A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.
Hosszú évek után úgy tűnik, hogy újra emelkedni fog a pedagógusok keresete, miután a (diplomás) bértábla alja már a szakmunkás minimálbér szintjén van. A Magyar Nemzet cikke óriási sikerként próbálja eladni a várható emelést, miközben törvényi kötelezettség lesz a bérek emelése.
Ki húz el ki mellett? Már leelőztek a románok, vagy majd csak fognak? Tényleg jobb élni ma már a lesajnált Romániában? Egyre gyakrabban vetődik fel Magyarország és Románia gazdasági összehasonlítása, szomszédos országként adja magát az összevetés. Ráadásul az tagadhatatlan, hogy Románia sok mutatóban a "fejünkre nőtt" az elmúlt években. Most megpróbáljuk tisztába tenni, hol tartunk most, illetve mi várható a következő időszakban.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban országszerte közösen ellenőrzik, hogy a gazdálkodók betartják-e a 2019. január 1. óta hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló szabályokat.
Bruttóban, vagyis az adózás előtti helyzetet tekintve az Európai Unióban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, a vásárlóerőt tekintve azonban még ennél is rosszabb a helyzet: a régióban nálunk lehet a legkevesebbet vásárolni a legalacsonyabb fizetésből. 2019-ban Románia is megelőzött ebben a mutatóban, így egész Európában csak a legszegényebbnek számító bolgárokat előzzük meg. Vagyis a kontinensen szinte mindenhol többet ér a minimálbér akkor, amikor az üzletekben vásárolni akarunk belőle.
Bulgária, Lettország és Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a bruttó minimálbér az Európai Unióban - derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból. Persze a számok csalókák lehetnek, hiszen a tagállamonként különböző adószabályok és a vásárlóerő-paritás bonyolítják a képet.
A hiperinfláció miatt négyszeresére emelte a minimálbért Nicolás Maduro venezuelai elnök, így a havi bér most 18 ezer bolivár a dél-amerikai országban, ami mintegy 6,5 dollárnak felel meg. Maduro az elmúlt két évben tucatszor emelte meg a minimálbért.
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével jelent meg interjú a Magyar Időkben, a téma pedig nem más volt, mint a december 30-án bejelentett minimálbér-megállapodás.
Elfogadhatatlanul kevésnek tartja a 8 százalékos minimálbéremelést a Volán-dolgozókat képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet, mert úgy véli, a kétszámjegyűnél kisebb mértékű emelésnek beláthatatlan következményei lehetnek az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban. A szakszervezetnél nem értik, hogyan hódolhatott be egy pillanat alatt a 8 százalékos munkáltatói ajánlatnak két aláíró szervezet, a Liga és a Munkástanácsok, hiszen alig néhány napja a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel egységesen kétszámjegyű emelést tartottak elfogadhatónak.
Minél kisebb egy bolt, annál nagyobbat szorított rajta az elmúlt két évben látott dinamikus béremelkedés, amelynek idén sem lesz vége a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi növekedése miatt - olvasható ki a Blokkk.com körképéből. Ráadásul 2020-ban is 8%-os emelkedés valósul meg, ami a portál szerint a kisboltokat hozza nehéz helyzetbe.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
December 30-án, vagyis szinte az utolsó pillanatban állapodtak meg a felek a 2019-es minimálbér összegéről. A megállapodás érdekessége ugyanakkor az is, hogy már 2020-ra is előre meghatározták a bruttó minimálbér összegét. Ezekből pedig könnyedén kiszámolhatjuk a nettó összeget, amit egy minimálbérre bejelentett dolgozó hazavisz.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését követően doorstep sajtótájékoztatót tartott, amelynek keretében bejelentette: megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről. Ennek eredményeként a minimálbér 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forint lesz 2019-ben. Az erről szóló kormányrendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet vasárnap a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lép hatályba.
Vasárnap a jövő évi béremelések kapcsán ülést tart a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma - tudta meg a Népszava.
A munkaadóknak és a munkavállalóknak még van három napjuk megállapodni, a kormány azt szeretné, hogy ezt az időt használják ki - mondta egy pénteki sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter a 2019-es minimálbér kapcsán. Vagyis egyelőre nincs arról szó, hogy a kormány saját hatáskörében döntene.
December 27-én megjelent több mint 300 oldalnyi kormánydöntés a Magyar Közlönyben, azonban ezek között sem szerepel a 2019-es minimálbérről szóló kormányrendelet. Azt viszont tudjuk, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel 10 órakor - más témában ugyan, de - sajtótájékoztatót tart, amire érdemes figyelni.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az ellenzék be akarja csapni az embereket, szándékosan félremagyarázza az önkéntes túlmunkaidő bővítéséről szóló törvényt. Beszélt továbbá a minimálbér-tárgyalásokról és azokról az intézkedésekről, amelyek célja, hogy a népesedési folyamatok megváltozzanak Magyarországon.
Rendkívül kedvező a keresetek alakulása, a gazdaság növekedésével párhuzamosan emelkednek a bérek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal októberi keresetek alakulásáról közzétett adataira reagálva.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
