Nem lesz túl gazdag a hét eseményekben, de azért így is jönnek fontos makroadatok. Az Eurostat közzéteszi a végleges inflációs rangsort az EU-ban, kiderül belőle, hogy a magyar infláció mennyivel veri az EU-s átlagot és a többi országot. Emellett jönnek konjunktúraindexek a legnagyobb gazdaságokból, tehát azért lesz mire figyelni.
Oroszországban a fiatal munkavállalók száma az ország posztszovjet történelmének egyik legalacsonyabb szintjére csökkent - adta hírül a Moscow Times az RBC által összesített statisztikákra hivatkozva.
Jelentősen rontotta idei magyar GDP-előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), miközben az inflációban a korábbinál magasabb értéket várnak. A kedden megjelent friss World Economic Outlook szerint a fizetési mérleg hiánya még az idén is jelentős lehet, az MNB előrejelzésével szemben nem sikerül majd a felére faragni.
Csökkent a foglalkoztatottság növekedése az Egyesült Államokban, de még mindig erős a munkaerőpiac - derül ki a frissen közzétett márciusi számokból. A Fed kamatpolitikája még nem érezteti a hatását, a foglalkoztatottság jelentős növekedése arra utal, hogy a gazdaság nem lassul kellő mértékben, az inflációs kockázatok nem enyhülnek. Ennek megfelelően a dollár is erősödött a hírre.
Elkerüli a recessziót a német gazdaság az idén a német nyelvterület hat vezető gazdaságkutató intézetének közös előrejelzése szerint.
A KSH egy ideje a havi munkanélküliségi adatot emeli ki a gyorstájékoztatók címében és első mondatában, ezt követi a 3 havi átlagadat. Ugyanakkor a hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a 3 havi mutató a fő adat, és nem a havi. Megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy a nemzetközi összevetésben sem szokványos adatközlés (a headline, vagyis fő adat nincs a tájékoztatók kiemelt részeiben) minek köszönhető.
Az elmúlt hónapokban némi eltérés mutatkozott a KSH becsléssel készített havi szintű, illetve a háromhavi adataiból számítható munkanélküliségi ráták között. A hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a két adatnak nem kell összeérnie, most megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy minek tudható be ez a folyamat.
Idén januártól új modellbecslést vezetett be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fő munkaerőpiaci adatok számítására, lecserélve a korábbit, hogy pontosabb képet adjanak a folyamatokról. A Covid idején térek át arra, hogy a háromhavi adatok közlése mellett a havi számokat is kiadják, hiszen akkor nagyon gyorsan változtak a folyamatok. Akkor még csak egy nyers adatot közöltek, ezt követően, 2021 közepén vezettek be egy modellbecslést, majd 2023 elejétől egy újabb következett. A részletekről a Portfolio-nak a KSH szakértői, Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője nyilatkoztak.
Tavaly december és idén február között 4,1%-os volt a munkanélküliségi ráta, ami már nemcsak az előző hónapokhoz képest jelent magasabb munkanélküliséget (tavaly év közben még közel volt a 3%-os ráta), hanem az előző év azonos időszakához képet is. Mindeközben a foglalkoztatás csökkent a megelőző hónapokhoz képest, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacot is elérte a gazdasági recesszió hatása. Igaz, a foglalkoztatás visszaesése és a munkanélküliség növekedése még nem kiugró, de a folyamatok romlása érzékelhető.
Rövid időn belül másodszor változott jelentősen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiacról szóló jelentésének módszertana. Ez önmagában nem lenne túl izgalmas, hacsak nem módosította volna érdemben a foglalkoztatás trendjét az elmúlt hónapokra vonatkozóan. A havi adatok szerint a korábban látott stagnáláshoz közeli állapot helyett az új módszer egy emelkedő periódus után inkább csökkenő foglalkoztatási trendet mutat. Ez egyébként jobban összevág azzal, hogy a magyar gazdaság recesszióba került. Cikkünkben bemutatjuk a munkaerőpiaci adatokat övező kérdéseket, majd megállapítjuk: a jó hír az lenne, ha a Munkaerő-felmérés havi adata becslések és más adatforrások bevonása nélkül lenne képes helyes munkaerőpiaci trendet kirajzolni. Ideje lenne azt is eldönteni, hogy a KSH melyik mutatót tekinti fő számnak.
