Hatékonyságjavítás, integrált termelés, folyamatos fejlesztések, digitalizáció, robotizáció, exportképesség - ezen az úton kellene haladnia a magyar élelmiszeriparnak, amennyiben újabb sikersztorikat akar kitermelni. Így lehet összefoglalni az Agrárszektor 2023 Konferencia élelmiszeriparral foglalkozó szekciójának főbb üzeneteit. Előadás és kerekasztal-beszélgetés keretében fejtették ki gondolataikat a legnagyobb piaci szereplők.
Jövőre 3-4% körül növekedhet a magyar gazdaság és ehhez 5-6% közötti átlagos infláció társulhat - hangzott el az Agrárszektor 2023 Konferencia első finanszírozói kerekasztalbeszélgetésében, ahol banki vezetők osztották meg gondolataikat arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra, milyen kamatkilátásokkal számolhatnak a mezőgazdaságban érdekelt cégek. Konszenzus volt abban is a szakemberek körében, hogy a jövőben a szektorban működő cégeknek is fókuszba kell helyezniük a zöld átmenetet, a fenntarthatóságot, amikor finanszírozási kérdésekben döntenek. A második banki vezetői panelbeszélgetésben már az került a terítékre, hogy az agrár- és élelmiszeripari cégek milyen konkrét finanszírozási lehetőségekre számíthatnak a közeljövőben.
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedésének réme, az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára, melynek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, terjeszkedésének támogatására. Az agrárszektor fejlődése pedig nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, hiszen érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Horvátországban hatodik napja tüntetnek a gazdák a sertéspestisjárvány megfékezését célzó kormányzati intézkedések miatt - közölte a horvát közszolgálati televízió hétfőn. A gazdák fő problémája, hogy a kabinet megtiltotta a házi disznóvágást, valamint az egészséges állományok leölésére kötelezte az álattartókat a járvány terjedésének megállítására. Maguk a gazdák is megosztottak: vannak, akik nagyobb kártérítést akarnak, mások a leölési kényszer feloldását kérik.
Eltorlaszolták a lengyel fuvarozók az egyik legnagyobb forgalmú határátkelőt a lengyel-ukrán határon, lezárva ezzel a negyedik közös ellenőrzőpontot a két ország közt – írja a Reuters.
Csak a „kitörés” segíthet, azaz a cégek előre menekülése a hozzáadott érték növelése, a fejlesztések irányába. El kell érni az EU versenytársak termelési volumenét és minőség szintjét a magyar mezőgazdaságban - mondta a Portfolio-nak Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke. A takarmánygyártó, gabona- és fehérjenövény kereskedő cégcsoport vezetője szerint sok magyar élelmiszertermelő versenyképes nemzetközileg is, és sok igényes piacon már nincs „idegenkedés” a magyar termékektől, sőt kifejezetten keresik azokat.
Ismét visszatért a reflektorfénybe a kínai e-kereskedelmi óriás Alibaba alapítója, Jack Ma: a milliárdos most egy kis céget alapított, ami elsősorban mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik.
Amikor Lengyelország kormánya bejelentette szeptemberben, hogy leállítják az Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányokat, jogosan lehetett azt gondolni, hogy mindössze egyfajta választás előtti „izmozást” látunk, nem fogja ténylegesen nullára vágni a megtámadott ország katonai támogatását az egyik legszorosabb szövetségese. Aztán jött az október és nagyon úgy néz ki, hogy a PiS megbukott, az időhúzás ellenére továbbra is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a „nyugatos” Donald Tusk által vezetett koalíció fog hatalomra kerülni. Ha Tusk azt tervezi, hogy villámgyorsan visszaáll az Ukrajnát támogató nyugati szövetség élére, nem lesz könnyű dolga: folyamatosan romlik a kapcsolat Lengyelország és Ukrajna közt, a lengyel lakosság pedig már olyan akciókat szervez, amelyek tovább rontják a repedező barátságos viszont Kijev és Varsó közt. Amikor e sorok íródnak, épp lengyel kamionosok százai blokkolják az Ukrajna és Lengyelország közti határátkelőket, ez pedig kezd egyre komolyabb diplomáciai, gazdasági és humanitárius problémává alakulni. Lehet, hogy a lengyel-ukrán viszony már sosem lesz a régi.
A minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jei emelkedésével az adókötelezettségek is változnak - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Erősítene a tőzsdén az UBM, a tőzsdén jegyzett agrárcég célja, hogy 1,8 millió részvény értékesítésével szélesebb kör számára is lehetőséget biztosítson arra, hogy részesedjen a hazai mezőgazdaság hosszú távú sikereiből, mondta el a Portfolio-nak Janositz Balázs, az UBM vezérigazgató-helyettese, aki arról is beszélt, hogy reális esélyt látnak a BUX indexbe kerülésre is, cél a napi több millió forintos tőzsdei forgalom elérése.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön aláírta az amerikai kongresszus mindkét háza által jóváhagyott törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a szövetségi kormány munkájának ideiglenesen finanszírozását, de nem tartalmazza a segítségnyújtást Izraelnek és Ukrajnának.
Szimpátiatüntetést tartanak a szlovák fuvarozók az ukrán kamionosok ellen tüntető lengyel teherszállítók mellett, várhatóan le fogják zárni a legnagyobb ukrán-szlovák határátkelőt – írja a Sky News.
Kína visszatérése a hagyományos szocialista politikához Hszi Csin-ping vezetésével lelassította a gazdasági növekedést és növelte az állami beavatkozást. Ez a gazdasági stagnáláshoz vezethet hosszú távon, hasonlóan Japán 1990-es évekbeli tapasztalataihoz – írta meg az AsiaTimes.
Laptársunk, az Agrárszektor ismét megszólaltatta a határozatlan időre leálló Nitrogénművek elnök-vezérigazgatóját, Bige Lászlót. Az üzletember kijelentette: minden jogi lehetőséget kihasználnak, állításuk szerint a céget lehetetlen helyzetbe hozó, széndioxid-kvótákra kivetett adóterhek jogellenesek. Az üzletember úgy véli, ez az adó arra szolgál, hogy mások jussanak hozzá a vállalathoz. Bige hangsúlyozta: mindent megtesz azért, hogy közel ezer dolgozóját ne kelljen elbocsátania.
A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy kezdeményezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is közölték azóta: Magyarország nem támogatja a kijevi kormánnyal való egyeztetéseket, mivel szerintük az országnak lépéseket kell tenni a korrupció visszaszorítására, valamint a magyar kisebbség jogait is bővíteniük kellene. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzésében aprólékosan feltárja azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozását övezik, ami sokkal komolyabb kihívásokat vetít előre, mint a magyar kormány kifogásai. Ebből pedig az látszik, hogy az EU közös agrárpolitikájától kezdve a közös költségvetés támogatási rendszerén át a brüsszeli intézményi rendszer esetében is komoly problémákat okozna Kijev belépése. Nem a magyar kormány lesz az oka, hogy Ukrajna két évtizedet is várhat az EU-tagságra.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság 0,9%-kal bővült negyedéves bázison, ez a harmadik legnagyobb GDP-bővülést jelent az EU-ban (néhány tagállam adatát még nem ismertették). Az előző év azonos időszakához képesti visszaeséssel viszont a rangsor alsó harmadában van Magyarország.
Ma reggel közölte a KSH a harmadik negyedéves magyar GDP-adatot, az elemzők máris reagáltak a számokra. Abban egyetértenek, hogy az idei év már sehogy sem lesz szép (egyikük egyenesen elveszett évnek nevezi 2023-at). Leginkább azonban a kilátásokra vonatkozó előrejelzések érdekesek, ebben nagy különbségek vannak.
A harmadik negyedévben 0,9%-kal nőtt az előző negyedévhez képest a magyar GDP, ezzel véget ért a gazdaság recessziója. Az egy évvel korábbihoz képest 0,3%-kal kisebb volt a teljesítmény. A gazdasági elemzők előzetesen arra számítottak, hogy negyedéves alapon 1,1%-os lesz a növekedés, éves alapon 0,1%-os a visszaesés, vagyis a várakozásokhoz képest egy kicsit gyengébb adattal rukkolt elő a KSH.
Határozatlan időre befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek - mondta el az Agrárszektornak Bige László elnök-vezérigazgató. A vállalat tulajdonosa laptársunknak úgy fogalmazott a júliusban megjelent, a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben lehetetlen a többletköltség érvényesítése az árakban. Az így veszteségessé váló gyártást a cég nem vállalja.