Két éve nem jelentettek be annyi új - államilag nem támogatott - állást a foglalkoztatók a munkaügyi hivataloknál, mint most szeptemberben, derült ki a Foglalkoztatási Szolgálat friss adataiból. A bővülés ugyan az előző hónaphoz és az előző év hasonló időszakához képest csak néhány ezer fős, de azzal együtt, hogy már a megelőző hónapokban is kedvezőbb adatok jöttek, a tendencia biztatónak mondható, különösen a tavalyi mélypontok után.
A közvetlen munkahelyteremtésnél nagyságrenddel fontosabb tényező a foglalkoztatottság növelésében a munkaerő foglalkoztathatósága és a makrogazdasági konjunktúra. Az elemzések azt mutatják, hogy a munkahelyteremtéssel létrehozott munkahelyek csak kis része, többnyire kevesebb, mint tizede növeli tartósan a foglalkoztatást, és azok többsége sem feltétlenül helyben, hanem az adott fejlesztéssel szomszédos, olyan kistérségekben, ahol nagyobb a munkaerő-felesleg.
Augusztusban 224 846 forint volt a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban, 4,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál a bruttó keresetek 3,8 százalékkal, a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) pedig közel 10 százalékkal. A közszférát az egészségügy húzta fel, közel 20 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek a humán-egészségügyi, szociális ellátás soron, mint egy évvel korábban. Csakhogy az adatok erősen ugrálnak, előző hónapban ugyanilyen mértékű csökkenés volt. A nettó kereset nemzetgazdasági szinten átlagosan 147 275 forint volt, ami 6,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az augusztusban mélyponton lévő, 1,3%-os infláció mellett 4,8 százalékos a számított reálbér-emelkedés.
Ami a foglalkoztatást illeti, a kép nem igazán változott, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám stagnál, a közfoglalkoztatottak száma nem nőtt tovább augusztusban, 147 ezer fő körüli volt.
A nyugdíj előtt egy évvel álló 55 év feletti nők foglalkoztatását a bruttó bér és a járulékok megtérítésével támogatná a kormány.
A cégvezetők többsége a minimálbér emelésére számít, 60 százalékuk szerint 100 ezer forint fölé mehet a minimálbér összege jövőre - derült ki a Policy Agenda felméréséből. A cégek harmada azonban saját bevallása szerint nem tudná kigazdálkodni a minimálbér-emelést, főleg a kisebb cégek.
A 25-64 éves korú magyar lakosság mindössze 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Ráadásul a beszélt nyelvben való jártasság sem tűnik túl erősnek, a leginkább beszélt nyelv az angol, akárcsak az uniós országok többségében, de az angolul beszélő magyarok mindössze negyede beszéli jól ezt a nyelvet. Nem csak a felnőttekkel, idősebb generációkkal együttesen mérve vagyunk elmaradva uniós összevetésben, az iskolákban nyelvet tanulók aránya is elmarad az átlagtól.
Egyre nagyobb arányban vonnak be alacsonyan képzetteket a közmunka programokba, így a képzetlenek munkaerő-piacról való kiszorulásának megakadályozása, foglalkoztatottságuk növelésének célja a közfoglalkoztatásban eredményesnek mondható; ugyanakkor semmit nem tudunk arról, milyen arányban sikerült a közfoglalkoztatottaknak visszatérni a nyílt munkaerő-piacra, mennyire voltak eredményesek a képzések és a források felhasználása sem volt feltétlenül hatékonyságra ösztönző, a közfoglalkoztatási adatbázist sok esetben egyszerűen nem vezették, hiányoztak a konkrét célkitűzések - értékelte az Állami Számvevőszék a 2009-2012. első negyedév közötti közfoglalkoztatási gyakorlatot.
Évente jönnek majd a foglalkoztatási akciótervek és a kormány saját foglalkoztatási mutatószámot dolgozna ki, mert a jelenlegiek sokszor ellentmondásos képet mutatnak és nem eléggé alkalmasak a kormányzati intézkedések hatásainak mérésére - derül ki a pénteken benyújtott törvényjavaslatból.
Az elmúlt években jellemző növekedési ütem mellett 65-70 év alatt teljesülhetne a valódi egymillió magyarországi munkahely terve - állapította meg Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a Magyar Narancsban megjelent írásában. Nem csak a közmunka és a külföldi munkavállalás segítette a foglalkoztatás bővülését 2010 és 2013 között, de az éves növekedés igen kicsi volt, és beruházások hiányában nem is biztos, hogy fenntartható.
