A tervezet illeszkedik abba az irányba, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) eredetileg javasolt, ugyanakkor kissé erőteljesre sikerült - így reagált Parragh László, a szervezet elnöke a kormány által hétfőn beterjesztett új kata-törvényjavaslatra. Vagyis a kata-módosítások szószólója és legnagyobb képviselője is elhatárolódott a törvénytervezettől.
Három évvel ezelőtt mindössze 9000 tanuló volt az iskolarendszerben, akik építőipari szakmunkásoknak tanultak. A 2021/2022. tanévben az építőipari szakmacsoportot választó új diákok száma az előző évi 3000 főről 6500 főre emelkedett, ezáltal a szakképzésért felelős minisztérium TOP 10-es ranglistáján a szakmajegyzék szerinti ágazatokban tanulók létszáma szerint az építőipar a 7. helyre került. A kereseti lehetőségek, a képzés ideje alatt kapható ösztöndíj, a biztos munkalehetőség és az új szakképzési törvény adta lehetőségek egyaránt ráirányítják a szülők és gyerekek figyelmét az építőiparra. A javuló munkafeltételek, a nagyobb szakmai odafigyelés, a modern internetes eszközök használata is vonzza a gyerekeket - derül ki az ÉVOSZ közleményéből.
Folytatódik a Széchenyi Kártya Program, amely kedvezményes finanszírozási lehetőségeket biztosít a hazai kkv-szektornak. A témában tartott sajtótájékoztatóról percől percre tudósítunk.
Az Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) is szeretné kielemezni a katás adatokat – írja a szervezet közleményében. Azokra az adatokra gondolnak, melyekre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hivatkozott, amikor szerintük adócsalónak minősítette a katások egy részét.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) átalakított formában tartaná meg a KATÁ-t és online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal - olvasható a szervezet tájékoztatójában. A fővárosi kamara úgy vélekedik, hogy Parragh László MKIK-elnök KATÁ-val kapcsolatos nyilatkozatai ellentétesek a kamara alapszabályával és csakis az ő személyes nézeteit tükrözik. A BKIK szakértői megalapozottabb döntéselőkészítés mellett érvelnek a KATA-átalakítás kapcsán, és ezért egy részletes bontást is közöltek, hogy jelenleg milyen csoportok milyen céllal használják ezt a kedvezményes adózást és kik azok, akik visszaélnek vele.
A vállalkozások üzleti bizalma áprilisban csökkent a tavaly októberi szinthez képest: a konjunktúramutató +31 ponton állt az év negyedik hónapjában szemben a korábbi felmérés +38 pontjával - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által alapított Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kedden.
Új társadalmi csoportnak üzent Orbán Viktor miniszterelnök, nem sokkal az április 3-i parlamenti választások előtt. Vizsgálódásaink alapján nem véletlen ugyanakkor, hogy adócsökkentési ígérettel vette célba a gyerek nélküli, átlagbérrel rendelkezőket. Ők ugyanis - tekintettel a gyerekeseknek kifizetett szja-visszatérítésre, és a családosoknak járó jelentős lakástámogatásokra - relatív vesztesnek érezhetik magukat, most épp minden korábbinál erőteljesebben.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján arról beszélt, hogy bár több társadalmi rétegben kifejezetten kedvező az adóék, az átlagbér még mindig az EU-s átlag felett adózik. Ezen a területen lépni kell további adócsökkentések formájában - mondta a miniszterelnök. Orbán az eseményen beszélt az EU-s pénzekről is, amelyek szerinte járnak Magyarországnak, és a bírósági ítéletből is az következik, hogy előbb-utóbb meg fogjuk kapni a forrásokat. Orbán beszélt ezen kívül az egyetemek modellváltásáról, az orosz gázszerződésről, a magyar gazdaság előtt álló csapdahelyzetekről, és a gazdaságban a magyar tulajdoni hányad emelésének szükségességéről.
