Az úgynevezett Y generáció életvitelét, motivációját, személyiségét számos cikk és kutatás tárgyalja. A közvélekedés szerint a kb. 1985 és 1995 között születettek alapvetően énközpontúak, digitális bennszülöttek, akik szeretnek a maguk feje után menni munkában, magánéletben egyaránt. Az Y-generáció tagjai az élet sok területén másképp viselkednek, mint a szüleik. Adódik a kérdés, hogy hogyan vesznek részt a műtárgypiac tevékenységében. Az Artsy mostani cikkében azt vizsgálta, milyen gyűjtők, és hogyan hatnak a piacra a fiatalok.
A múzeumok sokszor nem a nyári időszakban nyitják meg a legizgalmasabb és legfontosabb kiállításaikat, de ez mintha idén nyáron itthon máshogy lenne. A műtárgy.com most olyan nyári kiállításokat válogatott össze, amikre mindenképpen érdemes figyelni és megnézni. A bemutatott tárlatok a 4. és a 21. század között, a legkülönbözőbb művészeti irányzatokat ölelik fel, így biztos, hogy mindenki megtalálja közöttük az érdeklődésének megfelelőt is.
Ahhoz, hogy egy színdarab elkészülhessen, számos szakma alkotójának kell együttműködnie, hiszen a rendezésen és a színészek játékán túl sokat nyomnak a latban a díszlet elemei, a jól megválasztott kellékek és jelmezek, de még az előadás népszerűsítéséhez készült plakát is. Ritkán van alkalmunk a színház világának eme kiegészítőit közelről, műalkotásként szemlélni, most azonban kifejezetten a színház és az iparművészet szerelmeseit várja a Pesti Vigadó új kiállítása, a Kulisszatitkok, SZÍNHÁZ kívül-belül. A rendhagyó tárlat a különböző művészeti ágak harmonikus összefogásával a színházat, mint összművészeti alkotást járja körül. A kiállított tárgyak között szerepelnek mese- és bábfigurák, plakátok, maszkok, jelmezek, látványtervek, textilképek, üvegmunkák, ékszerek és díjak is, mintegy hetven művész alkotásai.
Bár az aukciós-szezon már véget ért, de szerencsére a múzeumokban nyáron sem áll meg az élet, sőt ilyenkor mindenki igyekszik olyan kiállításokat nyitni, amik versenyképesek a többi nyári programmal. A műtárgy.com mostani kiállítás ajánlójában ezért öt nagyszerű kiállítást mutat be különböző európai nagyvárosokból. Ezeket mindenképpen érdemes megnéznie annak, aki Londonban, Berlinben vagy Bécsben jár, de lehet, hogy van, akinek ezek akár egy önálló utazást is megérhetnek.
Megbízhatóan teljesített a májusi-júniusi árveréseken a hazai aukciós piac. A legmagasabb ársávba kevés tétel tudott felkapaszkodni, de kicsit lejjebb sűrűvé vált a mezőny - írja a műtárgy.com.
"Plasztikus, de nem szobrászat. Színes, de nem festészet. Rajzos, de nem grafika" - mi az? Így szólna a mondat, ha egy találós kérdésről lenne szó. A megoldást eláruljuk: az a műfaj, amire az idézet utal, a kerámia. Gorka Lívia emlékezett vissza így édesapja, Gorka Géza gondolataira. Gorka Géza munkássága önmagában is elég bizonyíték arra, hogy a kerámiában rejlő lehetőségek igen sokrétűek, azonban a hazai porcelán- és kerámiaművészet szerencsére számos további tehetséges alkotót vonultat fel. Sokan közülük a hazai gyárakban, saját kollekciót tervezve tudtak kibontakozni. A rendkívül népszerű és híres Zsolnay gyár például számos tehetséges művészt foglalkoztatott, keramikusokat, tervezőket és festőket is. Az ott dolgozó művészek számára lehetőség nyílt a különböző technikákkal, eljárásokkal való kísérletezésére, az alkotók pedig színesítették a gyár kínálatát. A sorozatgyártásra szánt tárgyakon is átütött a tervezőjük egyénisége. Az alábbiakban a műtárgy.com olyan tárgyakat mutat be, amelyekre egy közelgő aukción licitálni lehet.
Miután a mai Kormányinfón Gulyás Gergely többek között azt mondta, hajlandó az állam 3 milliárd forintot fizetni Pákh Imrének Munkácsy Golgotájáért, a műgyűjő is hajlandóságot mutat a festmény eladására.
A műtárgyak esztétikai értékükön túl fontos kordokumentumok is egyben. Egy adott időszak kultúrájáról, történelméről, művészeti törekvéseiről tanúskodnak. Ahhoz viszont, hogy kiállják az idő próbáját, szakszerű gondoskodásra szorulnak. Ez az összetett feladat a restaurátorok hatásköre, akik nagyfokú művészeti, stílustörténeti és technikai tudással felvértezve óvják emlékeinket. Az idei Műtárgyak Éjszakáján kiemelt figyelmet szenteltünk a restaurálásnak, mivel úgy gondoljuk, hogy a kérdéskör a gyűjtők és a művészet iránt érdeklődők számára egyaránt fontos és érdekes lehet.
