A bérek dinamikus emelkedése 2018-ban is kitarthat, igaz, kissé lassabb ütemű lehet a növekedés, mint az előző évben - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők. A minimálbér emelése és a munkaerőhiány fennmaradása együttesen tolja felfelé a kereseteket. A magasabb keresetűek vélhetően kisebb emelést kapnak, mint az alacsonyabb bérűek.
Magyarországon csúcsra emelkedett a munkaerőhiány a KSH friss adatai alapján, ami egyre inkább megnehezíti a cégek életét. Az összes vállalatvezető, akivel csak beszélünk, arra panaszkodik, hogy nem talál dolgozókat. Az elvándorlás, a közfoglalkoztatás, a képzési rendszer, az alacsony mobilitás, valamint a demográfiai gondok egyaránt szerepet játszanak a problémában. A konjunkturális ciklus miatt jövőre is velünk marad a munkaerőhiány. De mi lenne a megoldás?
A magyar munkaadók a jövő év első negyedévében továbbra is pozitív felvételi szándékot jelentenek a Manpower felmérése szerint.
Több adó- és járulékintézkedést jelentett be csütörtökön a román kormány; emelik a minimálbért, megadóztatnák a profitjukat Romániából külföldre menekítő multinacionális vállalatokat, forgalmi jellegűvé alakítják a közepes cégek adóját, emellett csökkentik a kötelező magánnyugdíj-járulékot.
A gyerekek után havi 30 ezer, a felnőtteknek pedig havi 60 ezer forintos alanyi jogon járó alapjövedelmet ígért csütörtöki programbemutatóján a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Javaslatuk szerint az alapnyugdíj 90 ezer, míg a nettó minimálbér 150 ezer forint lenne.
Általános diplomás bérminimumot javasol a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), javaslatukat az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácson keresztül a kormányhoz is eljuttatják.
A korábbi várakozásoknál jóval gyorsabban növekednek idén a fizetések a versenyszférában, az első félévben már több mint 11 százalékkal magasabban járt a bruttó átlagbér, mint tavaly ugyanakkor. Az OTP elemzői szerint nemcsak a drasztikus minimálbér-emelésnek, hanem a munkaerőhiány miatt kialakult bérnyomásnak is köszönhető mindez. Ugyanakkor árnyoldala is van a gyors bérnövekedésnek: a munkaerőköltség szintje látványosan eltávolodott a termelékenységétől.
A következő három évben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának ingyenessé tételére - áll a Magyar Közlönyben hétfőn közzétett kormányhatározatban.
Az idei óriási emelés hatására jelentősen nőtt a minimálbér összege Magyarországon, ami ráadásul januártól újabb 8 százalékkal növekszik. Ám a hazánkban most beindult béremelési folyamat még semmi ahhoz képest, mint amit Romániában és Bulgáriában láthatunk. A legkisebb bér drasztikus emelését sehol sem előzte meg hasonló mértékű hatékonyságjavulás, azonban míg a románoknál legalább látványosan nő a termelékenység, Magyarországon leginkább csak stagnál.
A Tesco dolgozók demonstrációja előtt egy nappal a Tesco-Global Áruházak Zrt. közleményben mutatta be a cég béremelési lépéseit, amiben hangsúlyozták, hogy idén 13 700 munkavállaló bérét emelte a cég átlagosan 12,4 százalékkal, és tavaly is kétszámjegyű volt a béremelés. A vállalat az elmúlt két évben 7,4 milliárd forintot költött Magyarországon béremelésre.
Feltételezhető, hogy az év első negyedében megugró részmunkaidős foglalkoztatottak között vannak olyanok is, akiket csak "papíron", a minimálbér emelése miatt soroltak át - írja a hétfői Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésére hivatkozva.
Óriásit nőttek a bérköltségek a régióban az elmúlt egy évben, ami jelzi, hogy szép lendületet vett a bérfelzárkózás. Az EU 28 országa közül Magyarországon drágult a második legnagyobb mértékben a munkaerő, csak a románok hagytak le minket, de ők nem is kicsivel.
A márciusi béradatok megmutatták, hogy az elmúlt egy évben óriási lendületet vett a keresetek emelkedése Magyarországon: a versenyszektorban 12 százalékkal emelkedett a bruttó átlagfizetés egy év alatt, ami példátlan az elmúlt egy évtizedben. A fizetések gyorsuló emelkedése egyrészt a drasztikus minimálbér-emelésnek, másrészt az egyre súlyosabb munkaerőhiánynak tudható be. A humán tőke hiányával küzdő ágazatokban az átlagnál gyorsabb volt a keresetbővülés.
A létszámfelvétel, illetve a beruházások elhalasztása és az általános béremelés a leggyakoribb következményei az idei drasztikus minimálbér-emelésnek a vállalkozásoknál - derült ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) áprilisi vállalati konjunktúra-vizsgálatából.
Tárgyalásokat folytatunk a kormánnyal arról, hogy adókedvezménnyel segítsék a megemelt minimálbérek kifizetését a kistelepüléseken annak érdekében, hogy az ötezres lélekszámúnál kisebb falvakban, községekben ne kerüljön lakat az üzletekre - mondta Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke a Magyar Időknek.
Változatos technikákkal próbálták a magyar vállalkozások mérsékelni a kötelező minimálbér-emelés okozta költségnövekedést, szerencsére az elbocsátások "csak" az összlétszám 1,7 százalékát érintették - derül ki a GKI februári vállalati felméréséből.
Súlyosan érintette a hazai a kkv-kat az idei kötelező minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, mivel náluk a foglalkoztatottak fele ezekbe a fizetési kategóriákba esik, a létszám növekedésével ugyanakkor egyre kisebb ez a hatás - derült ki a GKI gazdaságkutató februári felméréséből. A legkevésbé a kereskedelemi szektort terhelte meg a kötelező emelés, mivel itt a korábbi jelentős emelések miatt a minimumnál már magasabban járnak a fizetések.
Minél kisebb egy vállalkozás, annál több dolgozót érint, így annál nagyobb terhet jelent az idei nagy minimálbér-emelés - ez derült ki a GKI Gazdaságkutató februári vállalati felméréséből. Az ágazatok közül a könnyűiparnak, az élelmiszeriparnak, a kereskedelemnek és az építőiparnak jelenti a legnagyobb kihívást a kötelező béremelés.
Videón a képességdemonstráció.
Komoly gondok derültek ki a brit kormányváltás után.
Novemberig még sok minden változhat.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
