A következő évtizedben mintegy 3000 milliárd forint, vagy annál is több energiahatékonysági beruházást generálhat az energia kereskedők és felhasználók együttműködését támogató Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) Magyarországon – hangzott el a KPMG erről rendezett konferenciáján.
Bár az infláció és a jegybankok lépései idén is középpontban lesznek, a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint nagyobb veszélyt jelent a piacokra nézve egy Kínát érintő esetleges nyugati szankció, a profitmarzsokban beálló hirtelen korrekció vagy épp a szűkös munkaerőpiac. A portfóliómenedzserek azt is elárulták, melyek a kedvenc szektoraik, iparágaik 2023-ra, abban viszont nincs egyetértés, hogy idén lesz-e bármilyen befektetés, amely meg tudja haladni a PMÁP 16%-os hozamát.
Szintet ugrott tavaly a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon azzal, hogy meghaladta a 8000 milliárd forintot. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy továbbra is borúlátóak a privátbanki vagyonra ható kockázatok kapcsán a hazai szolgáltatók. A Portfolio friss Privátbanki Felmérésében a szolgáltatók a tőkepiaci környezet, a magyar gazdaság helyzete és a vállalatok és lakosság jövedelmi helyzete miatt is aggódnak. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de az MKB és a Budapest Bank összeolvadása változott hozott a legnagyobbak sorrendjében.
Pár napon belül kapható az új, 2042/S jelzésű Babakötvény, amely a tavalyi 14,5%-os inflációra 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, összesen tehát 17,5%-kal kamatozik idén. Jelenleg egy olyan lakossági állampapírt sem találunk, amely magasabb kamatot biztosítana a Babakötvénynél.
Magyarországon a legszigorúbb a munkanélküli ellátás az egész Európai Unióban és a kormány még a koronavírus okozta válság alatt sem volt hajlandó a jogosultsági idő növelésére. Pedig korábbi magyar példa mutatja, hogy egyes esetekben még úgy is lehet több ellátást adni az embereknek, hogy az elhelyezkedés idő hossza egyáltalán nem nő.
Sokáig nem nyújtottak a bankbetétek érdemi kamatot, ezért évekre kikerültek a megtakarítás eszköztárából, a mostani emelkedő kamatkörnyezetben ez ugyanakkor változásnak indult. Bár a jegybanki kamatemelést csak lassan követik mind a lakossági betéti-, mind pedig a hitelkamatok, már elindult az elmozdulás az érdemi ajánlatok irányába. A bankbetét ráadásul nem csupán egyszerű, hanem akár az állampapírokkal is versenyezhet, különösen, ha a futamidő előtt mégis kellene az ügyfélnek a pénze.
A fővárosi önkormányzat intézmény- és cégrendszere jelentős, hárommilliárd forintos energiamegtakarítást ért el 2022 utolsó negyedévében, de emellett is mintegy tízmilliárddal nőttek az ilyen költségek 2021 azonos időszakához képest - mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtöki budapesti háttérbeszélgetésén.
Évekig nem hallottunk róluk, de a kamatkörnyezet emelkedésével párhuzamosan ismét megjelentek az alapkezelők termékpalettái között a garantált alapok, amelyeknek többsége a tőke 100%-ára garanciát ad, gyakorlatilag tehát lehetetlen bukni velük. Vannak a tőkevédett alapok mellett hozamvédett konstrukciók is, de tényleg olyan nagy biznisz ezekbe tenni a pénzt?
Egy új jelentés szerint a jelenlegi felújítási arány megháromszorozásával 2050-re az Európai Unió szinte valamennyi lakóépületét fel lehetne újítani, ami a helyiségek fűtésére felhasznált végső energia 44 százalékának megtakarítását eredményezné. A Buildings Performance Institute Europe jelentése viszont azt is javasolja a tagállamoknak, hogy tiltsák be a gázkazánokat és -tűzhelyeket. Magyarország egyelőre a felújítási lista végén áll, pedig az egyik legnagyobb nyertes lehetne.
Hiába az újragondolt Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír, nem sikerült megtörni a 2022-es évet végig kísérő állománycsökkenést, így december végén 8620 milliárdos egyenleggel zártak a forintos lakossági állampapírok, ami évekkel visszavetette az állománybővülést. Az év legnagyobb vesztese egyértelműen a MÁP+ volt, 2022 slágere pedig az inflációkövető állampapír, és az idei év is úgy tűnik, hogy ez utóbbi papírnak kedvez majd.
