Ellentétes várakozások jellemzik az európai munkaerőpiacot. Az európai országok nagyobb részében pozitív, azaz több foglalkoztató tervez munkaerőfelvételt, mint elbocsátást, ugyanakkor többnyire romlottak a kilátások a tavaly ilyenkor jellemzőhöz képest, és a kontinensen belül erősen eltérő várakozásokról tanúskodik. A görögöknél és a spanyoloknál a legborúsabb a kép, de rögtön ezután a cseh és a magyar piac következik a lista negatív felén.
A munkaerő szakmai mobilitásában kulcsszerepe lenne, az élethosszig tartó tanulásban mégis az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk. A lifelong learningben is jól kivehető az észak és dél megosztottsága. Magyarország inkább a Balkánhoz sorolódik, a munkaképes korú lakosság körében az élethosszig tanulók aránya mindössze 3%, míg az élbolyban ennek tízszerese.
Alig csökkent februárban az álláskeresők száma: a januárban csaknem százezer fős megugrás után februárban mindössze 1700 fővel lett kevesebb regisztrált álláskereső, létszámuk így 646 700 fő volt - derül ki a Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest ötszörannyi államilag támogatott állást jelentettek be, így a következő hónapokban az álláskeresők száma jócskán visszaeshet. Szomorú viszont, hogy a nyílt piaci állások az új állásoknak alig több mint 10%-át tették ki, és számuk továbbra is átlag alatti.
A költségvetési konszolidáció terheinek fair megosztása érdekében az OECD az idén januártól megszüntetett adójóváírás visszaállítását javasolja. A nemzetközi szervezet szerint ez a megoldás megkönnyebbülést jelentene az alacsony keresetűek számára, akik a legutóbbi adóátalakítások vesztesei voltak, miközben összességében az egykulcsos adó is fennmaradhat. Az OECD kritizálta a munkanélküli ellátások 90 napra szűkítését is, e szerint az intézkedés a ciklikus munkanélküliséget strukturálissá emelheti. A közfoglalkoztatásról szólva az OECD megemlíti, hogy tagországaiban végzett kutatások szerint ez a legkevésbé hatékony foglalkoztatáspolitikai eszköz, inkább képzési irányba kellene eltolni.
A magyarországi munkáltatók 17 százaléka tervez elbocsátást 2012 második negyedévében és 14 százaléka számol munkaerő felvétellel, a különbségből számított Manpower munkaerő-piaci mutató mínusz három százalékon áll, jelentősen javult az előző negyedévi negatív rekord után - közölte a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb felmérése eredményét.
A svájciak vasárnap népszavazáson elutasították azt a szakszervezeti kezdeményezést, hogy négy hétről hatra nőjön a minimális évi fizetett szabadság, miután sok cég felhívta a figyelmet arra, hogy ezáltal csökkenhet az ország versenyképessége, és veszélybe kerülhetnek az állások, írja az MTI.
A nők gazdasági lehetőségei rangsorában 128 ország közül Magyarország a 21. helyet érte el, és így hazánkban a legtöbb kelet-európai országnál jobbak a női munkavállalók és vállalkozók lehetőségei - állítja az Economist Intelligence Unit március 8-ra készült elemzése. Az első helyezett a korábbi évekhez hasonlóan Svédország lett.
Foglalkoztatási szövetkezetek létrehozását teszi lehetővé a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ma benyújtott törvénymódosító javaslata, valamint módosítja a közfoglalkoztatásról szóló törvényt. E szerint a közfoglalkoztatottak is létrehozhatnak szociális szövetkezeteket, és bizonyos feltételek teljesítése mellett ez a szövetkezet ingyen használatba veheti közfoglalkoztatója foglalkoztatás során használt ingóságait, az állam vagy önkormányzat pedig 10 év maximális időtartamra ingyen használatba adhat a szövetkezet számára termőföldet, max 2 évre állatállományt.
A görög munkanélküliség jelentősen nőtt az elmúlt évben, a helyzet azonban különösen a fiatalok körében aggasztó. Görögországban ugyanis a 15-24 év közötti lakosok több mint fele munkanélküli. A súlyos adósságválsággal küszködő ország helyzete ráadásul továbbra sem reményteli, hiszen a megszorítások miatt a GDP évről évre csökken - írja a Reuters.
Az OECD tagországok között Magyarországon a legkisebb a nemek közti átlagos kereseti különbség, mindössze 6% - jelentette a szervezet hétfőn publikált jelentésében.
Múlt héten az Európai Bizottság is publikált egy hasonló adatot, amely viszont azt mutatta, Magyarország nem áll valami jól, az uniós átlagnál nagyobb a nemek fizetése közti egyenlőtlenség, 17,6%. Ezzel egyáltalán nem vagyunk elöl, 15 uniós országban is alacsonyabb ennél a különbség, ráadásul az Európai Bizottság szerint Magyarország az egyike azon országoknak, ahol romlott a helyzet. Hogy mondhatnak ennyire mást a szervezetek? Kinek van igaza?
