és fejlesztési alap" és a jelenlegi kormányzati ciklus végére elérné a 600 milliárd forintot. Vagyis a kormány úgy számol, hogy - az alapfolyamatokból fakadóan - 2018-ra rendelkezésre fog állni egy jelentős puffer, amit több célra is felhasználhat. Úgy, hogy közben zajlik a Paksi Atomerőmű-beruházás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek az új betétbiztosítási szabályokat tartalmazó törvénycsomagot. A javaslatnak köszönhetően Magyarország is része lesz az egységesülő európai bankbetétvédelmi rendszernek.
Igen érdekes, bizonyára hibás címmel jelentette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium azt az egyébként kifejezetten fontos sajtóközleményt, miszerint Varga Mihály hivatalában fogadta Magyarország legnagyobb hitelezőjének alelnökét és munkatársait. A közlemény a "Varga Mihály fogadta a Templeton Alapítvány alelnökét" címet viseli a Templeton Alapkezelő helyett.
Ami aranybánya lehet az állampapírpiaci szereplőknek, az a legféltettebb titkok kiadása miatt rémálom lehet a minisztérium, a kincstár és az adósságkezelő dolgozóinak - röviden így lehetne összefoglalni azt a minapi fejleményt, hogy közérdekű adatigénylés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó anyagok között rendkívüli fontosságú háttértáblázatokat is nyilvánosságra hozott. Ezek egyikéből kiderül, hogy havi alapon mekkora jövő évi állampapírpiaci forrásbevonást tervez a tárca, egy másikból pedig az a lényegében titkos adat is, hogy hogyan alakul majd havi szinten az állam likvid pénzügyi tartaléka a következő bő egy évben. Egy másik összevetésből kiderül, hogy az államadósság nominálisan közel 1000 milliárd forinttal nő majd, igaz a GDP lendületesebb bővülése miatt az adósságráta kissé csökkenhet. Az egyik táblázatból most azt is megtudtuk, hogy a magyar államot az ún. mérnökügyből eredően közel 44 milliárd forintos bírságtétel sújtotta.
1200 oldalassá változott a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat, miután a kormány beillesztette többek között a közép távú gazdaságpolitikai kitekintését. Ebből kiolvasható, hogy a kormány milyen makrogazdasági paraméterekkel kalkulál a 2016-2018-as időszakra, de ami még fontosabb: ezekre az évekre vonatkozóan néhány tervet is elárul.
Nyilvánosságra került - egy közérdekű adatigénylésnek köszönhetően - a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat október 20-i változata, vagyis az, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium a Költségvetési Tanácsnak adott át véleményezésre. Ezáltal összevethető a jövő évi büdzsétervezet két verziója, és találhatunk érdekességeket az összehasonlításkor. A most közzétett adatokból az is kiolvasható, hogy a kormány miként oldja meg az idei év végi és jövő év végi államadósság-csökkentést.
A 2008 őszén az Európai Bizottsággal kötött hitel-megállapodásban meghatározott törlesztőrészletet, két milliárd eurót 2014. október végén Magyarország átutalta az Európai Központi Bank számlájára, a technikai elszámolás után a mai naptól csökken az államadósság - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány még nem döntött a KDNP törvényjavaslatáról, ami vasárnap megtiltaná - néhány kivétellel - az üzletek nyitvatartását - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak adott válaszából.
Megfordult Varga Mihály fejében az internetadós tüntetések során, hogy kimegy és így Bokros Lajoshoz hasonlóan élőben vitathatták volna meg a problémákat - mondta el a Heti Válasznak adott interjújában, ami a lap holnapi számában jelenik meg. Beszélt még az amerikai kitiltási ügyről és arról is, hogy miért fontos Magyarország energiapolitikájának Oroszország.
Vida Ildikó szerda reggeli interjúja után (melyben beismerte, hogy rajta van az USA-ból kitiltottak listáján) a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben igyekszik tisztázni, hogy a NAV-ért felelős Varga Mihály tudott-e az adóhatóság elnökének érintettségéről. Ebben a minisztérium úgy fogalmaz általánosságban, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert "az interjú mai megjelenése előtt" tájékoztatta Vida Ildikó, a NAV elnöke arról, hogy rajta van az Amerikából kitiltottak listáján.
Bennünk pedig csak tovább gyűlnek a kérdések a kitiltási botránnyal kapcsolatban.
Százmilliárd forint feletti kockázatokat azonosítottunk a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban, ami azt jelenti, hogy jövőre is lesz miért izgulni. Hacsak a kormány a közeljövőben nem pontosítja, hogy mit is tervez a költségvetés bevételi oldalának bizonyos pontjain. A leginkább rejtélyes dolog, hogy a kormány óriási összeget tervez hasznosítási bevételekből.
Orbán Viktor reggeli rádiónyilatkozatával összhangban a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette: visszavonják a távközlési adó kiterjesztésére (magyarán az internetadó bevezetésére) vonatkozó javaslatot.
Sokak figyelmét elkerülte, de belekerült az Országgyűlésnek múlt héten benyújtott adócsomagba egy kedvező változás is a magyar értékpapír-piacok számára. Bár egyelőre semmi sem garantálja, hogy Magyarország nem vezet majd be egy közös európai tranzakciós adót az értékpapírok adásvételére, az erre vonatkozó szándékot most az NGM javaslatára, úgy tűnik, kiveszik a szabályozásból. Természetesen nem a normál banki tranzakciós illetékről van szó.
Miután Varga Mihály benyújtotta a 2015-ös költségvetés tervezetét a Parlamentnek, megtudhatjuk, hogy a kormány mely feladatokra mennyit szán jövőre. Érdekes számokat is találunk, ha az idei előirányzatokhoz viszonyítunk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kormány nagyon meg akarja fogni a gyeplőt a kiadások tekintetében. Az egyes kiadási célokat persze eltérően érintik az intézkedések: a szociális kiadásokat valóban visszanyesi a kormány, míg a közmunkaprogram kerete tovább nő és a Beruházási Alapban rejlő kiadásokra is valahonnan előteremti a pénzt. A Paksi Atomerőművel kapcsolatos beruházásra jövőre 28 milliárdot költene a kormány a Beruházási Alapból.
Csütörtök délután Varga Mihály átadta a 2015-ös költségvetés tervezetét Kövér Lászlónak. Az eseményen Varga Mihály ismertette a jövő évi büdzsé főbb számait, céljait és intézkedéseit. Csupán néhány újságírói kérdésre volt lehetőség, Varga Mihály az internetadóval kapcsolatos konkrét kérdéseket lényegében elhárította. Maradnak a lényeges bizonytalanságok a netadó ügyében.
Holnap 14 órakor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter átadja Kövér László házelnöknek a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot - derül ki a Portfolio szerkesztőségéhez eljuttatott meghívóból. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kormány egy nappal a határidő előtt beterjeszti a jövő évi büdzsé tervezetét. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mi lehet benne a dokumentumban.
