Rekordot döntött augusztusban az uniós támogatások kifizetése
Az idei évet tekintve nagy valószínűséggel rekordot döntött az egy hónap alatti uniós támogatás kifizetések összege - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából.
Az idei évet tekintve nagy valószínűséggel rekordot döntött az egy hónap alatti uniós támogatás kifizetések összege - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából.
Az év első hét hónapjában a tervezett összeg 98 százalékát, azaz 881 milliárd forintot fizetett ki a magyar költségvetés az EU-támogatások kedvezményezettjeinek és a múlt héten már átléptük a kerek 1000 milliárd forintos összes idei kifizetést - mondta el a Portfolio megkeresésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Utóbbi adat egyébként azt is jelenti, hogy elértük az egész 2014-es évre kitűzött kifizetési cél felét, így az éves cél is jó eséllyel teljesíthető, igaz ez ellen hathat, hogy az intézményrendszerre ősztől további terhek nehezednek. Az idei kifizetési célt egyébként megalapozza, hogy az Európai Bizottság elkezdte kifizetni az intézményrendszeri átalakítások szempontjából fontos április 15.-i dátum után keletkezett támogatási számlákat is. Ezt a lépést a Miniszterelnökség úgy értékelte nekünk, hogy ezzel a Bizottság de facto jóváhagyta a magyar intézményrendszer átalakított verzióját, emiatt a tárca véleménye szerint "az intézményi átszervezési kérdés lezárult", a Partnerségi Megállapodást pedig hamarosan aláírhatjuk Brüsszellel.
Egy héttel ezelőtt még csak 5942 milliárdon, ma viszont már kereken 6000 milliárd forinton áll a Miniszterelnökség által üzemeltetett hivatalos pályázati kifizetési számláló. Ez tehát azt jelenti, hogy a múlt héten általunk beharangozott tripla sikerből kettőt máris elért Magyarország.
Új pályázati kiírásokkal, illetve a nyitva lévő pályázatok keretösszegének megemelésével reagált az elmúlt időszakban Magyarország arra a helyzetre, hogy az euróban megállapított uniós fejlesztési keretösszeg forintban kifejezve több pénz elköltését tette lehetővé - jelezte Portfolio ezt firtató kérdésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Megtudtuk, hogy tavaly a tartósan 300 körüli euróárfolyam láttán 298-as euró mellett számolták át a Brüsszel által sok éve megítélt forrásokat és ez tett lehetővé új források felhasználását. Durva becslésünk alapján ez akár 100 milliárd forint feletti pótlólagos fejlesztés létrejöttében is segíthetett. Megtudtuk, hogy idén év végén újra értékeli a forintárfolyammal kapcsolatos helyzetet a tárca és az is kiderült, hogy a Brüsszelnek júliusban kiküldött végleges új Operatív Programokat kereken 300-as euróárfolyam mellett kalkulálja az intézményrendszer.
Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.
A Portfolio összesítése szerint abban a 7 Operatív Programban, amelyeket a közelmúltban hozott nyilvánosságra a kormány, mintegy 6960 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre Magyarország számára a 2014-2020-as ciklusban. Ezek persze még nem a végleges számok, hiszen az Európai Bizottságnak még el kell ezeket fogadnia, de jó közelítést adnak arra, hogy mely fejlesztési irányokra (ún. prioritástengelyekre) mennyi pénz áll rendelkezésre és egyúttal a döntő részét lefedik annak a 7200 milliárd forintnyi összegnek, amelyet a minap említett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón.
"Tájékoztatás félrevezető pályázati kiírásról" címmel jelentetett meg rövid közleményt pályázati oldalán a Miniszterelnökség (palyazat.gov.hu), amely egy júniusban megnyílt, akár 10 millió forintos elnyerhető támogatást ígérő, önerő nélküli magyarországi pályázattal kapcsolatos.
A Portfolio gyűjtése szerint a kormány eddig 67 milliárd forintot kötött le az általános tartalékból, ami az egész éves előirányzat közel 60%-a. A maradék 46 milliárdot azonban továbbra is elköltheti a legkülönbözőbb célokra.
