Európában tavaly az utasszállító repülőgépek jelentős része késésekkel közlekedett, majdnem minden harmadik utasnak pontatlanul indult a gépe a légi utasok jogaival foglalkozó, németországi székhelyű vállalat, az AirHelp kutatása szerint
Új-Zélandon megkönnyítik a külföldről érkező orvosok, ápolók szülésznők és gondozók tartózkodási engedélyhez jutását - jelentette be hétfőn az ország miniszterelnöke. A rendelkezések az egészségügyi dolgozók mellett az oktatásban és az építőiparban érdekeltekre is kiterjednek.
Nem kis feltűnést keltett Matolcsy György MNB-elnöknek a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt december 5-én elhangzott beszámolója. Írásomban - néhány általánosabb megállapítás után - mindössze egy elemet emelnék ki a jegybankelnök hozzászólásából.
Gépkezelő operátort keres a Samsung SDI gödi gyára, ahol akár bruttó 500 ezer forintos juttatás is várhatja a dolgozókat.
Miután a magyar gazdaság kilábalt a koronavírus-járvány okozta válságból, újra a munkaerőhiány lett az ország legsúlyosabb problémája. Az üres álláshelyek száma az idei második negyedévben rekordmagasságba emelkedett, azonban nagyon úgy tűnik, hogy egy ideig nem dől meg ez a rekord. Július és szeptember között ugyanis csökkenésnek indult a betöltetlen álláshelyek száma, ekkora visszaesésre pedig a Covid-válság kirobbanása óta nem volt példa.
Interjú adott a Pénzcemtrumnak Peter Klekner, a Kifli magyarországi vezérigazgatója. A beszélgetésben többek között kiderült, hogy a Klekner jó dolognak tartja az árstopokat, viszont szerinte a kivitelezést már máshogy kellene csinálni.
Több külföldi munkavállaló beengedésére szólította fel a brit kormányt csütörtökön az egyik legpatinásabb brit áruházlánc vezetője, aki szerint a munkaerőhiány miatt "a földeken rothad el a termés" Nagy-Britanniában.
Közgazdászok már hónapok óta mondják, hogy Magyarországon elindult az ár-bér spirál, most pedig már a KSH is arról ír a friss jelentésében, hogy a kiugróan gyors bérdinamikában szerepet játszanak az egyre növekvő infláció által indukált folyamatos béremelések és a megemelkedett jutalmak is. A második negyedéves adatok alapján a munkáltatók teljes körénél 15,1%-kal emelkedett az átlagbér, amelynek összege elérte a 487 400 forintot; ez 15 ezer forinttal kevesebb, mint az 5 fő feletti cégekre kiterjedő felmérés. A legtöbbet a pénzügyi szférában lehetett keresni, míg a legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatásban.
Kifejezetten gyorsan enyhül a munkaerőhiány Magyarországon, miközben az elmúlt hónapokban kismértékben már nőtt a munkanélküliek száma, ami azzal függ össze, hogy a gazdaság fékeződik. Ahogy egyre közelebb kerülünk a recesszióhoz, úgy fogynak el a betöltetlen álláshelyek és kezd megnőni a munkanélküliség, ám az biztos, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján a leépítés az egyik utolsó dolog, amihez nyúlnak a vállalatok, amikor költséget kell csökkenteni. Miután azonban egyre több vállalat szembesül a kereslet csökkenésével, illetve kapja meg az új energiaszámlákat - ami miatt fenntarthatatlanná válik sokaknak a működése -, így a munkanélküliség növekedése nem igazán kerülhető el. Minden bizonnyal a kormány is látta, hogy gyorsan romlanak a folyamatok, ezért olyan intézkedéseket hozott, amelyek igyekeznek megmenteni a vállalatokat. A leginkább veszélyeztetett szektorok azonban még így is nehéz helyzetben lesznek.
Évente hozzávetőlegesen félmillió bevándorló befogadását tervezi Kanada 2025-ig a munkaerőhiány megoldása érdekében - jelentette ki a bevándorlási miniszter, Sean Fraser helyi idő szerint kedden.
Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek, hiszen ez nemcsak a minimálbéresek és bérminimumosok keresetét, de a többiek fizetését is felfelé hajtja a bértorlódás elkerülése miatt. Pedig már akkor is sejthető volt, hogy szárba szökkentheti a gazdaság egyik rémét, az ár-bér spirált: vagyis a hatalmas béremeléseket áremelésekkel kompenzálják majd a cégek. Ma már ez nemcsak veszély, hanem a valóság, az ár-bér spirál a magyar gazdaság egyik olyan kihívásává vált, amit kezelni kell. A tapasztalatok szerint azonban csak fájdalmas megoldások vannak a spirál megtörésére.
A többi fejlett országhoz hasonlóan Japán is küzd a születésszám folyamatos csökkenésével. Ennek ellensúlyozására olyan törvényeket hoztak, amivel nagy mértékben megnövelik a gyermek után járó szabadságot, ez azonban a munkaerőhiánnyal küszködő cégeket negatívan érinti. Két biztosító egy új termékkel ezt a problémát szeretné megoldani - írja a Bloomberg.
Augusztusban 16,6%-kal nőttek a keresetek Magyarországon éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző hónapokhoz képest. Az erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására vall. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió tudja megállítani. Ugyanakkor a bérdinamika növekedése minden bizonnyal nem lesz elég ahhoz, hogy a keresetek vásárlóereje ne csökkenjen érdemben a következő hónapokban.
A GKI konjunktúraindexe októberben is nagyot esett, és ezzel immár fél éve csökken. Míg az előző hónapokban elsősorban a fogyasztói (rész)index zuhanása okozta a fő bizalmi mutató lejtmenetét, októberben viszont az üzleti várakozások minden ágazatra jellemző markáns esése áll a háttérben.
Patrick Harker, a philadelphiai Federal Reserve Bank elnöke nemrég a 40 éve nem látott magasságokba szökő amerikai inflációról beszélt, és elmondta, hogy szerinte milyen körülmények együttállásának köszönhető az, amit "az amerikaiak számára óriási nehézségek időszakának" nevezett. A szakember szerint a monetáris politikának eddig kevés sikere volt az infláció megfékezésében, a kamatmelések ezért várhatóan 2023-ban is folytatódhatnak.
Heti Podcastünkben Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, elemzőjét kérdeztük az egészségügy helyzetéről, a kiszivárgott reformtervekről, a magánkórházak fejlesztéseiről és a betegek lehetőségeiről.
A Budapest Economic Forum 2022 keretében az elszálló energiaárakról, és beszállítói láncok akadozásáról beszélt Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. társ vezérigazgatója, valamint a Szincsák Attila, Denso Gyártó Magyarország Kft. alelnöke.
Az elszálló energiaárak és a beszállítói láncok akadozása a vállalatok életére is erős hatással van. Van okunk az optimizmusra? Mi a cégek legnagyobb kihívásai az ellátási láncok kapcsán? Hogyan kezelhetők vállalati szinten az elszálló energiaárak? A forint árfolyamában is nagy volatilitást látunk, jó vagy rossz a vállalatok számára a gyenge forint? Mi a helyzet a munkaerőpiaccal? Hol tartunk majd egy év múlva? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Budapest Economic Forum 2022 konferenciának szakértői Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzőjének moderálásában.
Az előttünk álló gazdasági nehézségeknek a munkaerőpiacra is hatásuk lesz, azonban egyáltalán nem lesz olyan súlyos, mint amit a 2008-2009-es válságban láttunk. Számos szektorban továbbra is feszített marad a munkaerőpiac, a munkanélkülisági ráta 4% körülire nőhet. Erről is szó volt a Portfolio Budapest Economic Forum 2022 konferenciájának munkaerőpiacról szóló panelbeszélgetésén. Szó volt a bérek jövő évi alakulásáról, a forint árfolyamáról, illetve a kormányzati támogatásokról is.
Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.
Korábban bombázástól kellett tartani.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
