A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó szingapúri Sertorius Global Opportunities Fund Pte. Ltd 75 ezer darab Mol-részvényt vásárolt, valamint 325 ezer darab OTP-részvény vett - jelentették be kedden a cégek. Ezzel az OTP-vezér szingapúri alapja már másodszorra vesz Mol-, illetve OTP-részvényeket néhány nap leforgása alatt.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatójának, illetve a Mol igazgatósági alelnökének közvetett tulajdonosi részesedésével működő Sertorius Global Opportunities Fund 400.000 darab OTP, és 70.000 darab Mol törzsrészvényt vásárolt március 4-én - tájékoztatta hétfő este a befektetőket a két cég a BÉT honlapján.
Az olajárak esése a régiós olajcégek működési környezetét is alaposan átalakította, a Mol és az OMV is nagy összegű leírásokra kényszerült. Az alábbiakban több szempont alapján vizsgáltuk meg a két céget, arra a kérdésre keresve a választ, hogy melyik sérülékenyebb a tartósan alacsony olajárak mellett. Véleményünk szerint befektetői szempontból a két cég közül a Mol egyértelműen jobb választásnak tűnik.
Sokat estek év eleje óta a tőzsdék, emiatt joggal merülhet fel a befektetőkben a kérdés, hogy olcsók-e már a részvények. A fejlődő piacok jelenleg is nyomott árazáson forognak a fejlett piacokhoz képest, a közép-kelet-európai régióban pedig jelenleg a magyar tőzsde tűnik a legérdekesebbnek. Idehaza a részvények a régiós átlagnál alacsonyabb értékeltség mellett kimagasló profitnövekedést kínálnak az elkövetkező évekre, ez utóbbi pedig döntő részben az OTP-től várt eredménynövekedésnek köszönhető, Ha ezt kivennénk, merőben más lenne az összkép. Az OTP-nél évek óta várják már a profit fordulatot, ez azonban eddig még elmaradt, a társaság eredménye éveken keresztül csökkent. Ez most változhat, ha beigazolódnak a várakozások.
Összességében véve fáj a Molnak az alacsony olajár, hiába remekel a finomítás, a kutatás-termelésben költség lefaragások jönnek, a hangsúly azonban nem a létszámcsökkentésen van - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Simola József, a társaság pénzügyi igazgatója. A Mol abban különbözik az olajcégek többségétől, hogy nem hitelből, hanem a megtermelt pénzből fizet osztalékot. Hosszú távon Oroszországot és Kurdisztánt is ígéretes piacnak látják, a felvásárlásokkal azonban nem kapkodnak, 30 dolláros olajár mellett befelé kell nézegetni.
A befektetők tovább adják az olajat, ami meghatározó szerepet játszik abban, hogy a nyugat-európai részvényindexek szerdán tovább estek. A magyar tőzsdén a figyelem középpontjában a Mol állt azt követően, hogy közzétette negyedik negyedéves számait az olajcég.
Nyolcvanmilliárd forintos állami üzemanyagtendert nyert a Mol - derült ki a hétfői Közbeszerzési Értesítőből.
Eladásról semlegesre javította a Mol részvényeire vonatkozó ajánlását a Goldman Sachs, mellyel párhuzamosan a papírokra adott célárát 11 690 forintról 15 160 forintra növelte. Az új célár 9 százalékkal magasabb az aktuális piaci árfolyamnál.
Február 24-én jelent a Mol, a beszámolót a szokásosnál is izgatottabban várhatják a befektetők, tekintve a jelenlegi olajár környezetet. Az elemzői várakozások szerint a Mol tisztított csoportszintű, adó, kamat és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) a bázisidőszakihoz hasonló szinten alakulhatott, köszönhetően a finomításnak, mely ellensúlyozhatta a kutatás-termelés eredményének jelentős csökkenését. A számviteli időszaki eredmény viszont hatalmas, 200 milliárd forint feletti veszteség lehetett, elsősorban a leírások miatt.