Taktikát váltott az EU-források nagy részének elosztása felett "őrködő" Miniszterelnökség, mivel egy tegnapi sajtójelentés kapcsán Lázár János utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék ki az elmúlt negyedév uniós támogatással kapcsolatos számláit - írja a 444.hu. A portál információi szerint Brüsszel mérlegeli, hogy ezeket kifizeti-e.
Az Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának második ütemét követően 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu reggeli cikkére délben a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya.
Bár április végén az volt a kormányzati ígéret, hogy "június-július fordulóján" születhet döntés az EU-támogatások folyósításának folytatásáról, de a 444. cikke szerint április óta továbbra sem küldtünk egyetlen számlát sem Brüsszelnek a támogatás kifizetését kérve. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki. A portál szerint ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket. A nyári szünet miatt lehet, hogy Brüsszel csal ősszel bólint rá a pályázati rendszer átalakítására, így támogatások utalása akár még hónapokig állhat. Jórészt ezzel függhet össze a költségvetésben múlt héten bejelentett, óvatossági alapúnak mondott 110 milliárd forintos zárolás is.
Lezárulóban van az Európai Bizottság és Magyarország között a következő 7 éves uniós költségvetési ciklussal összefüggő Partnerségi Megállapodás megtárgyalása, így nincs akadálya annak, hogy a dokumentumot a következő egy hónapban alá tudjuk írni - jelentette be a mai, elsősorban agrárjellegű és belpolitikai témákat taglaló sajtótájékoztatón Lázár János.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel ezentúl a postaügyért és a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó jogszabályok kidolgozásáért, és további intézmények kerültek irányítása alá, köztük a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Az erről szóló jogszabály a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
A takarékok integrációja nélkül nem derült volna fény az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet helyzetére - mondta Németh Lászlóné a Hír Tv-nek. Szerinte nem kell több ilyen esetre számítani, már csak 4-5 takarék átvilágítása nem zárult le teljesen, az SZHISZ eddig jól vizsgázott. Az államtitkárt az útépítések kapcsán visszamenőlegesen kivetendő adóról is megkérdezték, aki nem tud arról, hogy ilyet terveznének.
A magyar kormány levélben kérte az Ernst and Young magyarországi vezetőjétől, hogy betekinthessen a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített jelentésébe - mondta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken, sajtótájékoztatón, Budapesten.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy sajtóértesülések szerint a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) korábban vizsgálatot rendelt az Ernst and Young cégtől. A cég később megtagadta a kormány kérését.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János a mai napon miniszterjelölti meghallgatáson vett részt több bizottság előtt is, ahol a leendő miniszter elmondta, hogy mi is lesz a feladatuk a következő időszakban. A kormány általános politikai programja mellett számos feladat kerül Lázár János felügyelete alá, így például a takarékszövetkezeti rendszer, az uniós támogatások rendszere, a vidékfejlesztés, a közigazgatás jövőjének kialakítása.
A következő uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználását tartalmazó tíz operatív
programból nyolcat véglegesített már a magyar kormány, de a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá - többek között ezeket mondta egy mai konferencián Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára mindezek mellett is megerősítette, hogy a kormány a napokban benyújtja az összes operatív programot Brüsszelnek és az egyeztetések után október közepétől várhatók az első új pályázatok 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan. Egy külön sajtótájékoztatón a helyettes államtitkár lényegében visszautasította a norvégok minapi jelzését, hogy a kormánynak nincs felhatalmazása vizsgálni a Norvég Civil Támogatási Alapon keresztül történt eddigi pénzelosztást.
A jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban kevesebb pénz áll rendelkezésre a közlekedés fejlesztésére, mint 2007 és 2013 között, de ez az időszak jóval rugalmasabbnak ígérkezik, és fontos területek kapnak elsőbbséget - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) már vizsgálja az Európai Bizottság által kért, az uniós források felhasználása új intézményrendszerének működését, az eredményeket tartalmazó jelentéstervezet várhatóan május végére készül el.
Minősített a Miniszterelnökségnek költségvetési átcsoportosítással dologi kiadásokra biztosított mintegy 3,1 milliárd forint felhasználásáról szóló kormányhatározat, arról nem adható információ - közölte az MTI megkeresésére a Kormányzati Információs Központ szerdán.
Nagy a pánik még mindig a demokraták körében.
Európai békemissziónak nevezte akciótervét a magyar kormányfő.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