A munkahelyi egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek Európában a globális gazdasági válság eredményeképpen, és ez a jelenség folytatódni fog, ahogy egyre több ország vezet be megszorító intézkedéseket és munkaügyi reformokat, állítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (ILO) által kiadott tanulmány. Az ILO szakértője szerint, ha ki akarunk lábalni a válságból, az egyenlőtlenségeket kell csökkenteni, amely egyenlőtlenségek magát a válságot is okozták. Magyarország számára konklúzió, hogy nem tanultunk a válságból, a munkaerőpiacot támogató intézmények és stabilizátorok még gyengébbek lettek, mint a válság előtt. A szakértő szerint a minimálbér-emelés akkor gond, ha váratlanul történik, és mértéke túl nagy.
Mégsem esnének el a közbeszerzési pályázatokon való részvételtől a cégek, ha nem hajtják végre idén és jövőre az elvárt béremelést. A Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslata alapján a büntetés kizárólag a költségvetési támogatásokra vonatkozna. A javaslat további kiskaput is nyit a cégeknek, a szankciót ugyanis meg lehetne úszni úgy is, ha a cég a munkaügyi ellenőrzés napjára teljesíti visszamenőleg a béremelést.
Tovább emelkedett januárban a munkanélküliségi ráta az európai közösségben. Az Eurostat friss jelentése szerint az eurózónában 10,7% volt a munkanélküliség az év első hónapjában, miközben a decemberi adatot is módosították, 10,4%-ról 10,6%-ra. A tágabb közösségben, az unió átlagában a ráta 10,1% volt. Az Eurostat becslése szerint 24,3 millió munkanélküli van az Európai Unióban, ebből csaknem 17 millió az eurózónában.
A kormány mai ülésén döntött a nettó bérek 2012. évi megőrzéséhez a kiegészítő munkáltatói támogatásról - jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár és Giró-Szász András szóvivő ma délután sajtótájékoztatón. A még januárban megígért tervek szerint azok a cégek, akik az 5%-os béremelést sem tudják végrehajtani, 21 milliárd forintos keretből pályázhatnak további támogatásért, de a feltételek itt már szigorúbbak, mint az 5% feletti bérkompenzációnál. Mindebből pénzt júliusban láthatnak a vállalkozások, és rajtuk keresztül a munkavállalók.
2011. november-2012. januárban 3 millió 816 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma átlagosan, ami 40 ezer fővel, azaz 1,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál - derült ki a KSH mai jelentéséből. A téli hónapokban az őszihez képest körülbelül 50 ezer fővel esett vissza a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké pedig 15 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta újból 11% fölé ugrott, 11,1% volt a november-januári időszakban.
Teljesen megalapozatlanok a magyarországi diplomás túlkínálatra vonatkozó vélekedések: nincs diplomás túlkínálat ma Magyarországon, a frissen végzettek túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb idejű álláskeresés után el tud helyezkedni a munkaerő-piacon. 2012-ben több cég kíván diplomást felvenni, mint amennyi leépítésekben gondolkodik és a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát - derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzéséből.
A kormány a munkavállalói kompenzációra előirányzott összeget irányítaná át azon munkáltatók támogatására, amelyek az 5%-os béremelést sem tudják végrehajtani - derült ki az Index birtokába jutott dokumentumból. A 21 milliárd forintos keretből pályázati úton juthatnak pénzhez a cégek, mint arról már korábban is szó volt. A munkavállalói közvetlen kompenzációt költségvetésileg túl kockázatosnak tartja a kabinet.
A várható mértéket is felülmúlóan rosszul alakult a munkaerő-piaci helyzet az álláskeresési adatok alapján januárban. A Foglalkoztatási Szolgálat által közzétett adatok szerint egy hónap alatt 96 100 fővel lett több, 648,4 ezer fő volt álláskereső, s a növekedésnek csak felét magyarázhatják szezonális okok. A bejelentett új állások száma zsinórban harmadik hónapja elmarad az átlagtól és az elmúlt évben jellemzőtől. A csoportos leépítések 2009 júliusa óta nem érintettek ennyi embert. Eközben feleannyian részesülnek álláskeresési támogatásban, mint egy éve. 22%-kal emelkedett az ellátatlanok száma, januárban 310 ezer fő volt.
Az elvárt béremelést, bérkompenzációt a húsipari vállalkozások jelentős része nem hajtotta végre, illetve nem tudja végrehajtani a szakszervezet működési területén - közölte a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) szerdán az MTI-vel.
2011-ben az átlagosan 5 százalékos bruttó béremelkedés a kedvező adóváltozások mellett a nettó reálbérek 2 százalék feletti emelkedését tette lehetővé. Idén azonban emelkedés helyett reálbércsökkenésre számíthatunk - mondják az elemzők, hiszen a cégeknek ugyan tetemes béremelést kell végrehajtaniuk a 216 ezer forint alatt keresőknél, de ez csak arra lehet elég, hogy a nettó keresetek ne csökkenjenek, az infláció kompenzációjára már nem biztos, hogy jut. A pénzromlás üteme az áfaemelés miatt idén megugrik, és egész évben átlagosan 5% körül alakulhat.
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
