Számos jelentés, felmérés, kutatás jelent meg arról, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása mekkora munkanélküliséget okozott Magyarországon. De arról is egyre több hír érkezik, hogy máris minden pont olyan szép és jó, mint a válság előtt volt. Kinek van igaza?
A vártnál jóval kisebb mértékben nőtt az amerikai versenyszférában foglalkoztatottak száma a most közölt adatok szerint.
Javította gazdasági előrejelzését a német szövetségi kormány, a kedden bemutatott prognózis szerint Németország hazai összterméke (GDP) a korábban valószínűsített 6,3 százalék helyett 5,8 százalékkal csökkenhet az idén.
Júliusban gyakorlatilag stagnált a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség Magyarországon a KSH friss adatai alapján.
Közzétette ma a javaslatát az Európai Bizottság arra, hogy mely tagállamok mekkora kölcsönt kapjanak a tavasszal a koronavírus miatt létrehozott szükséghelyzeti munkaerőpiaci támogatási alapból (SURE). A javaslat 15 tagállamnak nyújtandó 81,4 milliárd eurós pénzügyi támogatásról szól, ez megy tehát a tagállamokat tömörítő Tanács elé elfogadásra. A listán egyelőre nincs rajta Magyarország, mert Portugáliával együtt az ő kérelmüket még vizsgálja a Bizottság, és rövidesen bejelenti majd a döntést. Várhatóan Magyarország is kap majd jelentős hitel alapú forrást, hiszen a 100 milliárd eurós elméleti keretből most csak 81,4 milliárd eurót allokált a Bizottság.
A múlt heti 971 ezerről ismét egymillió fölé emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban. Ez továbbra is a válság enyhülésére utal, hiszen tavasszal 5-6 milliós heti értékeket is láttunk.
Kedvesebben veszítették el az állásukat az USA-ban, mint amire a szakértők számítottak.
Botrányok egész sorozata övezi már az amerikai kkv-mentőprogramot, a PPP-t, mellyel a tömeges kirúgásoknak akarta elejét venni az ország kormánya. A szűk határidők és a mentőhitelek iránti sosem látott érdeklődés súlya hatalmas terhet jelentett a kiosztással megbízott bankrendszernek, indulás után pedig elfogultsággal, nyerészkedéssel vádolták meg a pénzintézeteket. Egy csomó olyan cégnek is jutott a mentőcsomagból, amelynek egyáltalán nem szólt a program, de arra is bőven volt példa, hogy a cégvezetők egyszerűen elkaszinózták vagy sportkocsikra költötték a pénzt. Még le sem zárult teljesen a PPP-program, de már most látszik, hogy ez lesz az amerikai történelem egyik legellentmondásosabb mentőcsomagja.
A Kentucky államban található Owensboro volt az egyetlen város az Egyesült Államokban, ahol még nőni is tudott a foglalkoztatottság, miközben Amerika egésze rekordmagas munkanélküliséggel küzd – írja a CNN.
Júniusban 7,8% volt az eurózóna munkanélküliségi rátája, ami mindössze 1%-ponttal haladja meg a májusi szintet. A koronavírus-válságban azonban a munkanélküliségi mutatót érdemes fenntartásokkal vizsgálni.
2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb. A friss adat azt mutatja, hogy a munkaerőpiaci helyzet érdemben elkezdett javulni a koronavírus-válságban, sőt, a szűrt számok alapján tulajdonképpen már közel teljesnek mondható a korrekció. Eközben a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 25 ezerrel emelkedett. A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy a koronavírus-járvány akut időszakában a munkájukat elvesztők kiléptek a munkapiacról (inaktívak lettek), így nem szerepeltek a munkanélküliek között. Úgy tűnik, mostanra az állásukat tartósabban elvesztők visszaléptek a munkát keresők közé, így újra munkanélkülinek számítanak.
A foglalkoztatottsági adatok máris a válság előtti szint közelébe kerültek a KSH váratlanul most közzétett adatai szerint. A számok a magyar gazdasági helyzet érdemi javulását mutatják, azonban egyelőre érdemes óvatosnak lenni: nem tudjuk, hogy miképp alakult a közfoglalkoztatás, a külföldi munkavállalás, és azt sem, hogy valóban minden munkanélkülivé váló (inaktívat) átsorolt-e már a KSH a munkanélküliek táborába. Azt viszont tudjuk, hogy az álláskeresők száma több mint 100 ezerrel haladja meg a válság előtti szintet.
Júniusban 376 ezer álláskereső volt Magyarországon, ami közel 130 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest. Közel 176 ezer fő semmilyen pénzbeli juttatást nem kapott.
A júniusi foglalkoztatási adatok szerint többen dolgoztak Magyarországon, mint januárban, és mivel az elmúlt négy hétben már többen jelentkeztek ki a regisztrált álláskeresők közül, mint be, így folyamatosan csökken az összlétszámuk - hívta fel a figyelmet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy csütörtök esti sajtótájékoztatón.
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA Kutatóintézet új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire.
Jair Bolsonaro brazil elnök szerint a koronavírus a recesszió szélére taszította a brazil gazdaságot – írja a CNN.
A májusi után a júniusi nem-mezőgazdasági új munkahelyek száma is sokkal kedvezőbben alakult az Egyesült Államokban a vártnál, hiszen a hatodik hónapban 4,8 millió új állás jött létre, az ötödik havi adatot pedig 0,2 millióval felfelé módosították. Ezek összességében nagyszerű számok és arra utalnak, hogy a karanténintézkedések enyhítésével a cégek gyorsan tömegeket tudnak újra alkalmazni. Mégsincs itt az örömünnep ideje, mert a valós munkapiaci helyzet sokkal rosszabb Amerikában és több tényező is afelé mutat, hogy újra romolhat, miközben februárhoz képest most is 15 millióval kevesebben dolgoznak az országban.
Csaknem 5 millió új munkahelyet hozott létre az USA magánszektora júniusban, ami azt jelzi, hogy nagyon gyors a kilábalás az országban a mély recesszióból. Elemzők 3 millió új álláshelyre számítottak.
Olaszországban nőtt a munkanélküliségi ráta májusban, így már pontosabb képet látunk a munkaerőpiacot ért hatásoktól. Az eurózónában viszont már nem nőtt érdemben a ráta az előző hónaphoz képest.
A koronavírus-járvány kirobbanását követően igen erőteljes leépítésbe kezdtek a vállalatok Magyarországon. Erről azonban igen kevés adatot lehetett tudni akkoriban, miután a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat (NFSZ) egy ideig nem közölte a havi szintű részletes adatokat. Most viszont, hogy lassan javul a helyzet, hetente képet kapunk a magyar munkaerő-piac állapotáról.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
