Az építőiparban 18 százalékos növekedésre számíthatunk az idei évben, amely igazán jelentősnek számít a tavalyi 18 százalékos visszaeséshez képes. 2020-ra azonban újabb, akár 10 százalékos visszaesés is várható. Az építőipar mozgatórugóját, a lakásépítéseket nézve, fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúrára lehet számítani a 2018-as csúcspont után - az Építési Piaci Prognózis friss előrejelzése alapján.
Mint korábbi cikkünkben már kitértünk rá az új lakások árának növekedésének irányába hat, hogy jelentősen változnak az energetikai követelmények hazánkban. A nagyobb enegiahatékonyság irányába mutató követelmények pedig jelentős költséggel járnak, amely az új lakások árában is érvényesülhet. De nem csak a kész új lakást vásárlókat érinthetik a változások érzékenyen, hanem komoly hatással lehet a családi ház építését tervezőkre is. A szabályozásnak ráadásul a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, vagyis a most épülő vagy tervezés alatt álló házaknál különösen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy már jövőre sokkal szigorúbb energetikai szabályoknak kell megfelelni, 2021-től pedig az előbbiek mellett még 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani az épület energiaellátását.
A fővárosi ingatlanpiac több szegmensében is újra tombol a fejlesztési boom, sorra épülnek új lakóparkok, illetve irodaházak. A fejlesztők számára azonban komoly kihívást jelent az építőipart jellemző munkaerőhiány, valamint a kivitelezési költséges folyamatos emelkedése. Hogyan hat ez a költségnövekedés a fejlesztések profitabilitására? Hogyan küzdenek meg a fejlesztők a kialakult helyzettel? Elképzelhető, hogy bizonyos projektek csúszni fognak a munkaerő hiánya miatt? Ezeket a kérdéseket tettük fel ingatlanfejlesztőknek.
2017 I. negyedévében 2061 új lakás épült, 47 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9525 volt, 89 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből.
Mostantól kezdve a 300 négyzetméternél nagyobb családi házak is megépíthetők egyszerű bejelentéssel - jelent meg a csütörtöki Magyar Közlönyben az erről szóló szabályozás.
Nemzetközi szinten továbbra is kiemelkedő a magyarországi lakásépítési kedv. Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) friss adatai szerint a múlt év utolsó negyedében Magyarországon 218 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest. Ennél jobb eredményt Európában csak Litvánia tudott felmutatni, ahol 368 százalékos emelkedés következett be a múlt év utolsó negyedében. Az uniós átlag pedig 18 százalékos volt - idézi az ingatlan.com elemzése az Eurostat adatait.
Nagy löketet kapott az államtól az építőipar a CSOK kibővítésével és az új építésű lakások áfájának csökkentésével, így egy év alatt megduplázódott az új építési engedélyek száma. Noha legalább tíz éve nem volt olyan erős a fizetőképes kereslet a lakáspiacon, mint most, a lakásépítési konjunktúra beindulása mégsem egyszerű, hiszen az egyik elengedhetetlen erőforrás, a munkaerő, jobban hiányzik az ágazatból, mint valaha. Az égető szakemberhiány miatt a kivitelezési költségek is gyorsan emelkednek, ami csorbítja az új kedvezmények hatásait is.
Sokáig vártak a fejlesztők a lakásáfa csökkentésére, amit végre a tavalyi év meghozott a számukra. A lakásépítések rögtön fel is pörögtek, és számtalan új lakás épülhet a következő 3 évben. Az alacsony áfa azonban csak egy rövid időre szól, 2020. január 1-től elméletileg ismét 27 százalékra ugrik az áfakulcs a jelenlegi 5 százalékról. A lobbi már most elkezdődött a határidő kitolásáért. Ahogy a kezdeti bevezetése előtt, most is számtalan érv és ellenérv szól amellett, hogy továbbra is 5 százalékos maradjon az új lakások vásárlását terhelő áfa, ezeket próbáltuk meg összeszedni.
Az új lakóingatlanok átlagos területe átmeneti növekedés után ismét csökkenésnek indult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fejlesztők csak a kis lakást vásárolni szándékozókra gondoltak volna. Összességében az átlagos terület szoros kapcsolatot mutat a lakásépítések alakulásával, a társasházi lakásépítések felfutásával csökken, mérséklődése esetén pedig növekszik. Mint a számokból kiderül az elmúlt 13 évben nagyon sokat növekedett az épített családi házak alapterülete, több mint 17 százalékkal nagyobb házak épültek 2016-ban, mint 2003-ban. A társasházi lakásokról ugyan nincsenek ilyen adataink, de az biztos, hogy a lakáspiacot érintő változásokra reagálva a fejlesztők sokkal több ingatlant hirdetnek a 60 négyzetméter fölötti kategóriában, ami az átlagos alapterületet növekedésében is látszik.
2017 és 2018 jó évek lehetnek az építőipar számára, az idei évre 10 százalékos bővülés várható az ágazatban. 2017-ben mintegy 20 ezer lakás kivitelezésével számol az ÉVOSZ, de további élénkülést jelenthetne a szektor számára, ha a lakásfelújítások áfáját is visszaigényelhetővé tennék legfeljebb 3 millió forintig - írja a Magyar Idők.
