A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6% között ingadozott. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya duplájára ugrott az előző évekre jellemző szinthez képest, s 2015. júliusra is csak kismértékben csökkent - derül ki a Tárki friss felméréséből.
Az Európai Bizottság márciusban 22, az elmúlt hetekben pedig további 23 tagállami többéves programot fogadott el a migráció kezelésére az AMIF, illetve az ISF nevű pénzügyi alapok keretében, amelyek nyomán már 2,4 milliárd eurónyi forrást elérhetővé tesz a migrációs hullám kezelésére. A Bizottság mai közleménye szerint most a hullámmal leginkább érintett országok számára áll minél hamarabb rendelkezésre a pénz. A közlemény végén bemutatott táblázat szerint ebből Magyarország számára az ISF keretből már mintegy 19 milliárd forintnyi forrás érhető el (több éves programokra), de ezen felül még további források is várhatók Brüsszeltől az AMIF keretében.
Németországban a csökkenő nyugdíjjárulék és a kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére jelentősen emelkedik a nyugdíjbiztosítási rendszer bevétele, ami a bevándorlásnak, és mindenekelőtt a kelet-közép-európai uniós társállamokból érkező munkavállalók befizetéseinek tulajdonítható - írta a Handelsblatt című üzleti lap szerdán, a szövetségi nyugdíjbiztosító intézet (DRV Bund) adataira hivatkozva.
A kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet - erről a kormányszóvivő számolt be az M1 aktuális csatornán szerdán, a kormányülést követően.
Rendkívüli ülést tartottak az Európai Unió belügyminiszterei az Európára nehezedő menekültügy kezeléséről. Itt arról döntöttek, hogy önkéntes alapon a tagállamok összesen a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából, viszont a tervezett 40 ezer helyett 32 256 menekültet fogadnak be Olaszországból és Görögországból. A 40 ezres célszám elérését az év végére halasztották. Az is eldőlt, hogy Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem fogad be ennek keretében menekülteket, miután a másik különleges státuszt kapott ország, Bulgária önként bevállalt 450 főt. Közben Szijjártó Péter a BruxInfo tudósítása szerint azt mondta, hogy Budapest egy lépéssel közelebb került a nyugat-balkáni menekült-útvonalra nehezedő nyomás kezelését célzó miniszteri szintű konferencia megrendezéséhez.
Arról már néhány hete legfelső szinten már döntöttek az EU tagállamok, hogy 20+40 ezer menekültet befogadnak az EU területén, de most hétfőn kerül sor a belügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán arra, hogy ezen embertömeget önkéntes tagállami felajánlások alapján elosszák. A Bruxinfó azonban úgy tudja, hogy egyelőre nem jött össze a kellő számú tagállami felajánlás, így többek között a kelet-közép-európai országoktól is várják ezt. Magyarország azonban a legutóbbi uniós csúcstalálkozón kiharcolt különleges státuszára hivatkozva nem tenne felajánlást, mondván nálunk a legsúlyosabb a helyzet, hiszen idén unió-szerte nálunk nyújtották be a legtöbb (70 ezer) menedékkérelmet. A felajánlás helyett azonban Magyarország azért továbbra is lobbizik, hogy Budapestet jelöljék meg egy várhatóan októberben összeülő nyugat-balkáni menekültkonferencia helyszínének. Ez is most hétfőn dőlhet el egy külügyminiszteri találkozón - mutat rá a migrációs helyzetképre a Bruxinfo.
Mélyen együtt érzek a görögökkel, és szurkolok nekik - többek között ezeket mondta ma reggeli szokásos Kossuth Rádiós interjújában Orbán Viktor. A kormányfő a bevándorlási téma kapcsán leszögezte: azt a jelzést kell küldeni a bevándorlók felé, hogy "Ez a kontinens nem lesz a te hazád!". A kormányfő szavai szerint ha nem így tesz Európa, akkor akár 100 milliónyi bevándorló is útnak eredhet a kontinens felé.
