A lengyelek már a 14. havi nyugdíjnál járnak
A lengyelországi minimálnyugdíj összegével egyenlő, vagyis 98,5 ezer forintnak megfelelő 14. havi nyugdíjról szóló törvényt szavazta meg csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm.
A lengyelországi minimálnyugdíj összegével egyenlő, vagyis 98,5 ezer forintnak megfelelő 14. havi nyugdíjról szóló törvényt szavazta meg csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm.
Engedélyezte a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal (BSH), hogy azonnal folytassák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését Németország felségvizein. A hivatal pénteken nyilvánosságra hozott döntését még megfellebbezhetik például környezetvédelmi csoportok. A korábbi engedély alapján a csőfektetési munkálatok csak május végétől folytatódhattak volna Németország kizárólagos gazdasági övezetében.
Közel félmillióan regisztráltak Lengyelországban a koronavírus elleni oltásra, miután csütörtök éjfélkor elindították az előjegyzési rendszert - közölte sajtóértekezletén Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője.
Egy nemzetközi szinten elvégzett felmérés szerint az emberek többsége hajlandó igent mondani a koronavírus elleni vakcinára, de sokkal bizalmatlanabbak a Kínában és Oroszországban fejlesztett vakcinákkal szemben, mint az amerikai és német oltóanyagokkal szemben – írja a Reuters.
Lengyelországban március végéig az elsőbbségi csoportba tartozó idősebb emberek mintegy felét tervezik beoltani a koronavírus okozta Covid-19 kór ellen, a rendelkezésre álló vakcinák havi egymillió oltást tesznek lehetővé - közölte szerdai sajtóértekezletén Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője.
Nem lassul a koronavírus terjedése a világon, de már sok országban - így Magyarországon is - zajlik az oltási program. Magyarországon meghosszabbították a kijárási tilalom hatályosságát, így már február 1-ig érvényes. A mutáns variáns egyre több országban jelenik meg, de úgy látszik, az eddig alkalmazott vakcinák hatásosak ellene.
Lengyelország és Csehország szerdán bejelentette, hogy a tervek szerint januárban megérkezhetnek országukba a Moderna amerikai gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni vakcinái.
Dmitro Kuleba ukrán külügyiminiszter szerint Budapest Ukrajna számára a "nyílt sebek" egyike maradt, a miniszter ugyanakkor némi bizakodással is beszélt a két ország közötti kapcsolatok várható alakulásáról.
Vasárnap indul a koronavírus elleni oltás Németországban és Lengyelországban, első körben a kórházban dolgozók, valamint az idősek otthonában lévők és idős emberek kapják azt meg – írja a The Guardian.
Két tűz közé került az Európai Bizottság elnöke azzal, hogy a magyar és a lengyel kormány követelésére kiadott a 27 állam- és kormányfő egy olyan magyarázó anyagot, amely leszűkíti az Európai Parlament által szorgalmazott kemény jogállamisági mechanizmus értelmezési körét és alkalmazásának kezdetét is eltolja – mutatott rá a Portfolio legújabb Makro Podcastjában Weinhardt Attila, az Uniós források rovatunk elemzője.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) az európai parlamenti konzervatív frakciója közvetítésével új, a tagállamok "nagyobb szabadságát" rögzítő uniós alapszerződéseket szeretne javasolni - mondta el egy hétfőn megjelent interjúban a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes.
Az ázsiai tőzsdék ma rosszul teljesítettek, Európában felemás nyitást láthattunk, a hangulatot többek között a Brexit-tárgyalások alakulása és a Moderna vakcinájáról érkezett hír mozgathatta ma meg, a kora délutáni órákban is az iránykeresés volt a jellemző a vezető indexeknél. A magyar börze a sereghajtók között volt, kétségbeejtő novemberi halálozási adat érkezett a KSH-tól. Enyhe emelkedéssel kezdték az utolsó kereskedési napot a vezető tengerentúli indexek. Több okuk is lehet az optimizmusra az amerikai befektetőknek, ugyanis közeleg a költségvetési élénkítő csomagról szóló megállapodás, illetve a Moderna koronavírus-vakcinájának sürgősségi engedélyeztetése is megtörtént tegnap. Végül a hét utolsó napjára elfogyott a lendület az amerikai tőzsdéken, és az előző napok csúcsdöntései után végül a tegnapi záróértékek alá süllyedtek az indexek.
Orbán Viktor miniszterelnök elmondása szerint napokon belül várható a kormány döntése egy új mentőcsomag, illetve a karácsonyi lezárások ügyében. Európában még mindig szigorítási hullám van, az országok a járványfelerősödése ellen védekeznek, a többség karácsonyra is inkább növeli a szigort.
Több aggódó telefont is kaptam az elmúlt napokban az uniós vétóvita kellős közepén, amit Orbán Viktor brit vakcinás kiszólása csak felerősített, miszerint akkor most az uniós kilépés felé haladunk, ha nincs alku az EU-val? „Ugyan, dehogy!” – válaszoltam, arra építve, hogy a kormányfő pragmatikus politikus és tudja, hogy mit kockáztat ezzel. Azt azonban csak az EU-csúcs utáni napokra sikerült összeraknom, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a minden eddiginél hevesebb politikai és gazdasági dráma, aminek végső kifutása alapján még inkább úgy látom: rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval.
A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.
Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a lengyel Work Service S.A feletti irányításszerzéssel kapcsolatban, magyar piaci érdekeltsége miatt ugyanis a cég befektetőjének valószínűsíthetően be kellett volna szereznie a hazai versenyhatóság jóváhagyását is.
Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.
Szerdán az előzetes, csütörtökön pedig a végleges egyezség is megszületett az EU-csúcson a magyar és a lengyel kormány által belengetett költségvetési vétó elhárítására, mivel cserébe elfogadta a többi 25 tagállam azt a 4 oldalas német kompromisszumos javaslatot, ami jelentősen felpuhította a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Így tehát bár szövegében változatlanul maradt ez a mechanizmus, de a 4 oldalas papír jelentősen felpuhította azt, hiszen az alkalmazási körét szűkíti, a bevethetőségét időben 2-3 évvel kitolja, és kiveszi a mechanizmus hatálya alól a 2014-2020-as EU-pénzeket. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon a magyar és a lengyel kormány „győzött” a hónapok óta tartó egyre erőteljesebb vitában, de valójában tágabb perspektívában nézve az egész EU nyert ezzel, hiszen az egysége megerősödött és a tagállamok együtt haladnak tovább egy közös adósságvállaláson keresztüli kilábalási úton. Friss híreink a fontos témában az alábbi hírfolyamunkban olvashatók.
Két videót is közzétett Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán, miután megszületett a költségvetési vétóval kapcsolatos megállapodás. Ezt követően sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben.
Valamint két Podljot radar is.
A nikkelkészlete jelenti a fő vonzerőt.
Magyarország is szerepel a rangsorban.
Decemberi tőzsdei hangulat: Mikulás-rali és befektetési lehetőségek
A külső jelölteket is fontolóra veszik.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
