Egy holland pár a borsodi Irotán épített fel klímasemleges szálláshelyeket, tavaly 300-nál is több vendéget fogadtak. De mégis hogy kerülnek Borsodba, milyen hatást gyakorolnak a környékre, és mit tanultak ők a helyiektől? Képriport.
A katasztrofális mértékékű klímaváltozás megelőzéséhez szükséges új, tiszta energiagazdaság gyorsabban épül ki, mint azt sokan gondolják, de míg a napenergia, a villanyautók és az energiatakarékos világítás terjedése már elég gyors a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez, az energiarendszer egyéb területein sürgősen fokozni kell a változás sebességét - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A lassulásra utaló jelek ellenére az első fél évben olyan gyorsan nőtt a hazai naperőmű-kapacitás, hogy ha ezt a tempót sikerül tartani, akkor már 2026 végére elérhető a közelmúltban kétszeresére emelt 2030-as stratégia cél is. A bővülés nemzetközi összevetésben is jelentős sebességének fenntarthatóságát ugyanakkor a kapcsolódó hálózati, illetve rendszerszintű kihívások is megkérdőjelezik, ami legalábbis részben azt is magyarázhatja, miért tűnik visszafogottnak a 2030-as magyar napenergiás cél nem egy nálunk kedvezőtlenebb besugárzási adottságú ország célszámaival összevetve.
Azt már lehetett tudni, hogy jelentősen felgyorsulhat az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiaforrások terjedése az eddigi tervekhez képest, továbbá nagyobb mértékben nőhet az energiahatékonyság a kormány felülvizsgált magyar Nemzeti Energia- és Klímatervének (NEKT) előzetes verziója szerint, a dokumentumból azonban további érdekességek is kiderülnek, így például az, hogy a szélerőmű-kapacitás a maihoz képest megháromszorozódhat, viszont, noha az elérhető rövidített változat előszava leszögezi, hogy az energiaimport-függőség csökkentése prioritás, az erre vonatkozó fő célszámok mégsem módosultak a korábbiakhoz képest.
Az átviteli rendszerirányító MAVIR adatai szerint július 1-jével átlépte az 5000 MW-ot a hazai ipari és háztartási méretű napelemes rendszerek összes beépített kapacitása. A tavalyi 1100 megawattos bővülés éves rekordot jelentett, idén az első hat hónapban 1023 megawattos a növekedés. A korábban 2030-ra várt 6 GW összes kapacitáshoz képest a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv kétszeres beépített teljesítménnyel számol a következő évtized elejére - olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.
Történelmi mélypontra csökkent a napelem modulok ára Kínában az egész világon, de különösen Európában megfigyelhető túlkínálat, illetve a poliszilícium-gyártásban kialakult túlkapacitás miatt. Miután az ázsiai ország piaci részesedése több mint 80% a napelemek gyártásában és globális ellátásában, a felhasználók világszerte részesülhetnek a trend előnyeiből.
Új dimenzióba lépett a globális naperőmű-kapacitás növekedése 2022-ben, a következő években pedig újabb rekordok követhetik a tavalyi kiemelkedő eredményt. Az európai bővüléshez Magyarország is jelentősen hozzájárulhat idén, de a következő évek kilátásai egyelőre bizonytalanok, és nem kizárt, hogy mérséklődik a hazai naperőmű-állomány növekedésének üteme - olvasható a Solar Power Europe európai napenergia iparági szervezet előrejelzésében.
Az energiaipar üvegházhatásúgáz-kibocsátása tavaly új csúcsra emelkedett a szél- és napenergia sosem látott növekedése ellenére - adta hírül a Guardian globális energetikai adatok alapján.
Összességében jelentősen nőtt az általunk megvizsgált hazai napenergia termelő társaságok árbevétele és nyeresége 2022-ben, vagyis az energiaár-krízis bedurvulásának évében az előző évhez képest - derül ki az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett online beszámolókból, de az összehasonlítást és messzebb mutató következtetések levonását több tényező nehezíti. Az összevetésben elsősorban a nagyobb naperőműveket igyekeztük szerepeltetni, de az 50 MW körüli mérettartományba tartozó egységek jó része még nem kezdte meg a termelést 2022 elejéig.
Tovább nőtt a magyarországi naperőmű-kapacitás az elmúlt hónapban, de a növekedés lassult. Különösen a háztartási méretű napelemes rendszerek esetében várható, hogy a statisztikában is érvényesülni kezd a hálózati korlátozások hatása, és a telepítő cégek jelentősebb számú új igény híján lassan elkezdenek kifutni a megrendelésekből.
Májusban is folytatódott a magyarországi áramfogyasztás csökkenése, így már kereken egy éve tart a negatív trend. Most először a hazai napelemparkok havi termelése már nagyobb volt, mint a földgáztüzelésű erőműveké.
2023 első öt hónapjában több mint 840 megawattal bővült a magyarországi beépített fotovoltaikus teljesítmény - közölte az Energiaügyi Minisztérium. A nyár kezdetére az 50kW feletti naperőművek összesített adata meghaladta a 3 ezer megawattot. A lendületes növekedés másik jele, hogy a háztartási méretű kiserőművek darabszáma tavasszal felülmúlta a 200 ezret.
