A vártnál érdemben rosszabb lett az ADP foglalkoztatottsági felmérése, ami akár azt is előrevetíti, hogy a holnapi nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak száma is elmaradhat a várakozásoktól. A vártnál rosszabb adat a részvénypiaci profitkilátások szempontjából rossz hír, hiszen mindenképpen emelkedtek a recessziós kockázatok.
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
A vártnál sokkal jobban csökkent a nyitott álláshelyek száma az USA-ban júliusban, míg a kilépések emelkedtek. Az adat nem meglepetés abban az értelemben, hogy már a legtöbb júliusi adat napvilágot látott és azok sem lettek jók. Ugyanakkor ez az adat is megerősíti azt, hogy a munkaerőpiaci trendek sokat gyengültek az elmúlt hónapokban.
Az év eleji szakemberhiány friss felmérése szerint az átlagos várakozási idő egy szakemberre 52 nap volt, de egyes megyékben, mint például Jász-Nagykun-Szolnokban, akár 89 napot is kell várni. Ez a hosszú várakozási idő tovább nehezíti a projektek tervezését és kivitelezését. A hiány nagy, ahogy a kereslet is, így nem meglepő, hogy a fizetések ezekben a szakmákban akár havonta a nettó 1 milliót is megugorhatja, ugyanis átlagosan egy burkoló 8 és 12 ezer forintos órabérért vállal egy-egy projektet - írja a Pénzcentrum.
Rossz hangulatú kereskedést látunk az amerikai tőzsdéken is, ami elsősorban annak tudható be, hogy a Bank of Japan kormányzója benyújtott egy dokumentumot, amely szerint a központi bank folytatja a kamatemelést. Ennek hatására erősödni kezdett a jen, a részvénypiacokon pedig hangulatromlás látszik.
Eközben azért a hazai tőzsdén is vannak izgalmak: reggel nagyot ugrott az MBH Jelzálogbank árfolyama, később azonban jött a látványos visszaesés az elmúlt napok sztárpapírjánál.
A Jackson Hole-i konferenciát követően elég egyértelművé vált, hogy hacsak nem érkezik valami nagyon váratlan fejlemény, akkor a Fed szeptemberben megkezdi a monetáris lazítást, azaz kamatot vág. Az utolsó kamatemelés óta 14 hónap telt el, ami a korábbi tapasztalatok alapján inkább hosszabb kivárásnak számít. Az idei év elején a piac ugyan sokkal korábbi időpontra számított, azonban az év során „adat függő” üzemmódban működő amerikai jegybank, a tavaszi átmenetileg magasabb inflációs adatok miatt kivárt. A Fed kommunikációjából úgy tűnt, hogy az elmúlt évek hibái, a kamatemelési ciklus túl későn való kezdése, illetve az inflációs pálya lefutásának előrejelzési nehézségei után, a Fed nagyon óvatossá vált, és a legfőbb céljuk az volt, hogy elkerüljék a 70-es évek kudarcát, amikor a túl korai enyhítések újabb inflációs sokkot vontak maguk után. A jelenlegi árazások szerint úgy tűnik, hogy az elkövetkező negyedévekben a Fed gyors ütemben fog kamatot csökkenteni, viszont viszonylag magas szinten, 3 százalék felett megáll majd. Mennyire reális ez a forgatókönyv?
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Gránit Alapkezelő írását olvashatják:
Az utóbbi időszakban a magyar gazdaságra jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi és hazai problémák. Bár az infláció némileg mérséklődött, a bizalom továbbra is alacsony, amit a gyenge ipari teljesítmény és a beruházások visszaesése súlyosbít. A gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi optimista kormányzati előrejelzések nem váltak valóra, Magyarország pedig továbbra sem tudja megfelelően kezelni a gazdasági sokkokat.
Kína gazdasága egyre áthatóbb válságtól szenved, a gyengülő munkaerőpiac és a lassuló gazdasági növekedés egyre nagyobb aggodalmat kelt a pekingi vezetésben – írja a piaci konszenzusnál is sokkal pesszimistább elemzésében a Hinrich Foundation. Különösen a fiatalok munkanélkülisége növekszik, így 2024-ben rekordot jelentő számú friss diplomás kerül kilátástalan helyzetbe. A problémát súlyosbítja a beruházások visszaesése és az ingatlanpiac válsága, ami most már deflációs környezetet teremtett. A helyzet kezelésére Kínának új gazdasági és társadalmi politikák kidolgozására lesz szüksége a stabilitás megőrzése érdekében.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Kína sokáig a világ legnépesebb országa volt, ám a születésszámok visszaesése és a halálozás emelkedése miatt ez a címet 2023 tavaszán elvesztette. Az egyre kevesebb gyermek miatt az óvodák száma is látványosan csökken.
Magyarországon a termelési környezet gyors ütemben automatizálódik, a robotizáció elterjedéséhez a hazai vállalatok eltérő módon alkalmazkodnak. Felértékelődött a szakképzett munkaerő iránti kereslet, munkavállalói oldalról pedig egyre inkább előtérbe kerül a juttatási csomag és a wellbeing.
Eséssel kezdte a hetet a forint, 393,5-ről 395,5-ig süllyedt az euróval szemben délig, aztán délután próbált visszaerősödni, de ez csak részben sikerült neki. Az esés mögött a kedvezőtlen nemzetközi hangulat állhat, amelyet a Fed elnökének múlt pénteki üzenetei váltottak ki. Ezen a héten elsősorban a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésére kell figyelni, valamint arra, hogy a Fed múlt heti eseményét hogyan emészti a piac.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a friss, júniusi béradatokat elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaccal is foglalkozó makrogazdasági elemzőjével. Egyebek mellett arról is beszéltünk, hogy miért haladta meg a közszféra béremelkedése a versenyszféráét. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy a kriptovaluták lehetnek-e olyan menekülőeszközök, mint az arany vagy a svájci frank. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
A legfrissebb heti makronaptárunkban megmutatjuk, hogy a hét melyik napján jönnek fontos adatközlések, események, és hogy mi mozgatja most a piacokat. A héten az MNB kamatdöntése mellett elsősorban arra kell figyelni, hogy a múlt heti Fed-esemény hogyan befolyásolja a piacokat, ugyanis jelentős fordulatot láttunk a kommunikációban. Emellett jönnek fontos adatközlések a héten is, résen kell tehát lenni.
Az elmúlt napokban körbejárta a magyar sajtót egy ominózus gólyatábori rémtörténet, de ez nem az egyetlen körülmény, ami miatt esetleg újragondolhatják karrierterveiket a pályaválasztás előtt álló fiatalok: a jelek szerint idén is kitart az elsöprő kirúgási hullám a technológiai szektorban, az egykori sikerágazat legmenőbb nagyágyúinál kis túlzással naponta bocsátják el az embereket. De mégis melyik cégek állnak ennek a nem túl dicsőséges listának az élén, és milyen megfontolások mentén történnek a tömeges elbocsátások? Hol vannak még nagy veszélynek kitéve a munkavállalók?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss munkaerőpiaci adatokat elemeztük, és szó volt arról a kormányzati tervről is, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50 százalékát, ami 2027-re 430 ezer forint lenne. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A második blokkban a globális autópiac első félévével foglalkoztunk, a kínai gyártók piacszerzése és az elektromos autók iránti érdeklődés csökkenése ugyanis egyaránt borzolta a nagy cégek idegeit. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.