Jelentős átalakításokat tervez a kormány a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), amely a tervek szerint a jövőben egyfajta pénzügyi szolgáltató központként fog működni - mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára Napi Gazdaság konferenciáján.
Már csaknem 300 milliárd forintot tesz ki az a magyarországi uniós fejlesztésekhez kötődő számlaigény, amely az április 15.-i fontos határnap után keletkezett és amelynek kifizetését az Európai Bizottság már jóváhagyta - derül ki a Miniszterelnökség által a Portfolio kérésére küldött adatokból. Más jelzésekkel összhangban ez is alátámasztja azt, hogy Brüsszel elfogadta a két lépésben jelentősen átalakított magyar pályázati rendszer főbb kereteit, igaz a közel 300 milliárdos összeg közel felét még nem kaptuk meg átutalás formájában.
Három operatív programnál, a környezetvédelmet és energiahatékonyságot, a társadalmi megújulást, valamint a humán közszolgáltatások javítását célzó programoknál mutatkozik fokozott probléma, pontosabban elmaradás a rendelkezésre álló támogatási összegek kifizetésével - derült ki egy minap közzétett miniszterelnökségi prezentációból. Ezen programoknál ugyanis az átlagos pénzfelhasználásnál (mintegy 70%-os) jóval rosszabb, 60% körüli a felhasználás, noha egyre közelebb járunk a felhasználás végső határidejét jelentő 2015 végéhez. Nemcsak erre a dátumra, hanem a 7 éves fejlesztési ciklus közbeni teljesítésre is figyelni kell, és lényegében ugyanezen programoknál áll fenn az idei forrásvesztés veszélye is. Mindezekre tekintettel az csak részben lehet megnyugtató, hogy Magyarország egyébként egészen jól áll a régiós országok között a 2007-2013-as forrásának lehívásában.
A kormány, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, mentesítette a Miniszterelnökség budavári költöztetésének egyes beszerzéseit a nyilvános közbeszerzés alól - áll a Magyar Közlöny legújabb számában.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány a Miniszterelnökség Budai Várba költözését - áll a Magyar Közlönyben.
Az idei évi uniós támogatás-kifizetési célhoz képest jól állunk, hiszen idén 1076 milliárd forintnál járunk - jelentette be az 52. Közgazdász Vándorgyűlés EU-források szekció bevezetőjében Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára egyúttal emlékeztetett arra a friss jelentős magyar eredményre, hogy augusztus végén "okos kompromisszumok" mentén elfogadta az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott Partnerségi Megállapodást, azaz a 2014-2020-as EU-támogatásokkal kapcsolatos keretrendszert.
Frappáns válasz az Európai Bizottság részéről, hogy miközben vannak olyan politikai erők, amelyek Magyarország elleni uniós szankciókat sürgetnek, addig a bizottság most 34,5 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal a Partnerségi Megállapodás keretében - nyilatkozta ennek apropóján az MTI-nek Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez az összeg és a hozzá szükséges önerő nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent 2020-ig. A 34,5 milliárd eurónyi támogatási összeg meglepően nagy, egy paksnyi beruházással nagyobb annál, mint ami a pénteki brüsszeli sajtóközleményben összesen szerepelt a 2020-ig járó magyarországi támogatások kapcsán.
Az idei évet tekintve nagy valószínűséggel rekordot döntött az egy hónap alatti uniós támogatás kifizetések összege - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából.
Az év első hét hónapjában a tervezett összeg 98 százalékát, azaz 881 milliárd forintot fizetett ki a magyar költségvetés az EU-támogatások kedvezményezettjeinek és a múlt héten már átléptük a kerek 1000 milliárd forintos összes idei kifizetést - mondta el a Portfolio megkeresésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Utóbbi adat egyébként azt is jelenti, hogy elértük az egész 2014-es évre kitűzött kifizetési cél felét, így az éves cél is jó eséllyel teljesíthető, igaz ez ellen hathat, hogy az intézményrendszerre ősztől további terhek nehezednek. Az idei kifizetési célt egyébként megalapozza, hogy az Európai Bizottság elkezdte kifizetni az intézményrendszeri átalakítások szempontjából fontos április 15.-i dátum után keletkezett támogatási számlákat is. Ezt a lépést a Miniszterelnökség úgy értékelte nekünk, hogy ezzel a Bizottság de facto jóváhagyta a magyar intézményrendszer átalakított verzióját, emiatt a tárca véleménye szerint "az intézményi átszervezési kérdés lezárult", a Partnerségi Megállapodást pedig hamarosan aláírhatjuk Brüsszellel.
