Nem csak Budapesten kezdett lassulni a lakáspiac az elmúlt hónapokban. A Mansionglobal beszámolója szerint a New York-i lakáspiac már év elején, a koronavírus ottani megjelenése előtt csökkenő számokat produkált. Minden lakóingatlantípust együtt vizsgálva 2020 első negyedévében 16 százalékkal csökkentek az eladások.
Sok ingatlanbefektetőt foglalkoztat a kérdés, hogy vajon melyek lehetnek Budapesten azok a kerületek, ahol a következő évek során a legnagyobb lesz az áremelkedés. Jópár évvel ezelőtt nem volt kérdés, hogy ha valaki a legdrágább városrészt kereste, akkor Budán, azon belül is a II.kerületben a Rózsadomb környékén volt érdemes nézelődnie. A mögöttünk álló eseménydús közel két évtized azonban alaposan felforgatta a lakáspiacot. Az OTP Ingatlanpont elemzése segítségével megnéztük, hogyan változott a kerületek lakásárak szerinti sorrendje 2003 és 2019 között.
A hazai lakáspiac mellett érdemes néha kitekinteni a környező országok változásaira is, hogy ennek ismeretében tudjuk nézni a magyarországi folyamatokat. Éppen ezért a KSH legfrissebb adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történt az elmúlt években az Európai Unió orszgainak lakásáraival és mindez hogyan illeszkedik a hazai lakáspiaci trendekbe.
A Budapesti Lakáspiaci Riport 24 ezer lakást tartalmazó adatbázisa alapján most azokat a lakásokat gyűjtöttük össze, amelyek valamilyen szempontból – ár, méret, szobaszám, elhelyezkedés - kitűnnek a tömegből. A kínálatból a még elérhető lakások között szemezgettünk, igazi érdekességekre bukkanva.
Az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy milyen hatással lesz a járvány a hazai lakásárakra. A megkérdezett szakértők az előttünk álló negyedévekre szinte egybehangzóan az árak csökkenésére számítanak, amivel az olvasóink közül is sokan egyetértettek. A csökkenés mértékéről azonban megoszlanak a vélemények, éppen ezért egy szavazás keretében az olvasóink véleményére is kíváncsiak voltunk, hogy ők mekkora visszaesésre számítanak a hazai lakáspiacon.
A koronavírus nemcsak a lakásárakra van hatással, hanem a befektetési célú vásárlásoktól kezdve a lakáshitelfelvételi hajlandóságon át a külföldi vásárlók számáig a lakáspiac számos területére kihat. A budapesti és a vidéki lakásárak után éppen ezért a cikksorozatunk harmadik, záró részében ezt a három területet vizsgáltuk meg részletesebben.
Az Eurostat tegnap megjelent adatai alapján, 2019. IV. negyedévében, éves szinten 4,7 százalékkal nőtt a magyarországi reál, azaz inflációval korrigált lakásár-szint. Az év egészében adódó 10,8 százalékos drágulással a vizsgált 27 ország között továbbra is élen álltunk. Éven belül ugyanakkor már trendszerűen mérséklődött az előző évvel összevetett árnövekedési ütem. Ennek oka, hogy az év második felében már árcsökkenés volt tapasztalható az első félévhez képest - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Néhány nappal ezelőtt részletes elemzést készítettünk arról, hogy a koronavírus-járvány hatásainak következtében hogyan változhatnak a budapesti lakásárak. A felmérésben azonban nem elégedtünk meg Budapesttel, hanem a megyeszékhelyek és a kisebb települések árváltozásaira is kíváncsiak voltunk, éppen ezért a cikksorozat második részében a fővároson kívüli lakáspiacot mutatjuk be a járvány hatásainak összefüggésében.
Az elmúlt években több ezer Ausztriában munkát vállaló költözött a nyugat-magyarországi Sopronba, hogy onnan ingázva járjon dolgozni osztrák munkahelyére. A koronavírus-járvány miatt azonban sokan közülük elvesztették állásukat, így munka híján Sopront is elhagyni kényszerülnek. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a megyei jogú város lakáspiacát az átlagnál is jobban érintheti a járvány - írja a Népszava.
Az elmúlt hetekben jelentősen lelassult az ingatlanpiaci üzletkötések száma, ám az Otthontérkép Csoport friss adatai szerint az elmúlt hetekben még nem történt érdemi árcsökkenés: a XIII. kerületben, Angyalföld városrészben az új építésű projekteknél mindössze 10-15 ezer forinttal csökkentek a négyzetméterárak.
A következő 12 hónap feltehetően nagyon más lesz, mint amit az elmúlt években tapasztaltunk. Friss videónkban erről is kérdeztük Futó Pétert, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét.
Nemrég készítettünk egy átfogó felmérést arról, hogy az ingatlanpiaci elemzők és értékesítők mekkora árcsökkenésre számítanak a koronavírus-járvány miatt a hazai lakáspiacon. Ezúttal azonban arra vagyunk kíváncsiak, hogy az olvasóink szerint lesz-e visszaesés a hazai lakáspiacon, és ha igen, mekkora. A cikkben több kérdést is felteszünk, melyek mindegyikére várjuk a szavazatokat. Mondd el te is, mit gondolsz a hazai lakáspiac jövőjéről!
