Dél-Szudán a világ legfiatalabb országa: hivatalosan 2011-ben szakadt el Szudántól két hosszan tartó, több millió ember életét követelő polgárháború, illetve egy népszavazást követően, amelyen a lakosság majdnem 99 százaléka szavazott a függetlenség mellett. Szudán és Dél-Szudán között az alapvető törésvonalat az jelentette, hogy míg a mostani – két éve újra polgárháború sújtotta – Szudán muszlim többségű, addig Dél-Szudánt döntően keresztények lakják.
Azonban a világ legfiatalabb országán belül is jelentősek a törésvonalak, amelyeket már nem a vallási, hanem a törzsi ellentétek rajzolnak ki. A mintegy 11 milliós Szudánban a lakosság 40 százaléka a dinka, 20 százaléka pedig a nuer törzshöz tartozik, a függetlenné válás óta az ő szembenállásuk határozza meg az ország életét, és ez vezetett a 2013 és 2018 között zajló, mintegy 400 ezer ember életét követelő dél-szudáni polgárháborúhoz is.
A függetlenség kivívása után törékeny hatalommegosztás alakult ki két, a kartúmi kormányzat ellen harcoló felkelővezér, a dinka Salva Kiir és a nuer Riek Machar között – előbbi az elnöki, utóbbi az alelnöki pozíciót kapta meg. 2013 decemberében azonban Kiir – aki mióta 2006-ban egy cowboykalapot kapott ajándékba George W. Bush akkori amerikai elnöktől, folyamatosan fekete cowboykalapban mutatkozik – azzal vádolta meg Machart, hogy államcsínyt készített elő vele szemben – az állítással kapcsolatosan egyértelmű bizonyítékok azóta sem kerültek elő. Az elnök leváltotta alelnökét, aki a vádak elől elmenekült, majd polgárháború kezdődött a két fél között.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