A 2016-os év a lakásárak további emelkedésétől és az új építések beindulásától volt hangos a lakáspiacon, ahol a CSOK keretében nyújtott bőkezű állami támogatások egyre több vásárlót terelnek az új építésű lakások felé. Ezekből azonban egyelőre még mindig nagyon kevés van a piacon, és hiába indították el új projektek tucatjait a fejlesztők, számos fővárosi kerületben továbbra is szinte lehetetlen új építésű lakáshoz jutni.
Jövőre már azoknak is lehet esélye új lakást venni, akik nem szeretnének csak a tervek alapján milliókat kifizetni egy ingatlanért, hanem egy már bejárható, használatba vételi engedéllyel rendelkező lakást vásárolnának inkább. Míg az idén ugyanis még kevés lakást adtak át, addig jövőre Budapesten több mint 4800 -4-nél több lakásos épületben található - lakás készülhet el, így bár a kereslet továbbra is erős, de ez a szám már azt jelentheti, hogy a projekt elkészültéig is maradhatnak olyan lakások, amiket még nem adtak el. Legalábbis jelenleg még közel 2000 belőlük nem talált gazdára a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint.
Egy telekvásárlásnak számos buktatója lehet, sok esetben még körültekintőbben kell eljárni, mint egy lakás megvételénél. Nem mindegy például, hogy milyen övezetben található az ingatlan, illetve milyen adottságokkal rendelkezik, de azt is érdemes megvizsgálni, hogy a távolabbi városfejlesztési tervek között milyen elképzelések szerepelnek a környéken. Ezen kívül figyelni kell a rá építhető házra vonatkozó megkötésekre, mint a beépíthetőség százaléka, a zöldterület minimális aránya vagy a maximális építménymagasság, amik mind befolyásolják, hogy adott telken megépíthetjük-e álmaink házát.
Az erős keresletre adott válaszként újabb beruházás indul a lakáspiacon, ezúttal a főváros egyik legdrágább részének számító Marina Parton. A Gozsdu-udvar és számos egyéb budapesti lakóingatlan fejlesztője, az Autóker Holding 48 luxuslakást alakít ki a Marina Bay névre keresztelt legújabb ütemben.
Mind a fejlesztők, mind a lakásvásárlók régóta várták az újlakás-piac újbóli felpörgését, a nagy számban beindult és beinduló fejlesztések azonban új kihívások elé állíthatják a piac szereplőit. A fejlesztőknek a kivitelezési költségek drasztikus növekedésével kell szembesülniük, a vásárlók alkalmatlan fejlesztők és soha meg nem valósuló gigaprojektek megjelenésétől tarthatnak, míg az ingatlanközvetítők a technológia fejlődésével kell, hogy megküzdjenek. Szimler Szabolcs, az OTP Ingatlan Zrt. ingatlanhasznosítási vezetője beszélt a Portfolio-nak lakáspiaci várakozásairól.
Sokan tartottak attól az aktuális lakáspiaci fellendülés kezdetekor, hogy tapasztalatlan, hozzá nem értő fejlesztők is új projektekkel rukkolnak majd elő, melyek aztán el sem indulnak vagy a tervezettnél jóval később és gyengébb minőségben készülnek el. A CSOK kibővítése és az áfacsökkentés által felpörgetett piacon különösen fontos lehet vásárlóként ellenőrizni a projektgazda referenciáit. Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési vezetője beszélt a Portfolio-nak arról, hogyan látja fejlesztői szemmel nézve a lakáspiacon jelenleg zajló folyamatokat.
A tavalyihoz képest 40-60 százalékkal nőtt a kész- és könnyűszerkezetes házak gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégek megrendelése, de több cégnél a forgalomduplázódás sem ritka. A KSH adatai szerint az év eleji kivárás után a második negyedévre a magánerős építkezők és a fejlesztők is aktivizálódtak a lakáspiacon. Májusban több mint a duplájára, 1400 fölé emelkedett az új építési engedélyek száma - írja a Népszabadság. A CSOK és az 5 százalékra levitt áfa pörgette fel a piacot.
A magyarországi lakáspiac szereplőit egyértelműen az óvatos optimizmus jellemzi, a fejlesztői és befektetői aktivitás növekedésével együtt ugyanakkor megjelentek azok is, akik egy újabb buborék kialakulásától tartanak. Bár az még nem eldöntött, hogy ezek a félelmek megalapozottak-e, egy dolog biztos: a rég nem látott ütemben emelkedő lakásárak és a hőskorszakot idézően nagy számban piacra lépő fejlesztések senkinek nem kerülhetik el a figyelmét. Az RICS havi rendszerességgel megrendezésre kerülő Tea & Talk kerekasztalbeszélgetésének résztvevői a lakáspiacon zajló folyamatokat elemezték.
Alaposan felforgatták a lakáspiacot a tavalyi év végén bejelentett kormányzati intézkedések, de nem csak a CSOK és az áfacsökkentés hajtja az építkezéseket. Egyre több fejlesztő számol be újabb és újabb projektek indításáról, így a Corvin sétányt megálmodó Futureal Csoport is, mely jelenleg három fejlesztéssel is jelen van a budapesti piacon. Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója beszélt a Portfolio-nak a cég terveiről, valamint arról, hogy milyen változásokra számít a fővárosi lakáspiacon.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Hamarosan bejelentik az új jelöltet.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