Egy héttel ezelőtt még csak 5942 milliárdon, ma viszont már kereken 6000 milliárd forinton áll a Miniszterelnökség által üzemeltetett hivatalos pályázati kifizetési számláló. Ez tehát azt jelenti, hogy a múlt héten általunk beharangozott tripla sikerből kettőt máris elért Magyarország.
Új pályázati kiírásokkal, illetve a nyitva lévő pályázatok keretösszegének megemelésével reagált az elmúlt időszakban Magyarország arra a helyzetre, hogy az euróban megállapított uniós fejlesztési keretösszeg forintban kifejezve több pénz elköltését tette lehetővé - jelezte Portfolio ezt firtató kérdésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Megtudtuk, hogy tavaly a tartósan 300 körüli euróárfolyam láttán 298-as euró mellett számolták át a Brüsszel által sok éve megítélt forrásokat és ez tett lehetővé új források felhasználását. Durva becslésünk alapján ez akár 100 milliárd forint feletti pótlólagos fejlesztés létrejöttében is segíthetett. Megtudtuk, hogy idén év végén újra értékeli a forintárfolyammal kapcsolatos helyzetet a tárca és az is kiderült, hogy a Brüsszelnek júliusban kiküldött végleges új Operatív Programokat kereken 300-as euróárfolyam mellett kalkulálja az intézményrendszer.
Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.
A Portfolio összesítése szerint abban a 7 Operatív Programban, amelyeket a közelmúltban hozott nyilvánosságra a kormány, mintegy 6960 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre Magyarország számára a 2014-2020-as ciklusban. Ezek persze még nem a végleges számok, hiszen az Európai Bizottságnak még el kell ezeket fogadnia, de jó közelítést adnak arra, hogy mely fejlesztési irányokra (ún. prioritástengelyekre) mennyi pénz áll rendelkezésre és egyúttal a döntő részét lefedik annak a 7200 milliárd forintnyi összegnek, amelyet a minap említett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón.
"Tájékoztatás félrevezető pályázati kiírásról" címmel jelentetett meg rövid közleményt pályázati oldalán a Miniszterelnökség (palyazat.gov.hu), amely egy júniusban megnyílt, akár 10 millió forintos elnyerhető támogatást ígérő, önerő nélküli magyarországi pályázattal kapcsolatos.
A Portfolio gyűjtése szerint a kormány eddig 67 milliárd forintot kötött le az általános tartalékból, ami az egész éves előirányzat közel 60%-a. A maradék 46 milliárdot azonban továbbra is elköltheti a legkülönbözőbb célokra.
Taktikát váltott az EU-források nagy részének elosztása felett "őrködő" Miniszterelnökség, mivel egy tegnapi sajtójelentés kapcsán Lázár János utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék ki az elmúlt negyedév uniós támogatással kapcsolatos számláit - írja a 444.hu. A portál információi szerint Brüsszel mérlegeli, hogy ezeket kifizeti-e.
Az Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának második ütemét követően 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu reggeli cikkére délben a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya.
Bár április végén az volt a kormányzati ígéret, hogy "június-július fordulóján" születhet döntés az EU-támogatások folyósításának folytatásáról, de a 444. cikke szerint április óta továbbra sem küldtünk egyetlen számlát sem Brüsszelnek a támogatás kifizetését kérve. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki. A portál szerint ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket. A nyári szünet miatt lehet, hogy Brüsszel csal ősszel bólint rá a pályázati rendszer átalakítására, így támogatások utalása akár még hónapokig állhat. Jórészt ezzel függhet össze a költségvetésben múlt héten bejelentett, óvatossági alapúnak mondott 110 milliárd forintos zárolás is.
Lezárulóban van az Európai Bizottság és Magyarország között a következő 7 éves uniós költségvetési ciklussal összefüggő Partnerségi Megállapodás megtárgyalása, így nincs akadálya annak, hogy a dokumentumot a következő egy hónapban alá tudjuk írni - jelentette be a mai, elsősorban agrárjellegű és belpolitikai témákat taglaló sajtótájékoztatón Lázár János.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel ezentúl a postaügyért és a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó jogszabályok kidolgozásáért, és további intézmények kerültek irányítása alá, köztük a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Az erről szóló jogszabály a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
A kisboltok új támogatási programmal ellensúlyozhatják a negatív hatásokat.
Legalább 10 százalékos árcsökkentés az elvárás.
Drasztikusan csökken az ingatlanvásárlási kedv.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
