Az új adatok bizonyítják a koronavírus-válság miatt márciusban elfogadott mentőcsomag szükségességét, de több időre van szükség a gazdaság helyreállításához - szögezte le Joe Biden amerikai elnök pénteken.
Magyarországon a gazdálkodók 16 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítóknak 2020-ban, 16,7 százalékkal többet az előző évinél, az állatbiztosítási ágazat díjbevétele 646 millió forintot ért el, 19,5 százalékkal nőtt a 2019-eshez képest - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet mezőgazdasági biztosításokról készült kiadványából.
Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
Több tényező együttes hatására drágul a mezőgazdasági gépek előállítása, ez pedig hamarosan emelkedést hoz a fogyasztói árakban is.
Az Európai Bizottság idén márciusban tette közzé az Európai Unió és a Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásait (gazdasági, társadalmi, emberi jogi) ismertető tanulmányt, mely többek között számszerűsíti a megállapodás várható gazdasági következményeit is. Bár a hatástanulmány szerint a megállapodás révén mind az EU, mind a Mercosur-országok GDP bővüléssel és kereskedelmi fellendüléssel számolhatnak, az uniós gazdák és a környezetvédők nem ugrálnak örömükben.
Mialatt fejlett országok jegybankjai egyelőre a relatíve stabil árak nyújtotta kényelmet élvezik, addig a termelési láncok legalján, a nyersanyagpiacokon olyan inflációs folyamatok zajlanak, amelyekre a modern gazdaságtörténetben csupán egyszer, a 2008-as világgazdasági válságot megelőzően volt példa.
Az uniós zöld megállapodás nagyon komoly áremelkedést okozna, amit így nem tudunk támogatni – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, ráadásul a terv mögött jelen pillanatig semmilyen hatástanulmány nem áll. Az USA agrárminisztériuma viszont már készített egy tanulmányt, amely szerint a Green Deal stratégia végrehajtásával az Európai Unióban az élelmiszerárak 17, de akár 60 százalékkal is emelkednének. Globálisan az ipar és a közlekedési/szállítási szektor után a mezőgazdaság terheli a legjobban a környezetet, azonban az agrárium a többi ágazathoz viszonyítva sokkal alkalmasabb arra, hogy környezetbaráttá váljon. Ehhez viszont Győrffy Balázs szerint arra van szükség, hogy kedvező legyen az ágazat megítélése, a társadalom újra közel kerüljön a mezőgazdasághoz, és hogy a gazdálkodókra is partnerként tekintsenek – amelyet az agrárium-ellenesség jelensége leginkább gátol.
A kárenyhítési alap segítséget nyújt a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek, akik az idén eddig több mint 6 ezer hektár nagyságú területen jelentettek tavaszi fagy miatti kárt - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel pénteken. A témában éppen pénteken közöltünk egy körképet, amely szintén arra mutatott rá, hogy főként a sárga- és kajszibarack ültetvényekben komoly károk keletkezhettek.
A szeszélyes áprilisi időjárás nem kíméli a gazdákat egész Európában, hiszen a késői hideg és fagy megtizedelheti a gyümölcstermést, amely emelkedéshez vezethet majd a nyers gyümölcsök fogyasztói árában és drágulást hozhat a feldolgozott termékeknél. Míg Franciaország legismertebb és legrangosabb bortermelő régióiban a szőlőért aggódnak a borászok, addig Magyarországon leginkább a barack okozhat fejfájást a termelőknek, azok jelentős terméskieséssel számolnak, ugyanakkor Nagy István agrárminiszter arra kéri az érintetteket, hogy mérjék fel a károkat, mert idén is számíthatnak a kármentesítési alapra.
Az agrárium hitelállománya tovább fog gyarapodni a következő években, a vidékfejlesztési program részeként érkező hatalmas forrás pedig a magyar agrárium versenyképességét is növelheti - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. A szakember kiemelte: ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, az agrár hitelpiac 2016 és 2020 között összességében 592 milliárd forinttal növekedett, ennek 62%-a a mezőgazdasági szektorban, 38%-a az élelmiszeriparban történt.
A húsvét utáni, éjszakai fagyokkal is járó lehűlés szinte bizonyosan jelentős károkat okozott a kajszi- és az őszibarack-ültetvényekben - mondta a Világgazdaságnak Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.
