A kínai külügyminisztérium kedden bekérette a Fülöp-szigetek pekingi nagykövetét, és figyelmeztette az országot, hogy „ne játsszon a tűzzel”, miután ifjabb Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki elnök gratulált Laj Csing-tö szombaton megválasztott tajvani elnök választási győzelméhez.
Három év alatt legalább 25%-os, ezen belül 2024-ben legalább havi 70 ezer forintos egységes béremelési ajánlatot tett a tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a MÁV-VOLÁN-csoport munkavállalói számára - derül ki a MÁV közleményéből.
2023-ban összesen 445 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók a Széchenyi Pihenő Kártyákra, amely negyedével, azaz több mint 90 milliárd forinttal haladta meg a 2022-ben látott 354,7 milliárd forintos összeget. Decemberben ráadásul kiemelkedő szintet ért el a feltöltések mértéke, ugyanis 2023 utolsó hónapjában 83 milliárd forint érkezett a dolgozók SZÉP-kártyájára - ez 58%-kal volt magasabb, mint a 2022 decemberében feltöltött 52,4 milliárd forint - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.
A tavalyi év világszerte sok munkavállaló számára a home office-ból az irodába való visszatérést (return to office – RTO), vagy legalábbis e két munkavégzési forma ötvözetét, a hibrid modell bevezetését hozta el. HR-szakértők szerint az idei évnek már arról kell szólnia, hogy a cégek miként töltik meg valódi tartalommal a hibrid modellt, és növelik ezzel a dolgozók termelékenységét, hogy az RTO-előírások bevezetése ne csupán azt jelentse, hogy heti meghatározott napra visszarendelik az alkalmazottakat az irodába, ahol lényegében ugyanazt a munkát végzik el, amit távmunkában is el tudnának.
Mindenkivel előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után is még órákat kellett dolgoznia, hogy befejezzen egy határidős munkát. Egy friss felmérés szerint azokat a munkavállalókat, akik valamilyen külső kényszer (például a főnökük elvárásának való megfelelés) miatt a hivatalos munkaidőn túl is dolgoznak, 20%-kal alacsonyabb termelékenység jellemzi azokkal szemben, akik a munkaidő leteltekor abbahagyják a munkát. Azok is produktívabbak, akik rendszeresen tartanak szünetet a munkájuk közben szemben azokkal, akik pihenőidő nélkül dolgozzák végig a napot. A hat országban felvett felmérés szerint a legproduktívabban dolgozók olyan időbeosztási (time management) stratégiákat használnak, amelynél az egyes munkafeladatok elvégzéséhez meghatározott idősávot rendelnek a napi rutinjukban.
Az amerikai Tesla elektromos autógyártó kategorikusan elutasította a szakszervezetek követelését a kollektív szerződés megkötésére a Berlin melletti üzemében.
Miért nem nőtt a munkanélküliség világszerte, és miért látunk kedvező foglalkoztatási adatokat Magyarországon, ha a gazdaság gyengélkedett az elmúlt időszakban? Sokan feszegetik ezt a kérdést, ezért most utánajártunk, hogy pontosan milyen munkaerőpiaci folyamatok játszódnak le hazánkban.
A Covid-járvány 2020 márciusi kitörése óta eltelt közel négy évben a munkavégzés módja világszerte gyökeresen megváltozott a távmunka robbanásszerű elterjedésével. Sok vállalat alakította át munkaszervezési kereteit azzal, hogy lehetővé tette akár a teljes távmunkát, vagy a home office és az irodai munkavégzés keverékét, a hibrid munkát. A Covid-járvány lecsengése óta viszont egyre nő azon cégek száma, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy munkavállalóik bejárjanak az irodába. A még mindig feszesnek számító munkaerőpiacon azonban az irodai jelenléthez ragaszkodó cégek elveszíthetnek olyan szakembereket, akik akár fel is mondanak azért, hogy máshol továbbra is részben vagy egészben távmunkában dolgozhassanak. Mára ugyanis a fizetés és a karrierépítés mellett a munkavégzés módjának rugalmassága is egyre inkább a munkahelyváltás fő okává vált.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Csehország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria és Lengyelország ellen az idénymunkásokról szóló 2014/36/EU irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő vagy hiányos átültetése miatt - közölte a testület.
A versenyszférához sorolt hazai cégek negyede (26%) tervez év végi jutalmat osztani a munkavállalóinak – elsősorban a nagyobb, a külföldi (rész)tulajdonú, valamint az ipari és kereskedelmi cégek körében elterjedt ez a gyakorlat. Azok a cégek, melyek élnek a karácsonyi jutalmazás eszközével, túlnyomó többségében (83%) pénzbeli bónuszt (is) adnak az alkalmazottaknak.
A Magyar Telekom bejelentette, hogy megállapodott a társaságnál működő érdekképviseletekkel a társaságot érintő, 2024-re vonatkozó bérfejlesztés, egyéb juttatások valamint hatékonyság javulás mértékéről.
A Pew Research Center jelentése szerint az 1980-as évek vége óta csaknem megduplázódott a nyugdíjkorhatáron túl dolgozó amerikaiak száma, miközben a bérkülönbségek csökkentek. Ez azt eredményezi, hogy mára az idősebb amerikaiak is közel annyit keresnek, mint fiatalabb munkatársaik – írja a Bloomberg.
Jelentősen szigorítja a legális bevándorlás feltételeit a brit kormány. A hétfőn ismertetett tervek között szerepel a szakképzett külföldi alkalmazottak kötelező minimális javadalmazásának komoly mértékű emelése a munkavállalói vízum kiadásának feltételeként.
A Jysk 94 áruháza országszerte zárva tart december 24-én. Ez nem új döntés a láncnál, ugyanis már az elmúlt 6 évben sem nyitottak ki ezen a napon. Emellett azonban a cég komoly béremelésről is döntött.
A minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jei emelkedésével az adókötelezettségek is változnak - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A vállalatok visszafogott toborzással működtek az elmúlt időszakban a változékony gazdasági környezet miatt, a fluktuáció által érintett cégek aránya viszont nem csökkent tavalyhoz képest, sőt kisé nőtt is. Ennek oka a csökkenő hirdetésszámmal párhuzamosan megnövekedett munkavállalói aktivitás: az elmúlt évben a vállalatoknak több, mint háromnegyedét érintette a munkaerő-áramlás – derül ki a Profession.hu friss, HR Körkép 2023 kiadványából.
A minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos emelése ilyen gazdasági körülmények között, az inflációból való kilábalás közepette, egy óriási vállalás - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.