Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában kijelentette, hogy Magyarország készen áll megvétózni a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet (MFF), ha a korábbi években visszatartott forrásokat nem kapja meg. Bár a 12,2 milliárd eurós magyar kohéziós keret látszólag elegendő lenne 2026-ig, a miniszterelnök szerint ez nem jelenthet engedményt az uniós források felhasználásában. A fenyegetés azonban egyelőre politikai kommunikációs adunak tűnik inkább, mert évekig nem kerül napirendre az új hétéves költségvetés tárgyalása, másrészt jogi mozgástér nincs az idén év végével végleg elvesző források visszaszerzésére. Ráadásul a most elérhető forrásokat bírságlevonások és jogvesztő határidők fenyegetik.
Siegfried Muresan, az Európai Parlament vezető tárgyalója elutasította azt az elképzelést, hogy az EU támogatásait a 2028-2034 közötti időszakban összekapcsolják a tagállamok makrogazdasági reformjaival, mivel ez a polgárokra nézve hátrányos következményekkel járhat. Muresan hangsúlyozta, hogy a hagyományos prioritások, mint a területi kohézió és mezőgazdaság mellett új kihívások, például a zöld és digitális gazdaságra való átállás és a védelem fejlesztése is kiemelt figyelmet igényelnek.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy néhány hét múlva rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak. A legfontosabb téma az uniós közös költségvetés felülvizsgálata lehet, amely egy 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt támogatást is magába foglal. Ezt a múlt héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétója miatt nem tudták megszavazni a brüsszeli egyeztetésen.
Felemás eredménnyel zárult az Európai Unió e heti csúcstalálkozója: míg Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését nem vétózta meg Orbán Viktor miniszterelnök, addig a közös költségvetés módosítását nem támogatta. Emmanuel Macron francia elnök utóbbi tisztességtelen lépésnek nevezte, mert így a migráció kezelésére szánt többletforrásokat is elutasította a kormányfő, míg Havasi Bertalan államtitkár szerint Macron rosszul emlékszik.
Ha a közös uniós költségvetésen kívül szerveznék meg az uniós tagállamok Ukrajna finanszírozását, és ha 4 év helyett csak 1 évre szólna ez a finanszírozási csomag, akkor ebbe Magyarország is hajlandó lenne beszállni – gyakorlatilag ezt üzente meg kedd este Orbán Balázs a Bloombergnek adott interjúban. Mindez arra utal, hogy a bilaterális alapon szerveződő potenciális uniós csomaghoz a magyar kormány is hozzájárulna, amiről eddig így explicit nem volt szó. A miniszterelnök politikai igazgatója ezzel együtt azt is leszögezte: a kormány nem támogatja azt, hogy az e heti uniós csúcson döntés szülessen az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, el akarják halasztani az erről a kérdésről szóló döntést.
Az uniós diplomaták ismét attól tartanak, hogy Magyarország akaszthatja meg a decemberi közepi uniós csúcson a közös fellépést. Ráadásul egyszerre három ügyben is: Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megakasztása miatt, az Európai Békekeret felhasználásánál, valamint a közös költségvetés felülvizsgálatának ellenzésénél is vétózhat Magyarország. Viszont az Orbán Viktor vezette kabinet nem egyedül lehet kerékkötő, mivel Németország is több ügyben szembemenne az EU-s fősodorral. Az Európai Bizottság ugyan mindent megtett, hogy december 13-15. között ne jöjjenek ki a konfliktusok, de nem tudott minden aknát hatástalanítani. A Portfolio-nak és a Politico-nak nyilatkozó uniós diplomaták is diplomáciai katasztrófára készülnek, aminek legnagyobb nyertesei a nacionalista pártok lehetnek az EP-választásokon.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói egy péntek késő esti egyeztető ülésen véglegesítették az Európai Unió 2024-es költségvetéséről szóló megállapodást. Bár így eldőlt, hogy jövőre milyen célokra költhet az Európai Bizottság, de a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát (MFF) még fúrja több tagállam, köztük Magyarország is. Ezen múlhat Ukrajna támogatása és a közös hitelfelvétel törlesztése is, valamint az egész EU működése a jövő évben. De a Portfolio-nak bizottsági források arról beszéltek, van terv arra, hogy a magyar kormány vétója miatt ne váljon fizetésképtelenné az EU.
A Magyarországnak járó uniós források ügyében már olyan fázisba kerültek a tárgyalások, hogy mindkét fél mozgástere beszűkült: a magyar kormány rákényszerül, hogy teljesítse a brüsszeli elvásárokat, az Európai Bizottság pedig a jogállamisági kötelmek foglya, ha a kifizetésekről van szó. Most már gyakorlatilag csak politikai hibák vezethetnek oda, hogy legalább a kohéziós forrásokat ne oldják fel a közeli jövőben. Csakhogy ehhez a limithez már elég közel volt Orbán Viktor miniszterelnök kínai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint újabb Brüsszel ellen megfogalmazott kijelentései. Ezek esetében a Portfolio forrásai inkább egy újabb jogállamisági eljárást látnak valószínűnek, nem a meglévők meghosszabbítását.
Franciaország, Németország és Portugália intenzív tárgyalásokba kezdett, amelyek célja, hogy új illetékekkel és adókkal erősítsék meg az Európai Unió következő hétéves költségvetésének bevételi oldalát. Eközben pedig arról is folyik a vita, hogy a 2021-2027 között többéves pénzügyi keretben (MFF) hogyan lesz pénz Ukrajna támogatására vagy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) megugrott kamatfizetéseinek kiegyenlítésére. Míg a magyar kormány megvétózná az Európai Bizottság által kért plusz befizetéseket, addig más országok inkább itt is a bevételeket növelnék.
Az Európai Bizottság választ adott a magyar kormány azon kérdésfelvetésre, hogy mi van a magyar uniós forrásokkal, elköltött-e azokat Brüsszel, ha az uniós végrehajtó testület 66 milliárd eurónyi feltöltést kér a közös költségvetésbe, mivel kevés a forrás. Bár a Magyarországnak járó pénzek a helyükön vannak, az még kérdéses, hogy mikor érkezhetnek meg, és meddig lehet még vita a hétéves költségvetésről.
A szélsőséges-konzervatív Szolidáris Lengyelország párt szombaton úgy döntött, hogy tagja marad a kormánykoalíciónak - jelentette be a pártelnök.
Az újjáépítési és a hétéves keretköltségvetési javaslat kulcskérdéseit illetően mérföldekben mérhető távolságok vannak a tagállamok pozíciói között – ismerte el pénteken Rómában mondott beszédében Charles Michel, aki június 19-én videókonferencián próbálja majd elérni az álláspontok közeledését. A V4-ek külön pólusként való megjelenését a tárgyalásokon megnehezíti a lengyeleknek és a szlovákoknak tett kifejezetten nagyvonalú ajánlat, miközben magyar szempontból tűnik a legkedvezőtlenebbnek a mérleg. A V4-ek erre némileg rácáfolva közös elvárásokat rögzítettek a tárgyalásokra - írja összefoglalójában a Bruxinfo.
Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban ment neki a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak, köztük Németországnak amiatt, hogy szerintük el kell törölni az 1984-ben létrehozott EU-s költségvetési visszatérítéseket, mert azok létrehozásának feltételei már megszűntek – írja a Bruxinfo.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
