Nincs semmilyen észszerű magyarázat arra, hogy Szlovákia számára miért lennének elfogadhatatlanok az uniós feltételek, amelyek a jogállamisághoz kötnék a támogatások lehívását - idézi a szlovák külügyminisztert az Új Szó.
Megszavazta csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm az Európai Unió költségvetési csomagjáról szóló, az uniós tárgyalások során a varsói kormány álláspontját támogató határozatot.
Nem szabad eltérni attól a megállapodástól, amit a júliusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón eldöntöttünk, mert ha ez mégis megtörténik, akkor „számíthatunk arra, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt” – üzent a szlovén miniszterelnök az EU vezetőinek abban a levélben, amely tegnap még csak néhány részletében, mára viszont teljes terjedelmében nyilvánossá vált.
Az Európai Unió tanulmányozza a "praktikus megoldásokat" a vitás kérdések rendezésére azon közép- vagy kelet-európai országokkal, amelyek blokkolják a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap elfogadását, de nélkülük is továbblép, ha nem születik megoldás - jelezte szerdán Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár a szenátusban.
Az EU vezetői első körben egy írásos garanciákat tartalmazó nyilatkozattal próbálnák megnyugtatni a vétózó magyar és lengyel kormányt – írja helyzet összefoglalójában a Népszava.
Kétoldalas, költői képekkel teletűzdelt figyelmeztető levelet küldött állam- és kormányfő kollégáinak kedden a szlovén miniszterelnök, amelyben burkoltan arra figyelmeztetett, hogy ha az uniós vezetők nem engednek a magyar és lengyel követeléseknek a jogállamisági vitában, akkor a britek után újabb tagállam távozhat az EU-ból.
„Nincs B-terv, jó nagy pácban vagyunk” és nincs olyan varázsmegoldás, ami már a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcson kezelni tudná a magyar és lengyel vétó miatt kialakult helyzetet – így gondolkodik jelenleg egy magas rangú uniós illetékes. Közben a jelek szerint a lengyel és a magyar kormány éppen valamiféle engedményeket vár Brüsszeltől a jogállamisági mechanizmus ügyében, hogy cserébe támogatni tudják a 7 éves költségvetést és a helyreállítási alapot. A gond csak az, hogy a tegnap minősített többséggel elfogadott jogállamisági mechanizmust sokhavi egyeztetés előzte meg, így abból érdemben visszalépni nem lehet anélkül, hogy más tagállamok, vagy az EP vétóveszélye ne növekedne. Ha viszont nincs 2021 elejétől új EU-s költségvetés, ami példátlan lenne az EU történetében, akkor a Portfolio információi szerint a 2020-as büdzsé csak részlegesen és igen súlyos zavarok mellett vihető tovább. Ez azt jelenti, hogy például Magyarország kohéziós forrásokra nem is számíthatna egy új költségvetési alkuig, legfeljebb agrárpénzekre. A súlyos válság mellett most minden szem Angela Merkel német kancellárra szegeződik, tőle várják sokan a megoldást, de a német CDU/CSU egyik illetékese azt mondta: aggódik a helyzet miatt, mert benne van a pakliban, hogy az EU egysége kerül veszélybe a jogállamisági és a vele összekapcsolódó költségvetési vita miatt.
Csökkent Lengyelországban az utóbbi napokban az új koronavírus-fertőzöttek száma, többen szorulnak viszont kórházi kezelésre - derül ki a lengyel egészségügyi tárca keddi közleményeiből. A kormány egyelőre nem tervez újabb járványügyi szigorításokat.
„A forint 375-ig gyengül az euróval szemben és Magyarország lépéseket tesz az EU-kilépés felé” – hangzott tavaly év végén Steen Jakobsen egyik meghökkentő előrejelzése. A hétfői magyar vétóba akár utóbbit is beleláthatjuk, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint azonban hiba lenne az európai integráció minden problémáját a magyarok és a lengyelek nyakába varrni, egész Európa ért fontos válaszúthoz.
Súlyos válságba sodorná az Európai Uniót (EU), ha ellehetetlenülne a közösség működésének finanszírozása - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője hétfőn az ARD német országos közszolgálati televíziónak a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló költségvetéssel és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására hivatott helyreállítási alappal kapcsolatban.
A Költségvetési Bizottság jóváhagyta a horvát földrengés, a lengyel áradások és a koronavírus okozta károk helyreállítására szánt 823 millió eurós uniós segítséget. Az összegből Magyarország is részesül.
Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.
A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.
Hivatalos levélben tiltakozott a lengyel kormány az Európai Unió vezetőinél az ellen, hogy a jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat - közölte kormányfő csütörtökön.
Négyhavi növekedés után szeptemberben váratlanul csökkent az ipari termelés az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése alapján.
Andrzej Duda lengyel elnök ratifikálta hétfőn a megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló szerződést, amelynek értelmében tartóssá válik az amerikai katonai jelenlét Lengyelországban.
Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.
A koronavírus-járvány lassítása érdekében Lengyelországban zárva tartják a temetőket a Mindenszentek ünnepe körüli napokon - jelentette be pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Lengyelországban szombattól tovább szigorítanak a járványügyi intézkedéseken, bezárnak az éttermek, korlátozzák a kiskorúak kültéri mozgását, betiltják az öt személynél nagyobb gyülekezéseket - közölte sajtóértekezletén Matuesz Morawiecki kormányfő.
Tovább nőtt Lengyelországban csütörtökre az újonnan igazolt koronavírus-fertőzöttek száma, várhatóan még a nap folyamán az egész országot a legveszélyeztetettebb kategóriát jelentő, piros besorolású járványövezetnek fogják nyilvánítani.