Decemberben a befektetési alapok közel 360 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban eddig még sosem volt példa. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar megtakarítások egy jelentős része decemberben ismét a befektetési alapokat mellett tette le a voksát a lakossági állampapírok helyett, ezen belül is elsősorban a kötvényalapok vonzották a friss pénzeket, ahol ugyancsak rekord eredmény született.
A BÁV Zálog által készített kutatás szerint a magyar lakosság 71 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzete. Nőtt azonban azok száma, akik rendelkeznek megtakarítással, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek.
Annak ellenére, hogy a részvény- és kötvénypiacok is csúfos évet zártak tavaly, összességében nem lehetett panasz a hazai befektetési alapok teljesítményére, a legjobb hozamok 25%-nál kezdődtek. Négy kategóriával lehetett sok pénzt keresni 2022-ben, de az sem panaszkodhatott, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat tavalyról.
Egy, a Bloomberg által látott kormányrendelet szerint Oroszország azt tervezi, hogy több pénzt von el egyes nyersanyagtermelőktől és állami vállalatoktól, és megnyirbálja a nem védelmi célú kiadásokat, hogy fedezni tudja az ukrajnai invázió költségeit.
Novemberben ismét fordult a magyar állam hitelezőinek sorrendje: míg októberben először fordult elő olyan, hogy a hazai lakosság vált a legnagyobb állampapír-tulajdonossá, novemberben ismét átvették ezt a címet a külföldi befektetők. Mindeközben történtek más érdekességek is a magyarok megtakarításaiban: a befektetési alapok vagyonnövekedése 2022 első 11 hónapjában meghaladta az ezermilliárd forintot, a lakosság DKJ-állománya pedig a 850 milliárdot.
Két dolog sem könnyítette meg a vegyes alapok számára a hozamszerzést tavaly: egyik oldalon ott voltak a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalon pedig az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a helyzetet. A legjobban teljesítő sorozatok között a 9% volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye inkább a nullához konvergált. Ezek után nem annyira meglepő, hogy 2021-ben még a legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért tavaly már nem kapkodtak annyira a befektetők.
Betiltaná a befektetési termékek értékesítése után fizetett jutalékokat és más pénzügyi ösztönzőket Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért is felelős biztosa. Egy ilyen lépés alapjaiban írná át a közvetítői, tanácsadói értékesítés játékszabályait EU-szerte.
Két év koronavírus után 2022 szinte már minden másról, csak nem a Covidról szólt (Kínát leszámítva): februárban kitört az orosz-ukrán háború, ennek geopolitikai, gazdasági és energiapiaci hatásai végig kísérték az egész évet. Az infláció történelmi szinteket ütött meg a világ számos országában és itthon úgy tűnik, 2023 sem hoz fellélegzést ebben. A jegybankok folytatták a szigorítást, a recesszió pedig több elemzőház szerint is elkerülhetetlen. Az biztos, hogy 2023 is bővelkedni fog a gazdasági, tőkepiaci és geopolitikai történésekben, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
Az uniós megújulóenergia-cél 45 százalékra emelésével és teljesítésével meg lehetne felezni az EU 2030-ast gázimportigényét a 40 százalékos cél eléréséhez képest. Bár a célszám a tagállamokra nézve nem kötelező, a magasabb közös cél teljesítése a jelenleg 21 százalékos céllal rendelkező Magyarország gázfüggőségének drámai mértékű csökkenését is maga után vonná, több milliárd eurós megtakarítást hozva a gázköltségekben - áll egy új elemzésben. Az Unió az utóbbi időszakban fokozta a nap- és szélerőmű-telepítés tempóját, és van esély a magasabb arány elérésére is, de az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság és Európai Parlament által javasolt "legalább" 45 százalékos cél helyett a minimum 40 százalékos arányt támogatta.
Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy idén inkább pénzt vesztettek a nyugdíjra gyűjtők. Ennél rosszabb évet a szektor 2008-ban zárt, de azért voltak 2022-ben is kiemelkedőbb teljesítmények. Most nagyon úgy tűnik, 2023 első hónapjai is rázósnak ígérkeznek, utána viszont jöhet egy kis fellélegzés is.
Sötéten látják kilátásaikat a gazdasági szereplők.
Sokaknak nem tetszik az UniCredit újabb húzása.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
