Bár az infláció felett mintha győzelmet hirdettünk volna, az elmúlt időszakban számos olyan adat jött az USA-ból, ami szerint épp most kezd újjáéledni. Vajon tényleg kell emiatt tartani, és ha igen, akkor az hogyan érintheti a kamatokat és a befektetéseinket?
Újabb szakaszához érkeztek Donald Trump amerikai elnök és a kormányzati hatékonyságért felelős Elon Musk milliárdos tömeges leépítései. Az amerikai Személyzeti Menedzsment Hivatal (OPM) csütörtökön arra utasította az állami szerveket, hogy bocsássák el a próbaidőn lévő, zömében kevesebb mint 2 éve felvett dolgozókat. A lépés akár 280 ezer közalkalmazottat érinthet - írja a Hill.
Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hogyan lehet egyre nagyobb lakhatási válság Magyarországon, miközben az átlagjövedelmekhez viszonyított árszint alapján még van mozgástér a lakásárak korábbi csúcsértékéhez képest. A témában vendégünk volt Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője. A műsor második részében arról volt szó, mennyire simulnak össze a munkáltatók és a munkavállalók idei bérrendezési igényei. A témában vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője.
A rugalmas munkavégzés továbbra is alapigény a munkavállalók körében, de a Hays Hungary friss felmérése szerint a munkáltatók enyhén az irodai jelenlét felé mozdultak. Bár a hibrid modell maradt a legnépszerűbb, a teljesen irodai munkavégzés aránya növekedett, míg a teljesen rugalmas munkarend csökkent. A dolgozók több mint fele azonban nem vállalna olyan állást, ahol nincs lehetőség távoli munkára.
Kisebb-nagyobb leépítések 2024-ben is előfordultak a technológiai szektorban, ezáltal nőtt az elérhető jelöltek száma, miközben a német gazdaság visszaesése kihatással volt a magyar piacra is. A full remote (teljes távoli) munkavégzés ritkul, ezáltal felértékelődött ez a munkavégzési lehetőség a jelöltek számára - derült ki a Hays Hungary friss Salary Guide kiadványából. Mostanra jó pár nemzetközi cég akár csak részben, de visszatért az irodába, és inkább a munkavégzés hibrid megoldásait alkalmazza – ezzel erősítve egyúttal a főváros és vidéki városok közti bérkülönbséget. A tapasztalt szakemberek bruttó bére 1,5 millió forint felett van.
Nagyon nehéz időszakra számítanak a dolgozók és a munkaadók egyaránt, mindez pedig a bérekkel kapcsolatos várakozásokban is megmutatkozik. Idén 10% feletti emelést csak a cégek 12%-a tervez, a 2024-re prognosztizált emelésekkel kapcsolatban még 34% volt ez az arány – derült ki a Hays Hungary friss Salary Guide 2025 kiadványából, amely elsőként a Portfolio-n jelenik meg. A legtöbben (a cégek 42%-a) 6–10%-os béremelési tervekben gondolkodnak. Miután csökkent a nagyobb emelést tervezők száma, így jelentősen felduzzadt a jóval szerényebb, 2,5–5%-os sáv: a korábbi 13%-kal szemben 2025-re már 33% tervez ilyen alacsony emelést. A felmérésből azonban kiderült az is, hogy ezzel a dolgozók igencsak elégedetlenek lesznek.
Idén januárban minden várakozást felülmúlt a pénzromlás Magyarországon, ugyanis egyetlen elemző sem várt 5,5%-os drágulást. A 2025-ös éves átlagos infláció magasabb lesz, mint ahogy azt eddig várták a szakértők, aminek a jegybank politikájára és a bérek alakulására is lehet hatása.
Donald Trump amerikai elnök visszatérésével felsejlik a vámháború rémképe, ami a világgazdaságra és végső soron a befektetésekre is jelentős hatással van. A téma aktualitásához nem fér kétség. De mi a mögöttes gazdasági logika? Kire hogyan hat, kik lehetnek a nyertesei vagy éppen a vesztesei? És mire engednek következtetni a múltbéli példák? Megmutatjuk!
A Lidl, a német diszkontlánc jelentős béremelést jelentett be az Egyesült Királyságban dolgozó 28 000 órabéres alkalmazottja számára. Az új bérek 2025 márciusától lépnek életbe, és nemcsak a kormány által meghatározott nemzeti megélhetési bért, de a Living Wage Foundation által ajánlott valódi megélhetési bért is meghaladják majd - írta meg a Retail Gazette.
