Holnap ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tavalyi tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tudott megegyezni egymással. A Portfolio értesülése szerint arra van a legnagyobb esély, hogy a tárgyalásokon arról egyeznek meg, hogy 4%-kal nőnek a legkisebb bérek.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? A munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatóját kérdezte a Pénzcentrum.
Békeidőben példátlan állami beavatkozás szükséges a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozásához az Európai Unió három legnagyobb ipari országa, Németország, Franciaország és Olaszország vezető ágazati érdekképviseletének egy közös felhívása szerint, amelyet a Süddeutsche Zeitung német lap ismertetett kedden.
Több mint 140 ezer cég jelentkezett a brit bértámogatási programba az első 8 órában. A brit rendszer szerint az ideiglenesen elbocsátott munkavállalók bérének 80%-át fizeti ki az állam - csak az első napon 1 millió ember részesült ilyen támogatásban.
Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott” többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében.
A tegnapi tárgyaláson az Audi Hungária Független Szakszervezet bértárgyaló delegációja átadta a munkavállalói oldal legújabb bérkövetelési csomagját. Az AHFSZ a hírlevelében azt hangsúlyozza, hogy tárgyalásos úton történő megállapodás lehetőségét támogatva közeledtek a munkáltatói oldal ajánlata felé. A különbség ugyanakkor még mindig jelentős.
Radikális változások zajlottak le az utóbbi években a munkaerőpiacon, borzasztó háború folyik a soft és technikai kompetenciákért. A cégek és a vezetők komoly kihívásokkal küzdenek, új technológiák alkalmazásával próbálják könnyíteni a munkavállalók helyzetét, azonban ennek ellenére az alkalmazottak keményebben dolgoznak, mint valaha. Mégis hogy lehet ez? Erre keresi a választ Josh Bersin, a világ egyik legelismertebb ipari elemzője.
Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
A tavalyi és idei gyors minimálbér emelés kigazdálkodási nehézségei miatt kormányzati segítséget kérnek a vállalkozói érdekképviseletek a kistelepülésen működő cégek javára - mutat rá körképében a Magyar Idők. A választásokig már biztosan nem lesz semmi a követelésekből.
Jó kis üdvözlőcsomagot állítanának össze a lengyelek a Brexit miatt őket választó vállalatoknak, az elképzelés szerint a 36 ezer dolláros éves fizetésnél többet kapó dolgozóknak (mintegy 9,4 millió forint) és az őket foglalkoztató munkaadóknak több adót kellene befizetniük az államkasszába, emiatt pedig sokan újragondolhatják, érdemes-e Lengyelországba költöztetniük egyes részlegeiket - számol be a hírről a Bloomberg.
Magyarországon olyan súlyossá vált a munkaerőhiány, hogy most már a kormányzatnak kell lépéseket tennie a probléma enyhítése érdekében. A munkaerőhiány ugyanis a gazdaság növekedési kilátásait is rontja. Megszereztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által készített vitaanyagot, amelyet már a kabinet képviselői is ismernek.
A megfelelő iroda kiválasztása a cégek életében egy meghatározó döntés, nemcsak az ügyfelek számára nyújt képet a vállalat kultúrájáról, de a legjobb munkavállalók megtalálásához és megtartásához is elengedhetetlen. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy kinek mik a legfontosabb szempontjai ennek a döntésnek a meghozatalában, legyen munkaadó, vagy akár munkavállaló, hiszen manapság már az alkalmazottak véleménye, igénye és ereje is rendkívül sokat számít.
Eltérő stratégiával készülnek az egyes országok.
Nagy port kavart J. D. Vance interjúja.
Robert J. Palladino első hónapja után beszélt a két ország közti kereskedelmi lehetőségekről.
Ackman újra megszólalt.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