A népesség növekedése és az étkezési szokások változása miatt a világ élelmiszer-termelésének 2050-re meg kell kétszereződnie. Ez jelentős terhet ró az agrárgazdaságokra, amelyekből Magyarországon egyre kevesebb van: míg 2010-ben mintegy 351 ezer ilyen gazdaság működött az országban, addig tavaly már csak 234 ezret számlált a KSH a 2020-as agrárcenzus előzetes eredményei alapján, amelyből az is kiderült, hogy gazdaságok által művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolctizede szántó, kétharmaduk pedig növénytermesztéssel foglalkozik.
Idén sajnos részben megismétlődni látszik a tavalyi forgatókönyv. Február közepéig többnyire kedvező gazdasági adatokat láthattunk, a járvány második hulláma is laposodott, sokan bíztak abban, hogy az európai gazdaságok fokozatosan nyithatnak. Ezzel szemben a koronavírus-járvány új erőre kapott, több ország is további korlátozásokat jelentett be, és felvetődik a kérdés, hogy ismét át kell-e írni a globális és a magyar forgatókönyveket.
Mivel maradt még forrás a 2,5 milliárdos keretösszegű mezőgazdasági kisüzemes EU-pályázatban a most meghozott 277 támogatói döntés mellett is, ezért újra megnyitották a konstrukciót április 20-ig, aztán júniustól egy harmadik pályázat beadási szakasz is lesz – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Agrárminisztérium.
Az amazonasi esőerdő irtása hatalmas mértékben, 17 százalékkal nőtt 2020-ban. A legújabb, szerdán bemutatott adatok szerint az erdőtüzek, a marhatenyésztés és a fakitermelés miatt egy Salvador méretű terület tűnt el.
Az elmúlt években számos sikeres üzletemberről lehetett hallani, hogy földeket vásárolt magának. Januárban például kiderült, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, de mellette még számos ismert milliárdos is hatalmas földtulajdonnal rendelkezik, legyen szó erdővidékről vagy egyéb jellegű területről. Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld.
A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?
Közel háromszor több pénz jut a következő időszakban a magyar mezőgazdaság és vidék fejlesztésére, a támogatási összegek ilyen mértékű emelkedése pedig a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret biztosít az agrárvállalkozások számára – mondta a Portfolionak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, a nagy összegű forrás által az agrárium fejlődése dinamizálható lesz, ami különösen fontos az olyan nagy tőkelekötésű ágazatokban, mint az állattenyésztés és a kertészet. A szakemberrel emellett arról is beszélgettünk, hogyan alkalmazkodik az OTP Agrár ehhez a „megerősített” vidékfejlesztési programhoz, mik a várakozásaik, illetve mit látnak, a zöldítés tekintetében milyen kihívások várhatók a következő években.
Nem szívesen mondanál le a vasárnapi húslevesről, de közben azt is szeretnéd, hogy fenntartható és egészséges bolygón éljenek az unokáid? A Boston Consulting Group és a Blue Horizon Corporation frissen megjelent tanulmánya szerint ez a két igény nem feltétlenül fogja ütni egymást a jövőben, 2035-re ugyanis könnyen lehet, hogy kedvenc ételeink többségét állati eredetű hozzávalók helyett alternatív forrásból származó fehérjékkel készíthetjük majd el. Mindez nem csak egészségügyi szempontból lenne pozitív körülmény, de a környezeti biztonság és a fenntarthatóság területén is komoly eredmény lenne.
Soha nem látott mértékű pénzt tervez fordítani a kormány a vidék felzárkóztatására a következő években és ehhez hozzáigazítja nemcsak a pályázatokat, de az egész intézményrendszert - tudtuk meg Nagy Istvántól. Az agrárminiszter a Portfolio-nak adott interjújában elárulta: a legtöbb pályázat elbírálásának mára már hat hónapra redukált időtartamát négy hónapra csökkentenék, részben a folyamatok egyszerűsítésével, részben a humánerőforrás bővítésével. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ennek érdekében 20 százalékos kapacitásbővítést terveznek az agrártámogatások terén a kormányhivataloknál és az államkincstárnál. Elmondása szerint a vidékfejlesztési programnak köszönhetően minden befektetett 1 euróból 1,46 euró jön létre. Mindezek mellett Nagy Istvánnal beszélgettünk az első vidékfejlesztési pályázatok várható időpontjáról, tartalmáról, az agráregyetem átalakításának legfontosabb mérföldköveiről, az öröklést és az integrációt ösztönző törvények fontosságáról, valamint az ellátásbiztonságról is. Úgy vélekedett, hogy a jövő nemzetstratégiai feladata a kiskereskedelmi láncok piacán megfigyelhető hazai tulajdonarány bővítése.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
