Csoportos leépítés a magyar dohánygyártónál
Csoportos létszámleépítést jelentett be hétfőn a British American Tobacco (BAT) Magyarországon: a cég átszervezés keretében várhatóan 180 munkatársától válik meg - közölte a BAT az MTI-vel.
Csoportos létszámleépítést jelentett be hétfőn a British American Tobacco (BAT) Magyarországon: a cég átszervezés keretében várhatóan 180 munkatársától válik meg - közölte a BAT az MTI-vel.
A válság óta, 2008 és 2012 között az OECD-országai között Magyarországon volt a legmagasabb a minimálbér növekedésének üteme. Ugyanakkor egyetlen ország volt csak, ahol csökkent, Görögországban. A visegrádi országok közül csak Lengyelországban magasabb a minimálbér, de lassan őket is beérjük, legalábbis ha a munkavállalói érdekképviseletek javaslata szerinti jövő évi emeléssel számolunk.
3 millió 989 ezer fő volt foglalkoztatott a július-szeptemberi időszakban, azaz az idei harmadik negyedévben. A foglalkoztatottak száma 54 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, legnagyobb mértékben az iparban, majd a közszolgáltatások és a piaci szolgáltatások terén emelkedett a foglalkoztatás, a mezőgazdaságban csökkent. A munkanélküliek száma éves alapon 23 ezer fővel csökkent, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal csökkent tovább, 9,8 százalék volt.
Nagyon nagy különbségek mutatkoznak még egyes fejlett országok között is, amikor a népesség egyes, a munkaképességet is alapvetően meghatározó képességeiről (skills) van szó. Az OECD friss tanulmányában 24 ország felnőtt lakosságát vizsgálta, és úgy találták, míg az olaszok és a spanyolok negyedének alacsony a képességi szintje, a finnek és japán körében vannak legtöbben magas szintű képességekkel. Továbbá a kapott eredmények alapján úgy tűnik, a fontos alap és kiegészítő képességek terén akár egy generáció alatt nagy változások történhetnek, mindkét irányban. A ma 55-65 éves britek például a vizsgált országok közül az élen szerepeltek, míg a 16-25 éves britek már az utolsók közt teljesítenek. Eközben a koreaiak és finnek hatalmas előrelépést értek el.
Két éve nem jelentettek be annyi új - államilag nem támogatott - állást a foglalkoztatók a munkaügyi hivataloknál, mint most szeptemberben, derült ki a Foglalkoztatási Szolgálat friss adataiból. A bővülés ugyan az előző hónaphoz és az előző év hasonló időszakához képest csak néhány ezer fős, de azzal együtt, hogy már a megelőző hónapokban is kedvezőbb adatok jöttek, a tendencia biztatónak mondható, különösen a tavalyi mélypontok után.
A közvetlen munkahelyteremtésnél nagyságrenddel fontosabb tényező a foglalkoztatottság növelésében a munkaerő foglalkoztathatósága és a makrogazdasági konjunktúra. Az elemzések azt mutatják, hogy a munkahelyteremtéssel létrehozott munkahelyek csak kis része, többnyire kevesebb, mint tizede növeli tartósan a foglalkoztatást, és azok többsége sem feltétlenül helyben, hanem az adott fejlesztéssel szomszédos, olyan kistérségekben, ahol nagyobb a munkaerő-felesleg.
Augusztusban 224 846 forint volt a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban, 4,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál a bruttó keresetek 3,8 százalékkal, a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) pedig közel 10 százalékkal. A közszférát az egészségügy húzta fel, közel 20 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek a humán-egészségügyi, szociális ellátás soron, mint egy évvel korábban. Csakhogy az adatok erősen ugrálnak, előző hónapban ugyanilyen mértékű csökkenés volt. A nettó kereset nemzetgazdasági szinten átlagosan 147 275 forint volt, ami 6,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az augusztusban mélyponton lévő, 1,3%-os infláció mellett 4,8 százalékos a számított reálbér-emelkedés.
Ami a foglalkoztatást illeti, a kép nem igazán változott, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám stagnál, a közfoglalkoztatottak száma nem nőtt tovább augusztusban, 147 ezer fő körüli volt.
A nyugdíj előtt egy évvel álló 55 év feletti nők foglalkoztatását a bruttó bér és a járulékok megtérítésével támogatná a kormány.
A cégvezetők többsége a minimálbér emelésére számít, 60 százalékuk szerint 100 ezer forint fölé mehet a minimálbér összege jövőre - derült ki a Policy Agenda felméréséből. A cégek harmada azonban saját bevallása szerint nem tudná kigazdálkodni a minimálbér-emelést, főleg a kisebb cégek.
A 25-64 éves korú magyar lakosság mindössze 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Ráadásul a beszélt nyelvben való jártasság sem tűnik túl erősnek, a leginkább beszélt nyelv az angol, akárcsak az uniós országok többségében, de az angolul beszélő magyarok mindössze negyede beszéli jól ezt a nyelvet. Nem csak a felnőttekkel, idősebb generációkkal együttesen mérve vagyunk elmaradva uniós összevetésben, az iskolákban nyelvet tanulók aránya is elmarad az átlagtól.