Az EU-tagállamok vezetői péntek hajnalban hosszas vita után megállapodtak 40 ezer Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekült önkéntes áthelyezéséről és 20 ezer EU-n kívüli országokban lévő menekült áttelepítéséről. A menekültek elosztása során figyelembe veszik majd Magyarország és Bulgária különleges helyzetét - számol be a BruxInfo a maratoni csütörtöki tárgyalásról.
Két év alatt 40 ezer szíriai és eritreai menekült EU-tagállamok közötti áthelyezésére tett hivatalos javaslatot szerdán az Európai Bizottság. A javasolt elosztási kulcs alapján Magyarországnak minimum 827 menekültet kellene befogadnia túl azon a 307 főn, akik az áttelepítési kvóta alapján kerülnének az EU határain kívülről hazánkba - számol be a Bruxinfo.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei az M1-es autópályán nemrég végzett két ellenőrzés nyomán összesen 23 fő illegális migránst adtak át a rendőrségnek - számol be honlapján az adóhivatal.
Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti "érzékeny egyensúlynak" minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai "menekültügyi stratégiáról", ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia - számol be a BruxInfo a szerdai eseményekről. Közben a magyar kormány is megszólalt az ügyben.
A Facebookon reagált szerdán késő este a halálbüntetés napirenden tartására és a migrációról a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációra Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki többek között az alapjogok kérdéséért is felel. Bejegyzésében az EB-alelnök éles kritikát fogalmazott meg: "egy elfogultságon, sugalmazó, sőt, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló nyilvános konzultációt aligha lehet objektív alapnak tekinteni a megalapozott politika tervezéséhez".
Az Európai Bizottság 1,21 millió eurós sürgősségi finanszírozást biztosít Magyarországnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, hogy a menedékkérők fogadásával foglalkozó hazai szervek hatékonyabban reagálhassanak a menekültügyi rendszerre nehezedő növekvő nyomásra - közölte ma az Európai Bizottság.
Drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A gazdasági bevándorlásnak egyértelmű kedvező hatásai is vannak a fogadó országokban, és a kutatások túlnyomó többsége szerint a hasznok és költségek egyenlege is pozitív. A migráció segít a technológiai fejlődésben, növeli a fogadó ország gazdasági erejét, enyhíti a fejlett országok demográfiai nehézségeit, és segíti bizonyos munkaerőpiaci feszültségek tompítását. Emellett persze - elsősorban a képzetlen rétegek körében - kedvezőtlen hatásai is lehetnek, de azt a kijelentés, hogy a bevándorlásnak ne lenne semmiféle haszna, egyetlen kutatás sem támasztja alá.
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint éves kvóta megállapításával korlátozná az EU-társállamokból érkező munkavállalók számát a brit kormány. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a BBC-nek vasárnap azonban kijelentette: összeegyeztethetetlen lenne az uniós jogszabályokkal az EU-n belüli szabad mozgás "bármilyen önkényes akadályozása".
Akár 4,6 millió orosz anyanyelvű ukrán is bevándorolhat Oroszországba - mondta az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) elnöke a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak.
Nagy-Britannia után a Németországban élőket is egyre komolyabban foglalkoztatja az Európai Unión belüli migráció helyzete. A fejletlenebb tagállamokból érkező állampolgárok közül ugyanis vannak, akik csak a kedvező segélyezési rendszer miatt választják Nyugat-Európát. David Cameron után Angela Merkelnél is betelt a pohár. A német kancellár szeretné felszámolni az országába irányuló szociális turizmust, ennek érdekében minden szükséges jogi lépést megtesz.
A Magyar Atlanti Tanács Egy új világrend küszöbén címmel rendezett konferenciát.
Folytatódik a trend Kelet-Közép-Európában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Megtették bejelentéseiket a nagy telekomcégek.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