A fémpénz, mint fizetési eszköz már évezredek óta jelen van és együtt mozog az emberiség történetével, hat a kultúrák alakulására, a civilizáció egyik meghatározó mozgatórugója. Alapvető formavilága és megjelenése szinte az első fennmaradt, i.e. 7. századból származó görög fémpénzek óta alig változott. Az idő nemhogy csorbítana rajta, hanem annál nagyobb értéket, presztízst és megbecsülést harcol ki neki. Ez persze mondhatni, köztudott, így a műtárgyak világának egyéb tárgyai mellett, a numizmatika szakértői és gyűjtői is nap mint nap megküzdhetnek a hamisítás legkülönfélébb fajtáival, a valódi értékek kiszűrésével. A Műtárgyak Éjszakáján, a Darabanth Aukciósház külön ezen témával foglalkozó workshopján bárki elsajátíthatja azokat az alapvető fortélyokat, melyek segíthetnek megkülönböztetni a hamis és a valódi érmék közötti különbséget!
Ma már egyre kevesebb országban vernek olyan pénzérméket, melyen uralkodók láthatóak. Azonban évszázadokig, sőt évezredekig ezek voltak a jellemző érmék, így most a műtárgy.com is öt ilyen érmekülönlegességet mutat be.
Múzeumokban, galériákban járva gyakran hosszasan gyönyörködünk a műtárgyakban és elgondolkodunk az adott mű létrehozásának körülményein, a művész koncepcióján. A legtöbbször azonban csak a feltételezéseinkre és a kutatásokra támaszkodhatunk. A Műtárgyak Éjszakáján viszont lehetőségünk nyílik betekinteni a kulisszák mögé a műteremlátogatások során. Üvegművészek, kortárs festőművészek műtermeibe látogathatunk el, megismerhetjük Csernus Imre műhelyének Párizsból hazahozott berendezését és próbára tehetjük az itáliai reneszánsz festészettel kapcsolatos ismereteinket egy oktatóműteremben. Lássuk a részleteket!
A portréfestészet a festészet egy sokrétű, jelentős, nagy múltra visszatekintő ága. Eredeti célja és feladata jelenvalóvá tenni a (már) jelen nem lévőt, halhatatlanná tenni az alanyt. Ez nem kis felelősséget rótt a művészekre, hiszen meg kellett felelniük a megrendelő igényeinek. A portré alanya pedig nem mindig a kendőzetlen igazságot szerette volna viszontlátni az arcképen, így aztán számos idealizált portré született. Ismert az a mendemonda, miszerint Toulouse-Lautrec egyik táncosnője bosszúsan kifakadt az elkészült műalkotást látván: "Az Isten szerelmére, hát ne fessen már ilyen rondának!" Lautrec az emberek legjellemzőbb külső jegyeit karikatúraszerűen felnagyította. A portré több, mint pusztán az ember vonásainak rögzítése, sokkal inkább a személyiség megragadására tett kísérlet. Minden, ami a képen megjelenik, jelentést hordoz. Fontosak a színek, a háttér, a ruha, az alany körül elhelyezett tárgyak, amelyek az illető értékrendjéről, társadalmi státuszáról, kedvteléseiről tanúskodnak. A portré lehet gondos tervezést követő hosszas munka vagy a pillanat megörökítésére szolgáló, gyors skicc eredménye is.
Idén június 10-én magyar kezdeményezésre már ötödszörre ünneplik világszerte a szecessziót. Az életörömmel telített stílus ma is töretlen népszerűségnek örvend és ez nem is csoda, hiszen az akadémizmus és a historizmus ellen fellépő, összművészeti törekvésű irányzat a mindennapi tárgyak és életterek funkcióval összehangolt, igényes, színes és természetközeli kialakítását tűzte ki célul. A szecessziós mozgalom hatással volt a képző- és az iparművészetre, valamint az építészetre is. Az építészeben az új anyagok, a vas és a vasbeton szabadabb formaalakítást tett lehetővé, a homlokzat díszítésére használt majolika pedig színpompás növényi, organikus vagy geometrikus formákat eredményezett.
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét.
Idén másodszorra rendezi meg a műtárgy.com a Műtárgyak Éjszakáját, az egyik legizgalmasabb nyárindító művészeti programsorozatot. A háromnapos, június 7-9. között zajló esemény, számos olyan különlegességet is kínál, melyek a művészet határterületein mozognak.
Ha arra gondolunk, hogy honnan is lehet értékes műtárgyakat beszerezni, legtöbben nem jutunk tovább a kereskedelmi galériáknál és az aukciósházaknál. Holott számos izgalmas tárgy ezen intézmények falain kívül kering, többek között a bolhapiacokon, ahol az árusok portékái között a szemfüles műkedvelők, gyűjtők igazi csemegékre bukkanhatnak. A Műtárgyak Éjszakáján bepillantást nyerhetünk mind a kereskedelmi galériák, mind pedig a bolhapiac kulisszatitkaiba.
A műtárgyhamisításnak óriási hagyománya van. A piacon rengeteg replika kering, sokszor ügyes kezű másolók precíz remekei, máskor esetlen, de az avatatlan szemek megtévesztésére alkalmas tákolmányok. Időről időre újabb hamisítási botrányokról értesülünk a sajtóból. Az idei Műtárgyak Éjszakáján izgalmas műtárgyhamisítási eseteket hallhatnak a látogatók, valamint tippeket kaphatnak és trükköket leshetnek el a szakemberektől, hogy felismerhessék a másolatokat.
