Szabályozói szempontból a következő év legfontosabb feladata az európai villamosenergia-piaci modell felülvizsgálata lesz, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az ellátásbiztonság, a megfizethetőség és fenntarthatóság hármasa rendkívüli kihívások előtt áll - hangsúlyozta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a Budapest Climate Summit konferencián rendezett panelbeszélgetésen a hivatal pénteki közleménye szerint.
Miután elkészítette a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. a következő 15 évre vonatkozó Hálózatfejlesztési Tervét, nyilvános egyeztetést kezdett erről a rendszerhasználókkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – közölte a Hivatal egy közleményben. Az érdekeltek 2022. december 31-ig küldhetik meg észrevételeiket.
Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványa, amely a magyar távhőszektor 2021. évi működési adatait összegzi. Az idén nyolcadik alkalommal összeállított kiadvány többek között bemutatja a hazai távhő működési modelljét és a legfontosabb országos távhőadatokat.
Októberben 41%-kal zuhant a magyarországi földgázfelhasználás az egy évvel ezelőttihez képest, amelynek közel fele a szokásosnál melegebb időjárásból adódott, de 23%-nyi rész a fogyasztás tényleges visszafogásának eredménye – derült ki a ma közzétett tizedik havi földgázpiaci riportból. A hőmérséklettel korrigált fogyasztás 23%-os zuhanása azt jelenti, hogy a múlt hónapban jócskán túlteljesítettük a 15%-os önkéntes uniós fogyasztáscsökkentési célt, igaz ezt nem valószínű, hogy tényleg önszántunkból hajtottuk végre, hanem a kellemetlenül magas árak és a kormányzat által elrendelt kötelező lépések együtteseként. Közben egy furcsa szeptemberi fogyasztási adat is kiderült a rezsivédett körben.
Éppen tegnap írtuk meg, hogy a nyári rendelet alapján karácsony környékén jöhet a sokak által várt döntés arról, hogyan változhatnak meg az áram és gázárak január elsejétől Magyarországon, ám egy az éjszaka megjelent rendelet átírta a dátumokat.
Iparági szereplők értelmezése szerint már 2024. január 1-jétől általánosan véget vethet a felhasználói szempontból kedvező éves szaldó rendszernek a háztartási méretű (HMKE) naperőművek termelésének elszámolását is érintő legutóbbi rendelet. A november 18-án megjelent rendelet értelmezése a szakmát is kihívás elé állította, ezért a MANAP iparági egyesület állásfoglalást kért az ügyben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH).
Az Európába irányuló amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányok volumene 2021-hez képest mintegy háromszorosára nőtt 2022 első hét hónapjában - hívta fel a figyelmet pénteken ismertetett tanulmányában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Magyarországon több száz, sőt akár több ezer vállalkozás, illetve erőmű számára is érdekesek lehetnek a cPPA-k, azaz a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások, amelyek terjedésének szabályozási akadályai nincsenek, és segíthetnek a 2030-ra piaci szereplők által tervbe vett, akár 13 ezer MW-ot elérő megújuló energiás kapacitások elérésében is – jelentette ki a DLA Piper jogi tanácsadó iroda időjárásfüggő cPPA-król szervezett minapi szakmai rendezvényen Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a cPPA-k előnyeit és kockázatait összefoglaló előadása során megjegyezte, hogy a piac itthoni bővülése akár a KÁT-ból nyárig kikerült mintegy 600 MW-nyi erőművel is elindulhat, illetve felvetette, hogy szabályozói szempontból érdemes lehet megvizsgálni valamilyen poszt-METÁR támogatási, vagy garanciális rendszer szükségességét. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy alapesetben hagyni kell a piaci struktúrák érvényesülését, így tehát elsősorban a piaci szereplőknek kell kidolgoznia az itthoni adottságoknak megfelelő szerződéses konstrukciókat, amelyek a finanszírozók aggodalmait is kielégíthetik.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) november 15-i adatai szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége 5,44 milliárd köbméter volt, ami az összkapacitás 86,02 százaléka. Az egy évvel ezelőtti mennyiséghez képest november 15-én 19 százalékkal több földgáz volt a tárolókban.
