Ausztria 300 millió eurós programot indít nyáron a tartósan munkanélküliek támogatására - jelentette be Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken a Martin Kocher munkaügyi és Leonore Gewessler környezetvédelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Márciusban a koronavírus-járvány harmadik hulláma ellenére nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon – derült ki a KSH friss adataiból. A hivatal azt írja, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a tavalyi év azonos időszakában mért adatot. Ez nem meglepő, hiszen akkor a koronavírus-járvány első hullámának hatásai miatt jelentősen visszaesett a foglalkoztatás. Azonban, hogy a foglalkoztatottak havi száma elérte az utolsó békeév, 2019 szintjét is, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac magára talált tavasszal.
A hivatalos számok alapján úgy tűnhet, hogy a magyarországi munkanélküliség már majdnem olyan alacsony, mint a válság előtti időkben. Az adatok mögé nézve azonban láthatóvá válik, hogy a munkanélküliek száma érdemben magasabb, mint a járvány előtt volt.
Spanyolországban 1,5 százalékkal, mintegy 59 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma idén márciusban az előző hónaphoz képest - tájékoztatott a munkaügyi minisztérium kedden.
Februárban a várt csökkenés helyett a januári szinten maradt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.
Februárban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt, ami – jórészt a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeként – 104 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 14 ezerrel több, mint az előző hónapban, derült ki a KSH adataiból. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás érdemben csökkent a járvány hatására, amiben szerepet játszik, hogy a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság, de meggyengült a hazai elsődleges munkaerőpiac is.
Decemberhez képest nem változott, 6,8 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta januárban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában.
Amíg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban megjelent munkaerő-felmérése a foglalkoztatás érdemi csökkentéséről és a munkanélküliség növekedéséről tanúskodott, addig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) most kiadott, februári adatai alapján alig emelkedett az álláskeresők száma.
Egy hónap alatt 88 ezer fővel, 467 ezerre nőtt a munkaerő-tartalék Magyarországon a koronavírus-járvány második hullámának hatására.
Meghatározta az idei stresszteszt paramétereit a Fed, többek között azt is vizsgálva, hogyan reagálnának a legnagyobb amerikai bankok egy 55%-os tőzsdei esésre. Az eredmények nagyban befolyásolják, mennyi osztalékot fizethetnek majd ki – számol be a hírről a Financial Times.
Az észak-keleti és a dél-nyugati régiókban volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya.
Decemberben stagnált a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban és az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfői jelentése alapján.
A 2009-es válság után folyamatosan napirenden volt az eurózóna lehetséges széthullása, és a válságból még mindig nem 100%-osan feléledt valutaövezet fokozottan sérülékenynek tűnt egy következő válság esetén. Általános vélekedés volt, hogy egy 2008-hoz hasonló válság súlyos veszélybe sodorja a közös pénzt. Ehhez képest a nyakunkba szakadt durva válság ellenére az euróövezet kilátásai kifejezetten stabilak. Pedig semmi új dolog nem történt, csak ismét bebizonyosodott, hogy amikor ég a ház, a tagállamok és az EU-s szervek semmit sem sajnálva mentik a közös vívmányokat, amelyek jobban működtek a válság alatt, mint azt előre látni lehetett. De az, hogy az eurózóna léte nem került veszélybe egy exogén válság idején, nem zárja ki a lehetőségét a széthullásnak akkor, ha egy endogén válság üti fel a fejét.
Magas maradt a foglalkoztatottak száma Magyarországon a koronavírus-járvány második hullámában. A decemberi adatok mélyére nézve azonban nagyon rossz hónapon vagyunk túl munkaerőpiaci szempontból.
Az Egyesült Államokban (a mezőgazdaságon kívüli szektorokban) decemberben 140 ezer munkahely szűnt meg, ami kedvezőtlenebb az elemzői várakozásoknál. A munkanélküliségi ráta mindeközben 6,7%-on stagnált.
A gazdaságvédelmi akcióterv a magyar gazdaságtörténelem valaha volt legnagyobb intézkedéscsomagja, a közvetett gazdaságpolitikai eszközöket, vagyis az adócsökkentéseket és a hitelmoratóriumot is számolva, a kormány intézkedései az elmúlt közel egy évben 720 ezer vállalkozást értek el, illetve 1,4 millió munkahely megőrzéséhez járultak hozzá - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a minisztérium Youtube-csatornáján csütörtökön.
A magyar gazdaság idén várhatóan növekedésnek indul a tavalyi mély recesszió után. A kilábalás azonban csak fokozatos lesz, így várhatóan az év első felében még gyengébb lesz a munkaerőpiac is. Habár a gazdaság teljesítménye valószínűleg csak 2022-ben éri el a válság előtti szintet, a foglalkoztatottság terén kedvezőbbek a kilátások. De a számok javulása mögött láthatunk problémákat is, ugyanis a gazdaság strukturális gyengeségei nem hagyják érintetlenül a dolgozókat.
Decemberben 290700 álláskereső volt Magyarországon. Ez az előző év azonos időszakához képest jelentős növekedés, az elmúlt hónapokhoz viszonyítva azonban július óta csökkenés tapasztalható. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 19%-os növekedést állapíthatunk meg.
A koronavírus járvány és az általa okozott gazdasági válság a munkapiacra vonatkozó előrejelzéseket sem hagyta érintetlenül. A lezárások első körének bejelentése után a frissített várakozások a munkanélküliségi ráta jelentősebb megugrását vizionálták, azonban a hivatalos statisztikák a negatív várakozásokat végül nem igazolták. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a járványnak nem voltak kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai; a vártnál alacsonyabbnak bizonyuló munkanélküliségi ráta ugyanis részben az alkalmazott statisztika módszertanának volt köszönhető.
December második hetében megjelentek a júniusi részletes munkaerő-piaci adatok. A Központi Statisztikai Hivatal most publikált adataiból kiderült, hogy júniusban 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek a koronavírus-járvány első hullámának a végén.
Japánnak 70 évre elegendő mennyiség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
