Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott” többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében.
A tegnapi tárgyaláson az Audi Hungária Független Szakszervezet bértárgyaló delegációja átadta a munkavállalói oldal legújabb bérkövetelési csomagját. Az AHFSZ a hírlevelében azt hangsúlyozza, hogy tárgyalásos úton történő megállapodás lehetőségét támogatva közeledtek a munkáltatói oldal ajánlata felé. A különbség ugyanakkor még mindig jelentős.
Radikális változások zajlottak le az utóbbi években a munkaerőpiacon, borzasztó háború folyik a soft és technikai kompetenciákért. A cégek és a vezetők komoly kihívásokkal küzdenek, új technológiák alkalmazásával próbálják könnyíteni a munkavállalók helyzetét, azonban ennek ellenére az alkalmazottak keményebben dolgoznak, mint valaha. Mégis hogy lehet ez? Erre keresi a választ Josh Bersin, a világ egyik legelismertebb ipari elemzője.
Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
A tavalyi és idei gyors minimálbér emelés kigazdálkodási nehézségei miatt kormányzati segítséget kérnek a vállalkozói érdekképviseletek a kistelepülésen működő cégek javára - mutat rá körképében a Magyar Idők. A választásokig már biztosan nem lesz semmi a követelésekből.
Jó kis üdvözlőcsomagot állítanának össze a lengyelek a Brexit miatt őket választó vállalatoknak, az elképzelés szerint a 36 ezer dolláros éves fizetésnél többet kapó dolgozóknak (mintegy 9,4 millió forint) és az őket foglalkoztató munkaadóknak több adót kellene befizetniük az államkasszába, emiatt pedig sokan újragondolhatják, érdemes-e Lengyelországba költöztetniük egyes részlegeiket - számol be a hírről a Bloomberg.
Magyarországon olyan súlyossá vált a munkaerőhiány, hogy most már a kormányzatnak kell lépéseket tennie a probléma enyhítése érdekében. A munkaerőhiány ugyanis a gazdaság növekedési kilátásait is rontja. Megszereztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által készített vitaanyagot, amelyet már a kabinet képviselői is ismernek.
A megfelelő iroda kiválasztása a cégek életében egy meghatározó döntés, nemcsak az ügyfelek számára nyújt képet a vállalat kultúrájáról, de a legjobb munkavállalók megtalálásához és megtartásához is elengedhetetlen. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy kinek mik a legfontosabb szempontjai ennek a döntésnek a meghozatalában, legyen munkaadó, vagy akár munkavállaló, hiszen manapság már az alkalmazottak véleménye, igénye és ereje is rendkívül sokat számít.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