Felgyorsult a magas földgázárakhoz való keresleti alkalmazkodás Magyarországon, hiszen szeptemberben a hazai földgázfelhasználás (4,4 TWh) az előző évihez képest 9%-kal csökkent, miután a fogyasztás napi átlaga a megelőző négyéves sávhoz viszonyítva jelentősen csökkent, és a csúcsnapi felhasználás (197 GWh) 2016 óta a legkisebb érték – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi földgázpiaci jelentéséből.
A villamosenergia fogyasztás idén szeptemberben 2,1%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg a bruttó hitelesített rendszerterhelés 2,3%-kal volt alacsonyabb, a hőmérsékletváltozást is figyelembe véve pedig a becsült havi fogyasztás visszaesés elérte a 2,5%-ot – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályzási Hivatal (MEKH) ma közzétett havi riportjából és annak összefoglaló közleményéből.
„A korábbi számítások helyesnek bizonyultak: a háztartások 72%-a maradt meg a rezsicsökkentett sávon belül” – közölte további részletek nélkül Facebook-oldalán Steiner Attila energiaügyi államtitkár azzal párhuzamosan, hogy az Energiahivatal októberi európai összehasonlításából kiderült: a magyar lakossági rezsicsökkentett áram- és gázár a legalacsonyabb az összes uniós tagállam között. Sőt, még abban az esetben is a legolcsóbbak között van a magyar lakossági „piaci ár”, ha az adott fogyasztó 20%-kal fölé lóg a meghatározott limitnek.
Frissítette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az EKR-katalógust, amelynek nyomán 14 új energiahatékonysági intézkedés típus került bevezetésre, és szélesedett egyes intézkedéstípusok alkalmazási köre is – közölte a MEKH.
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit - jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az ellátásbiztonság érdekében felügyeli az erőművek tevékenységét, az idei évben a MEKH fokozott figyelmet fordított az olajtüzelésre alkalmas nagyerőművek ellenőrzésére, különös tekintettel a tüzelőanyag készletezésre.
A versenypiaci villamosenergia-kereskedelmi szerződések többnyire a naptári évhez igazodnak, éppen ezért a zavartalan és folyamatos ellátás érdekében szükséges, hogy a felhasználók kiemelt figyelemmel kísérjék a határidőt és időben gondoskodjanak az új szerződések megkötéséről – figyelmeztet az Energiahivatal.
A 100 euró alá szakadó tőzsdei gázár jótékony hatását igyekszik „meglovagolni” a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azzal, hogy ma megszabta a távhőszektor jövő év első negyedévében elismert gázár költségének szabályait, szakkifejezéssel az indokolt költség alapjaként elismert referencia földgázár szabályait. Ez a lépés a nyári kiváró stratégia miatti rendkívüli helyzet ellensúlyozását is szolgálja azzal, hogy a beszakadó piaci árak mellett jócskán lejjebb lehessen szorítani a mostani fűtési szezon átlagában elismert költség szintjét a távhő szektor felé.
A napelemek által termelt villamos energia mennyisége összesen 32,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia közel háromnegyedét, míg a teljes bruttó termelt villamos energia 20 százalékát a napenergia biztosította. A napenergia által termelt villamos energia a mindenkori legnagyobb júliusi értéket eredményezte – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb, hetedik havi adatokat közlő energiastatisztikai riportjából.
Az Energy Investment Forum délutáni előadásai során többek között szó volt az energiahatékonyságról, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hazai bevezetésének eddigi tapasztaltairól, a jelenlegi energiamegtakarítás növeléséről, valamint a zöld hidrogénben rejlő lehetőségekről.
Az ellátásbiztonság elengedhetetlen a fenntartható energiaátmenet megvalósításához, enélkül kudarcra vagyunk ítélve. A magas hazai importfüggőség miatt Magyarország a nagyon sérülékeny országok közé sorolható, különösen ha a beszerzési forrásokat is mellé tesszük A helyzet nem túl rózsás, de a megfelelő rövid és hosszú távú programokkal, intézkedésekkel és szabályozással az energiaválságot a hasznunkra tudjuk fordítani, ugyanis paradox módon az energiaválság hosszú távon növelheti az ellátásbiztonságot - mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában.