Az energiaárak elszállása mintegy 21 ezer kis- és középvállalkozást (kkv) sodor a csőd felé Magyarországon, mivel ők idővel nem tudják majd a durván megugró áramköltségeket áthárítani, ezért az ő esetükben javasolta azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány felé, hogy tegyék lehetővé a rezsicsökkentett egyetemes szolgáltatói körbe való belépésüket és pont ezt jelentette be tegnap a kormány – derül ki az MKIK pénteki közleményéből. Az viszont egyelőre nem hangzott el a tegnapi kormánybejelentések között, amit a kamara szintén javasolt, miszerint mérlegeljék az energiaszolgáltatók egyéb díjainak átmeneti befagyasztását, illetve újabb díjak bevezetésének megtiltását. Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban egyébként azt mondta: csak a jövő hét elején hozzák meg a végső döntést az egyetemes szolgáltatói kör kibővítéséről a vállalkozások számára, így az is lehet, hogy ennek keretében dől majd el a kamara által javasolt díjbefagyasztások és tiltások kérdése is.
Fontos, hogy egyre több olyan cég legyen a magyar gazdaságban, amelyek jól megfizetik munkatársaikat, ezért cserébe erős növekedési potenciált kapnak - hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A kamara három éve azt mondja, hogy hatalmas inflációs nyomás van a gazdaságban, erről voltak komoly vitáink a jegybankkal – kezdte előadását Parragh László a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján kedden. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint „merő sci-fi” az az előrejelzés, hogy az inflációs trend hamarosan megfordul.
A magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér, mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze. Parragh úgy véli, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja. Úgy véli, meg kell emelni a béreket, mert ma már nem Szlovákiából jönnek ide dolgozni, hanem mi megyünk oda, és nem szabad, hogy ugyanez bekövetkezzen Nyugat-Romániával is. Szerinte a XXI. században olyan bért kell fizetni az embereknek, hogy el tudjanak menni nyaralni vagy tudjanak maguknak autót venni. Az MKIK elnöke szerint a magyar gazdaság a kilábalás ellenére komoly problémákkal néz szembe, ilyen a magas infláció, amelyet az MNB-nek kellene leszorítania.
Új részleteket tudtunk meg a kormány alapanyaghiányt és alapanyagár-emelkedést célzó intézkedéseiről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésügyi kollégiumának ülésén. A rendelkezések részleteiről Gyutai Csaba kormánybiztos ismertetett új információkat.
Magyarországon bevezetik a kötelező oltást az egészségügyben, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem állna meg itt: javaslatuk szerint biztosítani kéne a munkaadóknak a jogot, hogy kötelezzék az oltás felvételére a munkavállalókat. A kötelező oltás nem ritka a világon, számos ország már a teljes felnőtt lakosságát kötelezte rá, igaz, legtöbb helyen a szabályozás egyelőre irreleváns, mert alacsony az átoltottság. A fejlett világ nem lépett egyelőre erre az útra, Nyugaton egyelőre csak bizonyos körökben tették kötelezővé az oltást, ebben a magyar szabályozás egyáltalán nem egyedi eset. A világszerte gyorsan szigorodó szabályozás viszont abba az irányba mutat, hogy hamarosan szélesebb körben lesz kötelező a védőoltás felvétele.
A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőbben ítélik meg az üzleti klímát, várakozásaik ugyanakkor továbbra is erősen megoszlanak vállalati kategóriák szerint - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) rendszeres konjunktúrafelmérésének áprilisi adatai alapján csütörtökön.
A Magyar Bankszövetség Elnöksége ajánlással fordul tagjai, a bankszektor intézményei felé, hogy a teljes átoltottság elérését hatékonyan elősegítse: egy fizetett szabadnapot javasolnak a banki alkalmazottaknak, ha oltakozni mennek - derül ki a bankszövetség és az MKIK közös közleményéből.
Az MKIK március 20-i javaslatára a kormány engedélyezi az egyes boltok és szolgáltatók újranyitását, amint meglesz a 2,5 millió beoltott - írja közleményében a kamara. A 2,5 millió beoltotthoz már csak nagyjából 70 ezer fő hiányzik, azaz a napokban sor kerül a lazításra és a kamara már a nyitás következő fázisára fogalmazott meg ajánlást.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyeztetést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel a kereskedelmi és szolgáltató szektor mielőbbi újraindítása érdekében kedden. Késő délután kiderült az is, hogy pontos milyen javaslatokkal ált elő a kamara: véleményük szerint négyzetméter alapú újranyitásra lenne szükség a kiskereskedelmben és kiemelt hozzáférést biztosítanának a vendéglátó és turisztikai szolgáltatásokhoz azoknak, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek.