A kormány a munkaerőpiacon is készül a járvány második hullámára, ősszel kerülhet a kormány elé a szaktárca által készített javaslatcsomag, amely a foglalkoztatás további bővítését szolgálja - mondta el a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Az áprilisi és májusi hónapokban átlagosan 8,6 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset hazánkban, vagyis továbbra is jelentős növekedést mutat historikus és nemzetközi összevetésben egyaránt. A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedésének ideiglenes torzításait kiszűrve a régió leggyorsabb bérnövekedését regisztrálhattuk Magyarországon, ami érdemben meghaladja az inflációt. A reálbérek emelkedése fontos támasza lehet a lakossági fogyasztás és a GDP gyors visszapattanásának.
2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb. A friss adat azt mutatja, hogy a munkaerőpiaci helyzet érdemben elkezdett javulni a koronavírus-válságban, sőt, a szűrt számok alapján tulajdonképpen már közel teljesnek mondható a korrekció. Eközben a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 25 ezerrel emelkedett. A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy a koronavírus-járvány akut időszakában a munkájukat elvesztők kiléptek a munkapiacról (inaktívak lettek), így nem szerepeltek a munkanélküliek között. Úgy tűnik, mostanra az állásukat tartósabban elvesztők visszaléptek a munkát keresők közé, így újra munkanélkülinek számítanak.
A foglalkoztatottsági adatok máris a válság előtti szint közelébe kerültek a KSH váratlanul most közzétett adatai szerint. A számok a magyar gazdasági helyzet érdemi javulását mutatják, azonban egyelőre érdemes óvatosnak lenni: nem tudjuk, hogy miképp alakult a közfoglalkoztatás, a külföldi munkavállalás, és azt sem, hogy valóban minden munkanélkülivé váló (inaktívat) átsorolt-e már a KSH a munkanélküliek táborába. Azt viszont tudjuk, hogy az álláskeresők száma több mint 100 ezerrel haladja meg a válság előtti szintet.
A heti friss munkanélküli segélykérelmek száma a múlt héten 1,42 millió főre emelkedett az Egyesült Államokban. Ez az első emelkedés az újonnan regisztrált heti munkanélküliek számában március vége óta.
Júniusban meghaladta a 8%-ot az álláskeresők aránya Magyarországon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint, ami 376 ezer munkanélkülit jelentett. A koronavírus-válság nyomán több mint 110 ezerrel nőtt az álláskeresők száma március és június között, valójában azonban több mint 240 ezren veszíthették el az állásukat. Egyre többen vannak, akik semmilyen pénzbeli támogatást nem kapnak, és júniusban emelkedett a legalább egy éve állástalanok száma is. Az utóbbi hetekben már lassan javul a foglalkoztatási helyzet, azonban a válság előtti munkaerőpiaci helyzet egy ideig még nem tér vissza.
Júniusban 376 ezer álláskereső volt Magyarországon, ami közel 130 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest. Közel 176 ezer fő semmilyen pénzbeli juttatást nem kapott.
A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését, ami a munkáltatók és munkavállalók érdeke is – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte, a koronavírus-járványban nyert tapasztalatok alapján a távmunka számos területen bevált és egyaránt előnyös a munkaadók és a foglalkoztatottak számára. Mivel e megoldás segíti a munkahelyek védelmét, és hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, széles körű egyeztetések kezdődtek a gazdaság szereplőivel a távmunka szabályainak módosításáról, a törvényi szintű változtatások már ősszel az Országgyűlés elé kerülhetnek.
A Magyar Posta az idén az alapbéren felül, egyszeri kifizetések formájában 8,5 milliárd forintot fordít a dolgozók bérhelyzetének javítására - mondta a társaság vezérigazgatója szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.
A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek - írja friss elemzésében a KSH. 2019-ben a 18–34 éves magyarok 62%-a még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50%-kal. Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz.
A francia gazdaságösztönző csomag ősszel legalább 100 milliárd eurós lesz, a 460 milliárd eurós ágazati intézkedéseken felül, amelyeket már beindított a kormány a koronavírus-járvány kezdete óta - jelentette be Emmanuel Macron államfő kedden, a francia forradalom ünnepén adott hagyományos élő televíziós interjúban.
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA Kutatóintézet új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire.
Matolcsy György jegybankelnök szerint Magyarország a fejlesztő állam és a fejlődő piac okos együttműködésére építve "2030-ig és tovább" sikeres maradhat, a felzárkózáshoz egyre hatékonyabban működő államra és egyre fejlettebb piacokra van szükség.
A koronavírus-válság több tízmillió munkahelyet szüntetett meg az OECD tagállamokban, és legalább 60 millióan dolgoznak valamilyen bértámogatási rendszerben. A szervezet szerint a magas munkanélküliség tartósan velünk marad, és ha egy esetleges második járványhullám is érkezik, akkor akár 12%-ra is felszökhet. 2021 végére minden valószínűség szerint még biztosan nem éri el a fejlett világ a 2019-es foglalkoztatottsági szintet.
Tavaly a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintre, 3,5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben rekordmagasságba emelkedett a foglalkoztatás, meghaladva a 4,5 millió főt. A most publikált regionális adatok azonban továbbra is óriási területi különbségeket mutatnak, vannak régiók, ahol kifejezetten magas a munkanélküliség. A koronavírus-járvány hatásai ráadásul az idei év elején minden területen erőteljesen érintették a munkaerő-piacot.
Jelentősen lelassult a heti új munkanélküli segélykérelmek számának csökkenése az Egyesült Államokban, ismét 1 millió 427 ezren veszítették el állásukat, ami nagyon közel van az előző négy hét átlagához. Összesen eddig több mint 48 millióan veszítették állásukat a koronavírus miatt, a tartósan munkanélküliek száma viszont ennél jóval kebesebb,19,3 millió fő.
Olaszországban nőtt a munkanélküliségi ráta májusban, így már pontosabb képet látunk a munkaerőpiacot ért hatásoktól. Az eurózónában viszont már nem nőtt érdemben a ráta az előző hónaphoz képest.
Márciusban bezuhant a külföldön dolgozó magyarok száma, miután szerte Európában korlátozó intézkedéseket vezettek be, így sokan hazajöttek abban az időszakban. Azonban májusban már kifejezetten sokan újra munkába állhattak, és visszamentek külföldre dolgozni.
A kelet-közép-európai országok jelentős gazdasági visszaesésen mehetnek keresztük az idei évben a koronavírus-járvány hatásai miatt, a kilábalás pedig fokozatos lesz az ING Bank friss előrejelzése szerint. A bank eddig is recessziót jósolt Magyarország számára (mint minden régiós ország esetében), most azonban rontotta az előrejelzését, vagyis mélyebb válságot prognosztizál.
Ellentmondásosnak tűnő adatokat közölt a KSH a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről. Májusban ugyanis mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség emelkedett. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy miként oldható fel az ellentmondás.
Kína, ukrajnai háború, közel-keleti krízis - Ezen kérdésekben lehet változás
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
