nemzetbiztonság

Mitől lesz jobb, ha lehallgatjuk az EU-pályázatok értékelőit?

Egyelőre nem látszik, hogy mitől lesz igazán jobb az uniós pályázatok új állami értékelési rendszere, az viszont biztos, hogy az érintett pályázatoknál lassul az eredményhirdetés és az EU-pénzek kifizetése is - derül ki a Portfolio által végzett rövid piaci körképből. A szakértők azt is feszegetik, hogy valóban célszerű-e háttérbe szorítani azokat, akik már régóta végeznek pályázatértékelést állami alkalmazottként, illetve tényleg ki kell-e zárni a nem állami alkalmazottakat az értékelésből, ha közben vállalnák a nemzetbiztonsági megfigyelést. További felvetés, hogy a nyilvános pályázatértékelői adatbázis ellenére is kialakulhatnak összejátszások, illetve bizonyos pályázatértékelői klikkek. Két szakértő azt is felvetette: megfontolandó lenne az állami (kiemelt), illetve önkormányzati (területi) pályázatokra is kiterjeszteni az értékelési rendszert, mert az objektív és átlátható pályázatértékelésre ott is nagy szükség lenne. A szakértői válaszokat a cégnév kezdőbetűi szerinti abc-sorrendben mutatjuk, az új rendszer jellemzőiről az alábbi cikkekben írtunk bővebben:

Orbán sem tudja, hogy kiket tiltottak ki

A pénteken robbant amerikai kitiltási ügy kapcsán mára összehívták a magyar parlamentben a nemzetbiztonsági bizottság ülését, amely az eredeti tervekkel ellentétben mégis nyílt lett. Neveket azonban sem ezen, sem a parlament plenáris ülésén nem tudhattunk meg arról a listáról, amely tíznél kevesebb magyar magánszemélynek tiltja meg a beutazást az Egyesült Államokba. Lázár János, a magyar polgári hírszerzést is felügyelő miniszter többször is megismételte, hogy a kormány, így Orbán Viktor sem tudja a neveket, illetve továbbra is várják a baráti segítséget, azaz az információkat az Egyesült Államoktól az állítólagos korrupciós ügyek konkrétumairól. Délután az amerikai nagykövetség csak azt árulta el, hogy 6 személy van a listán, köztük köztisztviselők is. A legfotosabb eseményekről hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk.

Fontosabb részletek

• Az Egyesült Államok tíznél kevesebb magyar magánszemélyt, kormányzati tisztviselőket és állítólag kormányközeli üzletembereket tett fel egy beutazást tiltó listára
• Példátlan az EU- és NATO-tagállamok között, hogy magasrangú állami alkalmazottakat tegyen tiltólistára az USA
• Neveket személyiségi jogi akadályok miatt nem mondhatnak a kormánynak sem
• Az amerikaiak szerint bizonyítékaik vannak korrupciós visszaélésekre, de a konkrét okokat a kormánynak sem mondták el
• Eddig nem tagadott hírek szerint a NAV elnöke és két beosztottja is rajta van a listán
• Tagadták viszont az érintettségüket a Századvég Alapítvány vezetői
• Az eddigi kormányzati megszólalók azt állították: nem tudják, hogy kik vannak a listán és azt sem, hogy ki és miért került rá
• Lázár hangsúlyozta: senkit sem védenek meg és kész a kormány az orosz kapcsolat értelmezésére is, az oroszokkal való viszonyt pedig nem értékválasztás, hanem a gázszállításra való rászorultságunk diktálja
• Bár az ügy továbbra is rejtélyes, de jelentős szerepet játszhatott benne a friss hírek szerint az, hogy egy kormányközeli cég korrupciós ajánlattal próbálta megkörnyékezni az egyik amerikai nagyvállalatot
• Valószínű azonban, hogy az erőteljes amerikai lépéshez hozzájárult az is, hogy a magyar politika néhány lépését a nyugati szövetségi rendszerből való kilépésként értelmezi az USA

Hétfőn összeül a nemzetbiztonsági bizottság a kitiltás ügyében

Molnár Zsolt, a parlamenti nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke hétfő délelőttre összehívta a testület ülését, amelyen a magyar tisztségviselők amerikai kitiltását szeretné tisztázni -írja az Index. Az ülésre meghívót kaptak a magyar titkosszolgálat vezetői mellett Lázár János és Pintér Sándor is.

A dunai Bálna nemzetbiztonsági ügy lett

A nemrég Bálnára átnevezett beruházás az utóbbi években sok viszontagságon ment keresztül. A nyáron nemzetbiztonsági ügynek minősítette át a beruházást az Országgyűlés Honvédelmi Bizottság, amely nagy segítséget jelentett a fővárosi vezetésnek és hatására első körben 760 millió forintos műszaki fejlesztést lehetett közbeszerzés nélkül megvalósítani. Ráadásul a holnap a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztendő anyag szerint további, 481 millió forint értékű fejlesztést mentesíthetnek a közbeszerzési törvény alól - írja az Index.