Varga Mihály nulla százalékos költségvetésről beszélt tegnap, amit a magyar gazdaság sérülékenységének és az államadósság csökkentésének a szempontjából pozitívan értékelünk, ráadásul a lépés javíthatja Magyarország felminősítésének esélyeit is, így alapvetően a magyar vállalatok szempontjából is jó hír Varga tegnapi félmondata. Azonban a nullás költségvetés azt is jelentheti, hogy kevesebb tér nyílik a különadók csökkentésére, ez pedig főként a Telekomnál rossz hír, ahol a befektetők egy része már számolt a különadók csökkentésével.
Csökkentette Mol-célárát az HSBC, de továbbra is vételre ajánlják az olajcég részvényeit.
A Mol már január 19-én bejelentette, hogy február 12-én várhatóan elszámolásra kerül az Unicredittel kötött korábbi opciós szerződés. Ezzel egyidőben az olajtársaság új, hasonló szerződést kötött ugyanakkora részvénymennyiségre. Szerdán közzétették a most lejáró szerződés részleteit is.
Hétfőn megint belehúztak az eladók, a vezető nyugat-európai részvényindexek értékei 2-3 százalékkal csökkentek, ebben a környezetben pedig a magyar tőzsde is gyengén teljesít. Ezért futottunk egy kört és technikai szemmel vizsgáltuk a hazai blue chipek grafikonjait. Arra kerestük a választ, hogy melyik nagypapírban milyen szintekre érdemes most figyelni, illetve mi várható az árfolyammozgások tekintetében.
A Mol tegnap bejelentette, hogy felmondja a Magnoliával még 2006-ban megkötött swap szerződést és él a mintegy 6 millió darab Mol részvényre vonatkozó vételi jogával. A Magnolia pedig úgy döntött, hogy visszahívja a 610 millió euró névértékű, Mol részvényekre átváltható értékpapírjait.
Mekkora az orosz és az ukrán veszteség az OTP-nél? Mekkora osztalékot fizet a Telekom? Mi történik a Richterrel Oroszországban? Hogyan reagál a Mol a csökkenő olajárra? Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni a magyar blue chipek gyorsjelentéseiben.
Brüsszel radikális tervei szerint a tagállamoknak energiaválság idején akár saját ipari fogyasztóik rovására is ki kellene segíteniük regionális partnereik háztartásait és más védett fogyasztóit. A Bizottság a jövő héten napvilágot látó energiabiztonsági csomagban a kormányközi megállapodások aláírás előtti kontrollját javasolja majd, de nem tenné jogilag kötelezővé észrevételeinek elfogadását. Negyven százalékos piaci részesedés fölött az energiacégeknek be kell majd avatniuk Brüsszelt és a tagállami regulátorokat minden olyan kereskedelmi szerződésbe, ami az energiabiztonság szempontjából közvetlen jelentőséggel bír.
A beruházások visszafogását tervezi a Mol, sőt a vállalat a jövőben a Magyarországhoz közelebb fekvő, az olajár csökkenése ellenére készpénzt termelő projektekre kíván fókuszálni - mondta a Bloombergnek a kutatás kitermelési üzletág vezetője.
Tovább lassuló kínai és amerikai gazdasági növekedéssel, valamelyest emelkedő olajárral és gyengülő forinttal számol idén az Equilor.
Minden idők talán legnagyobb válságát éli az egykor Európa büszkeségének számító északi-tengeri olajkitermelő régió, ami nem csoda, hiszen a Brent a 100 dollár feletti szintekről 30 dollár alá esett. Norvégia és az Egyesült Királyság ide tartozó része is komoly problémákkal küzd, ahogy az itt jelen lévő olajcégek is, a legnagyobb európai vállalatok sorra jelentik be az eszközeladásokat. Az elmúlt években a Mol több akvizíciót is végrehajtott az északi-tengeri régióban, így nagy kérdés, hogy mi lesz ezeknek az eszközöknek a sorsa, figyelembe véve, hogy az itteni mezők nagy része a mostani olajárak mellett cash flow alapon már veszteséges.
Ismeritek a Lada Nivát. Nem a legjobb autó. Hangos, sokat fogyaszt, van vele gond bőven. De bírja a nehéz terepet, elképesztően ütésálló. Pont, mint most a magyar tőzsde.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