Az ukrán agrárágazat akut munkaerőhiánnyal küzd a mozgósítás miatt, jelenleg több mint egymillió munkavállaló hiányzik a szektorból, ami a teljes munkaerő-szükséglet több mint fele - jelentette ki Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács elnökhelyettese az egyik országos tévécsatorna műsorában.
Óvatos becslések szerint is több mint 500 ezer magyar él külföldön, miközben meghaladja a 100 ezret az ingázók (rövid ideje külföldön dolgozók) száma. A legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Ausztriában képzelik el a jövőjüket. Ma már azonban nemcsak dolgozni, hanem tanulni is sokan mennének külföldre, utána azonban nem igazán jönnének haza. Miért költöznek külföldre a magyarok? Mi lehet a megoldás az agyelszívás kezelésére?
Az automatizáció egyre nagyobb teret nyer a hazai kiskereskedelemben: az Auchan Magyarország hamarosan megnyitja első, teljesen személyzet nélküli üzletét Budapesten. Bár vidéken néhány éve még ellenállásba ütköztek az önkiszolgáló kasszák, ezek a megoldások egyre elterjedtebbek, részben a munkaerőhiány miatt. Az automatizáció a következő időszakban fel is gyorsulhat.
Nagyot romlott az amerikai fogyasztók bizalma a gazdaságban, miközben durván megemelkedett az inflációs várakozásuk. Vessük ezt össze azzal, hogy az ISM árkomponensei emelkednek és a munkaerőpiac lehet, hogy mégis hozzájárul az inflációhoz. Egy ilyen helyzet a kötvénypiac számára elég rossz hír.
Vártnál rosszabb foglalkoztatottság bővülés, gyorsuló bérdinamikával párosulva. Ez pont az a kombináció, amit az amerikai jegybank nem szeretne látni. Nagy baj nincs, de a sok jó adat után meglepetés a lassuló foglalkoztatottság bővülés.
Az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében a Profession. Folyamatosan változnak a trendek a munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően, a meglévő papírokról sok esetben átkerül a fókusz a jelöltek készségeire, attitűdjére, azonban vannak olyan szakterületek, amelyekre jellemzően kizárólag diplomások önéletrajzait várják. 2024 során a pénzügyi és gazdasági igazgatókat kereső hirdetések között szerepelt a legmagasabb arányban az elvárások között a felsőfokú végzettség. Ezt követték a közgazdászokat és a jogi szakembereket kereső munkalehetőségek.
Magyar idő szerint 14 óra 30 perckor ismerhetjük meg a legfrissebb, januári amerikai munkaerőpiaci adatokat. Az adatközlés rendre nagy elmozdulásokat szokott okozni a deviza- és részvénypiacon egyaránt, ez pedig a mostani feszült piaci környezetben sem lehet majd másként. Megnéztük, hogy a különböző forgatókönyvek esetén milyen piaci reakciókra számítanak a profik. Legutóbb egyébként jókora meglepetést okozott az adat, így a nagy piaci reakciók sem maradtak el, többek között a forintnak is keresztbe tettek a januári számok.
Tíz egységet ugrott a forint a gyengülő dollárral szemben három kereskedési nap alatt szerdáig, de ennek csütörtök reggelre átmenetileg vége lett és a 390 feletti tartományban járt az árfolyam. Ebben az újra erősebb dollár mellett annak is szerepe lehetett, hogy gyenge magyar ipari termelési és kiskereskedelmi adatok érkeztek, illetve az MNB Monetáris Tanácsának egyik tagja az eddiginél magasabb inflációs pályát vázolt idénre, amely mellett a 6,5%-os alapkamat akár túl kevés reálkamatot is jelenthet a forintbefektetők számára. Még a reggeli órákban azonban megfordult a forint árfolyama, és nagy menetelésbe kezdett a hazai fizetőeszköz: napon belül 3 egységet erősödött, új 3 havi csúcsára ért a forint.
A Fehér Ház egy olyan végrehajtási rendeleten dolgozik, amely jelentős leépítéseket eredményezhet az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériumában (HHS) és annak alárendelt ügynökségeiben, köztük az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságnál (FDA) és a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnál (CDC) – tudta meg a Wall Street Journal.