Miután a május közepén beköszöntött esős, hűvösebb időben sok háztartásban még fűtöttek, a hónap második felében érkező nyárias kánikula miatt szinte egyik napról a másikra megjelent a hűtési igény is, ezzel lényegében elindítva a 2023-as klímaszezont. A légkondicionálókat egyelőre vélhetően még csak azok kapcsolják be, akik az átlagnál rosszabbul viselik a meleget, de a nyár folyamán biztosan lesznek olyan időszakok, amikor a klímaberendezések tömegesen állnak majd termelésbe itthon és Európában is. Ez pedig magasabb villanyszámlákat és az áramárak emelkedését is eredményezheti.
A naperőművek kapcsán születő rekordok többnyire a hazai kapacitás és a napenergia-termelés gyors bővüléséről szólnak, amelyek nem csak a klímacélok, de az ország energiafüggetlenedése szempontjából is pozitív fejlemények. Ez a növekedés ugyanakkor a napelemek ingadozó, bizonyos fokig kiszámíthatatlan termelése miatt növekvő kihívást is jelent az elosztóhálózatok és az egész villamosenergia-rendszer számára. Ezt jelzi, hogy március 13-án és 25-én rekord mértékű, 1000 MW-ot meghaladó leszabályozási igény keletkezett a rendszerben, vagyis - elsősorban a hazai naperőművek előre jelzettnél magasabb termelése miatt - ilyen mértékben kellett csökkenteni az egyéb források hozzájárulását az ellátáshoz a rendszeregyensúly és ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
A nap- és szélerőmű-kapacitás, valamint a villamosenergia-rendszer a jelenlegi célokhoz képest ambiciózusabb közös fejlesztése Kelet-Közép-Európában jelentősen mérsékelné a régiós nagykereskedelmi áramárakat, és érdemben növelné a térség országainak ellátásbiztonságát, valamint a versenyképességét - áll az EMBER nevű thinktank elemzésében, amely elsősorban nem a várható pozitív klíma-, környezet- és egészségügyi hatásokra fókuszál.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása, melyben a hazai és az európai energiamix, valamint az atomenergia volt a téma. A műsor vendége volt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki korábban a Paks II. projekt kormánybiztosa volt. A szakembert kérdeztük egyebek mellett az atomenergiával kapcsolatos biztonsági aggályokról, valamint Pask II. jövőjéről is.
A Corvinus egyetemen tartott nemrég előadást Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, a téma a dekarbonizáció és a zöld átállás, valamint az olajipar jövője volt. Mondanivalóját az energiaátmenet nehézségeire, a hatályban lévő EU-s dekarbonizációs célok elérésének akadályaira fókuszálva építette fel, a szakember négy blokkra szedve, négy tanulság és konklúzió mentén igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy „elég-e az”, amit most teszünk a dekarbonizációért, illetve arra a kérdésre, hogy mit kellene még tenni annak érdekében, hogy csodával határos módon sikerüljön teljesíteni a vállalásokat.
Az energiaválság és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió hatására több kelet-európai ország a szélerőművek szerepének növelését fontolgatja, átértékelve és növelve az ezek telepítésére vonatkozó céljait vagy felgyorsítva azok megvalósítását. A befektetők eddig a szomszédos volt szocialista országokban is a hazaihoz hasonló piaci nehézségekkel szembesültek, de a helyzet az országok többségében javulást mutat, miután konkrét intézkedések születtek a befektetői környezet javításáért.
Közel 200 MW-tal bővült a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége az elmúlt hónap során, így az összesített fotovoltaikus (pv) kapacitás már meghaladja a 4762 MW-ot. Ha a jelenlegi tempó fennmaradna, akkor a naperőmű-kapacitás június elejére megközelítené az 5000 MW-ot, év végére pedig meghaladná a 6000 MW-ot, és belátható közelségbe kerülne az aktuális Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra kijelölt 6500 MW-os célt.
Az energiaválság miatt a földgáz és az áram ára is az égbe szökött, nem volt ritka, hogy a vállalatok hússzoros árat is fizethettek az energiáért. A költségek ugyan csökkenésnek indultak, de a Portfolio – MAGE Járműipar 2023 szakértői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az olcsó energia korának vége, és a néhány évvel ezelőtti árakhoz képest is jelentősen magasabb szinten fognak stabilizálódni. Az energiaintenzív iparágak számára ez súlyos versenyképességi hátrányt jelent, különösen úgy, hogy jelentős, akár 40-50 százalékos energiaköltségfelárral is számolni lehetett a nyugat-európai szereplőkkel szemben. Mit tehet ilyenkor egy vállalat, hogy talpon maradjon? Mi jöhet a tűzoltás után, milyen stratégiát kell folytatnia a hosszútávon is sikeres működéshez?
A maximális összeg is nőtt.
Az OTP is rekordot állított be.
Több ponton is változott a babaváró hitel szabályozása, összefoglaljuk a részleteket.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