Egyre nagyobb arányban vonnak be alacsonyan képzetteket a közmunka programokba, így a képzetlenek munkaerő-piacról való kiszorulásának megakadályozása, foglalkoztatottságuk növelésének célja a közfoglalkoztatásban eredményesnek mondható; ugyanakkor semmit nem tudunk arról, milyen arányban sikerült a közfoglalkoztatottaknak visszatérni a nyílt munkaerő-piacra, mennyire voltak eredményesek a képzések és a források felhasználása sem volt feltétlenül hatékonyságra ösztönző, a közfoglalkoztatási adatbázist sok esetben egyszerűen nem vezették, hiányoztak a konkrét célkitűzések - értékelte az Állami Számvevőszék a 2009-2012. első negyedév közötti közfoglalkoztatási gyakorlatot.
Évente jönnek majd a foglalkoztatási akciótervek és a kormány saját foglalkoztatási mutatószámot dolgozna ki, mert a jelenlegiek sokszor ellentmondásos képet mutatnak és nem eléggé alkalmasak a kormányzati intézkedések hatásainak mérésére - derül ki a pénteken benyújtott törvényjavaslatból.
Az elmúlt években jellemző növekedési ütem mellett 65-70 év alatt teljesülhetne a valódi egymillió magyarországi munkahely terve - állapította meg Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a Magyar Narancsban megjelent írásában. Nem csak a közmunka és a külföldi munkavállalás segítette a foglalkoztatás bővülését 2010 és 2013 között, de az éves növekedés igen kicsi volt, és beruházások hiányában nem is biztos, hogy fenntartható.
A válságot követő kilábalás során nem csak a közfoglalkoztatás és az egyre több külföldön dolgozó magyar emelte a foglalkoztatási adatokat, azonban a versenyszférában a 2011-es javulás után megállt a mutató, és a magánszféra ma nagyjából 120-140 ezerrel kevesebb embert foglalkoztat, mint a válság előtt. Bár legalább a tavalyi recesszió után nem kezdtek elbocsátásba a vállalkozások - inkább csökkentették az óraszámokat.
A 2014-es bértárgyalások megkezdését javasolja a Liga Szakszervezetek, amely azt indítványozza, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék jövőre, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel.
3 millió 980 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma június-augusztusban a KSH friss adatai szerint. A 15-74 évesek körében a foglalkoztatottak száma 66 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma kissé tovább csökkent, 439 ezer fő volt, de ez már ahhoz elég volt, hogy picivel 10 százalék alá kerüljön a munkanélküliségi ráta, 9,9 százalék volt ebben az időszakban.
A munkaerőpiac helyzetéről, kilátásairól is szó lesz a Portfolio.hu októberben megrendezésre kerülő, Budapest Economic Forum című konferenciáján. Részletek az alábbi menüben.
Hamarosan olyan javaslat kerül a kormány elé, amely szerint a felsőoktatásban bizonyos szakokon meg kellene engedni, hogy nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhessenek a végzettek. Néhány éve a kormány még épphogy fordítva gondolta, felvételi követelménnyé tette volna a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az irányváltás igen meglepő, hiszen az idegen nyelvek ismerete ma már alapkompetenciának számít, különösen diplomások esetében. Ráadásul ezzel mintha fordítva is ülnénk a lovon, hiszen az Európai Unió országai között Magyarországon vannak legtöbben, 65%, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek.
Válság előtti szinten a foglalkoztatottság, ezt azonban főleg a közfoglalkoztatottsággal és a külföldön dolgozók egyre nagyobb számával sikerült elérni. Eközben a versenyszférában továbbra is a válság előtti szint alatt a foglalkoztatottság, pedig a cégek nem csak elbocsátottak, hanem csökkentették a munkaórák számát is, így elkerülve az elbocsátást. A növekedés élénkülésével így először a munkaórákat emelhetik vissza a cégek, a munkakereslet viszont kevéssé élénkül. Idén és jövőre is 10 százalék körül alakulhat a munkanélküliség, mert a növekvő munkakínálatot nem tudja a munkapiac teljesen felszívni. Az MNB friss előrejelzései a magyar munkapiacra vonatkozóan.
Fordított áfát és minimális szolgáltatási díj bevezetését javasolják munkaerő-kölcsönzők a tisztességtelen piaci szereplők kiszorítása érdekében. A mai napig vannak ugyanis szerintük olyan élő szerződések, ahol a törvényes minimálbér és közterhei alatti vállalkozási árakban állapodnak meg a partnerek, az alkalmazottakat kihasználják, az áfát és a közterheket megtakarított haszonként kezelik. Vagyis ezek az illegális szervezetek az atipikus foglalkoztatást a szürke- illetve feketefoglalkoztatás eszközéül használják.
Júliusban 2,1 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint volt. A nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Az alacsony, és még lejjebb süllyedő infláció mellett még alacsony bérnövekedés mellett is éves szintű reálbér-emelkedésről beszélhetünk.
Ami az alkalmazott létszámot illeti, csak a közszférában emelkedett a létszám, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál valamivel alacsonyabb a foglalkoztatottság, mint egy évvel korábban, ami a másfél éve tartó stagnálást erősíti meg.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