Januárban nem változott a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az EU-ban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése alapján.
Jelentősen javultak az európai gazdaság kilátásai, miután a korábban csillagászati magasságba emelkedő energiaárak óriásit zuhantak. Ennek hatására az energiaválság kezelhető mederben maradhat, az európai gyáripart pedig nem veszélyezteti a leállás (egy potenciális gázhiány miatt). Mindez Magyarország szempontjából is jó hírnek mondható, hiszen exportpiacaink a vártnál kevésbé lassulnak, és az energiaárak a legtöbb cégnek megfizethetőek vagy áremeléssel kompenzálhatóak maradnak; persze az energiaintenzív szektorok továbbra is komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Az EU-val szemben Magyarország azonban nem tudta elkerülni a technikai recessziót, ami a munkanélküliségi ráta növekedésével párosul, így a következő hónapok még nehéznek bizonyulhatnak.
Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom visszaesése decemberben. A csökkenés az előző év azonos időszakához képest meghaladta a 10 százalékot.
Miközben a világban minden a magas inflációról szól, szép csendben egészen extrém munkaerőpiaci rekordok sora születik: 20 éve nem látott szintre süllyedtek a munkanélküliségi mutatók, miközben nem ritkák a 70% körüli foglalkoztatottsági ráták sem.
A tavalyi év utolsó negyedévében átlagosan 284 ezer volt az "önbesorolásos munkanélküliek" száma - válaszolta a KSH a Portfolio megkeresésére. Ha csak az év utolsó hónapját nézzük, akkor számításaink szerint több mint 300 ezren voltak azok, akik munkanélkülinek vallották magukat. Az elmúlt hónapokban a mélyponthoz képest emelkedni kezdett a hivatalos munkanélküliségi adat, az önbesorolásos munkanélküliség, illetve a munkaerőtartalék egyaránt. Ezzel együtt is egyelőre jól állja a sarat a hazai munkaerőpiac, miután a munkanélküliség növekedése visszafogott, de már magunk mögött hagytuk a 3%-hoz közeli teljes foglalkoztatást.
Csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség Magyarországon tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. Miután számos vállalat működését nehezíti meg az energiaválság, és a magyar gazdaság minden bizonnyal belecsúszott a recesszióba, a cégek már nem tudják tartani a korábbi létszámot, ám a leépítések egyelőre visszafogottnak mondhatók.
A Központi Statisztikai Hivatal egy ideje egy becslést közöl a havi munkanélküliségről és a foglalkoztatásról, a munkaerő-felmérés nyers adatait nem lehet látni a hivatalos adatokból. Amióta a KSH bevezette ezt a módszertani váltást, azóta kisebbek az ingadozások az adatokban. A KSH becslése 187 ezer munkanélkülit mutat, miközben a Portfolio számításai szerint a nyers adatok alapján már 200 ezer fő feletti számot látnánk tavaly novemberre vonatkozóan. Az MNB szezonálisan igazított mutatója szerint is 200 ezer felett van a munkanélküliek száma.
India idén megelőzi Kínát, és a világ legnépesebb országa lesz, ez pedig támogathatja a gyors gazdasági növekedést; a félelmek szerint azonban India lemaradthat a "demográfiai hozadék" előnyéről, mivel nem teremt elég munkalehetőséget a munkaerőpiacra lépő fiatalok számára. Chandrasekhar Sripada, az Indian School of Business szervezeti viselkedés professzora szerint ez hatalmas feszültséget fok okozni, "India időzített bombán ül".
A tavaly nyári mélypont után újra nőtt a munkaerőtartalék - vagyis a szélesen értelmezett munkanélküliség - Magyarországon.
Lassult a foglalkoztatás növekedésének üteme, de az elemzői várakozás felett alakult a foglalkoztatottak létszámának változása decemberben az Egyesült Államokban.
Az uniós ombudsman páros lábbal szállt bele az Európai Bizottság elnökébe.
A kohéziós politika jelenéről és jövőjéről volt szó az EUyou webináriumon.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az államfő ismét Marcel Ciolacut jelölte miniszterelnöknek.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