A válságot követő kilábalás során nem csak a közfoglalkoztatás és az egyre több külföldön dolgozó magyar emelte a foglalkoztatási adatokat, azonban a versenyszférában a 2011-es javulás után megállt a mutató, és a magánszféra ma nagyjából 120-140 ezerrel kevesebb embert foglalkoztat, mint a válság előtt. Bár legalább a tavalyi recesszió után nem kezdtek elbocsátásba a vállalkozások - inkább csökkentették az óraszámokat.
A 2014-es bértárgyalások megkezdését javasolja a Liga Szakszervezetek, amely azt indítványozza, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék jövőre, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel.
3 millió 980 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma június-augusztusban a KSH friss adatai szerint. A 15-74 évesek körében a foglalkoztatottak száma 66 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma kissé tovább csökkent, 439 ezer fő volt, de ez már ahhoz elég volt, hogy picivel 10 százalék alá kerüljön a munkanélküliségi ráta, 9,9 százalék volt ebben az időszakban.
A munkaerőpiac helyzetéről, kilátásairól is szó lesz a Portfolio.hu októberben megrendezésre kerülő, Budapest Economic Forum című konferenciáján. Részletek az alábbi menüben.
Hamarosan olyan javaslat kerül a kormány elé, amely szerint a felsőoktatásban bizonyos szakokon meg kellene engedni, hogy nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhessenek a végzettek. Néhány éve a kormány még épphogy fordítva gondolta, felvételi követelménnyé tette volna a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az irányváltás igen meglepő, hiszen az idegen nyelvek ismerete ma már alapkompetenciának számít, különösen diplomások esetében. Ráadásul ezzel mintha fordítva is ülnénk a lovon, hiszen az Európai Unió országai között Magyarországon vannak legtöbben, 65%, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek.
Válság előtti szinten a foglalkoztatottság, ezt azonban főleg a közfoglalkoztatottsággal és a külföldön dolgozók egyre nagyobb számával sikerült elérni. Eközben a versenyszférában továbbra is a válság előtti szint alatt a foglalkoztatottság, pedig a cégek nem csak elbocsátottak, hanem csökkentették a munkaórák számát is, így elkerülve az elbocsátást. A növekedés élénkülésével így először a munkaórákat emelhetik vissza a cégek, a munkakereslet viszont kevéssé élénkül. Idén és jövőre is 10 százalék körül alakulhat a munkanélküliség, mert a növekvő munkakínálatot nem tudja a munkapiac teljesen felszívni. Az MNB friss előrejelzései a magyar munkapiacra vonatkozóan.
Fordított áfát és minimális szolgáltatási díj bevezetését javasolják munkaerő-kölcsönzők a tisztességtelen piaci szereplők kiszorítása érdekében. A mai napig vannak ugyanis szerintük olyan élő szerződések, ahol a törvényes minimálbér és közterhei alatti vállalkozási árakban állapodnak meg a partnerek, az alkalmazottakat kihasználják, az áfát és a közterheket megtakarított haszonként kezelik. Vagyis ezek az illegális szervezetek az atipikus foglalkoztatást a szürke- illetve feketefoglalkoztatás eszközéül használják.
Júliusban 2,1 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint volt. A nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Az alacsony, és még lejjebb süllyedő infláció mellett még alacsony bérnövekedés mellett is éves szintű reálbér-emelkedésről beszélhetünk.
Ami az alkalmazott létszámot illeti, csak a közszférában emelkedett a létszám, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál valamivel alacsonyabb a foglalkoztatottság, mint egy évvel korábban, ami a másfél éve tartó stagnálást erősíti meg.
Minden hat hónapnál régebben munkát kereső harminc év alatti fiatalnak garantált munkahelyet, vagy biztos elhelyezkedést jelentő képzést ígért Bajnai Gordon az Együtt-PM választási szövetség vezetője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az amerikai országos statisztikai hivatal adatai szerint a lakosság 15 százaléka volt szegénynek tekinthető 2012-ben. Összesen 46,5 millió amerikai volt szegény az előző évben, hétből egy állampolgár. A szegények száma gyakorlatilag megegyezik a 2011-es adattal. A súlyozott, négy főből álló családokra vonatkozó átlagos szegénységi küszöb évi 23 492 dollár volt.
Van 200 ezer ember, aki munkanélkülinek vallja magát, de nem számít annak. Velük együtt nem 10%, hanem 14% lenne a munkanélküliségi ráta. Trükk vagy hiba? Egyik sem.
November elsején indul a téli közmunkaprogram, amelybe a kormány 200 ezer embert szeretne bevonni, ebből 100 ezer ember képzést kap majd - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