Több cikkünkben foglalkoztunk már azzal, hogy a koronavírus a lakáspiacot sem hagyja érintetlenül. Az első és legszembetűnőbb változás az Airbnb-vel kiadott lakásoknál jelentkezett, de hosszabb távon az értékesítési árakra is hatással lehet a járvány. Ennek érdekében 10 elemzőt és 40 értékesítőt kérdeztünk meg arról, hogy véleményük szerint hogyan változhatnak a lakásárak az előttünk álló évben. Cikksorozatunkban elsőként a budapesti lakásárakat és bérleti díjakat mutatjuk be arra fókuszálva, hogy milyen irányú és milyen mértékű árváltozást okozhat a koronavírus.
A következő hetekben egy átfogó cikksorozat keretében mutatjuk be 10 ingatlanpiaci elemző és több mint 40 ingatlanértékesítő véleményét arról, hogy mit gondolnak a koronavírus miatt kialakult helyzet lakáspiaci hatásairól. A sorozat első részeként az új építésű lakásokat nézzük meg a Budapesti Lakáspiaci Riport elmúlt 4 évben közzétett adatai alapján. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik budapesti kerületben drágultak legnagyobb mértékben az új építésű lakások és mi szól a további áremelkedés és mi a csökkenés mellett.
Év elején többször próbáltuk megbecsülni, hogy mekkora áremelést okozott a 27 százalékos lakásáfa az új lakások piacán, most viszont megjelent a téli hónapokra vonatkozó Budapesti Lakáspiaci Riport, amiből pontosan kiderül, hogy mekkora is volt a változás. Az adatbázis közel 24 ezer lakást tartalmaz, amelyek olyan fejlesztésekben találhatók, ahol 2019 negyedik vagy 2020 első negyedévében legalább egy szabad lakás elérhető volt.
Rengetegen kérdezték tőlünk az utóbbi napokban, hogy vajon mire számíthatunk a koronavírus kapcsán a hazai lakáspiacon, ezért a független szakmai szereplőktől kezdve, a fejlesztőkön és finanszírozókon át, a közvetítőkig és tanácsadókig számos szakértőt megkérdeztünk, hogy a válaszaikat összesítve kiértékeljük a jelenlegi helyzetet. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy sokan még túl korainak találták, hogy bármit is mondjanak a lakáspiaci hatásokkal kapcsolatban, azonban vannak olyan folyamatok, amelyekről már most érdemes beszélni. Cikksorozatunk első részében a közvetítői, elemzői oldal várakozásait mutatjuk be.
Nemrég írtuk meg, hogy az egy évvel korábbi 100 milliárd helyett 2019 utolsó negyedévében már csak 50 milliárd forint volt a fejlesztők által elindított lakóprojektek összértéke. Ennek kapcsán a legnagyobb fejlesztőket kérdeztük meg, hogy a 27 százalékos lakásáfa bevezetése óta mit tapasztaltak eddig az árak és kereslet alakulásában és mire számíthatunk a jövőben a lakásfejlesztések számának tekintetében.
Az elmúlt években a hazai piacon kétségkívül az ingatlan volt az egyik legjobb befektetés. Az MNB azonban arra figyelmeztet, hogy hosszabb időszakot vizsgálva, a kockázatokat is figyelembe véve már nem egyértelmű, hogy befektetői szempontból mindig az ingatlan a legjobb döntés. A múlt ugyanakkor nem garantálja a jövőbeli hozamokat, éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a jövőben mi várható a lakásbefektetések terén, milyen hozamokra számíthatunk és megéri-e most befektetési céllal lakást vásárolni.
A közelmúltban több cikk is megjelent arról, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) érdemben átrajzolta a hazai befektetési piacot 2019 júniusi bevezetése óta. A konstrukcióba a háztartások január végéig jelentős, mintegy 3400 milliárd forintot kitevő volument fektettek, ami nem meglepő a kedvező feltételei láttán. A MÁP+ amellett, hogy támogatja a háztartások megtakarítási rátájának magas szinten stabilizálódását, érdemi hatást gyakorol a hazai lakáspiacra is azzal, hogy tompítja a befektetési keresletet, különösen Budapesten. A fővárosi lakásárakat a kedvező makrofundamentumok mellett az erős befektetői jelenlét is fűtötte az elmúlt években, a lakásvásárlók 40-50 százaléka befektetési céllal volt jelen a fővárosi piacon. Ugyanakkor nem lehet elmenni azon gondolat mellett, hogy a „szuperállampapír” bevezetése megkésve jött, miközben időben is segíthetett volna. Az MNB már 2018 őszén hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarítások magas szinten történő stabilizálása kulcsfontosságú, amiben a lakossági állampapír stratégiának is fontos szerep juthat, valamint ugyanekkor már figyelmeztetett a budapesti lakóingatlanok túlértékeltségének kockázatára is.
Továbbra is a fa tüzelésű ingatlanok átlagos négyzetméterára a legalacsonyabb a piacon, míg a legmodernebb, megújuló energiát felhasználó fűtéssel szereltek akár hatszor többe is kerülhetnek. Az Otthon Centrum, legfrissebb adatokat feldolgozó elemzése szerint a legnépszerűbb továbbra is a hagyományos gáz cirkó fűtésű építmény, ami árban a fatüzelésű és a megújuló energiát felhasználó ingatlanok között helyezkedik el.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
