Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban évek óta emelkednek a fizetések, miközben a lakásárak is egyre magasabbak, de azért vannak eltérések - áll az ingatlan.com elemzésében. Az ingatlanhirdetési portál 2018-as lakásár és kereseti statisztikái alapján azt vizsgálta, hány évig kell dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért a régiós fővárosokban, azaz Budapesten, Bukarestben, Prágában, Pozsonyban és Varsóban.
A használt lakások árváltozása, vagy átlagárainak emlegetése során sokszor csak egy, esetleg két számra szoktunk gondolni, ami az egész országra együtt, ilettve külön csak Budapestre vonatkozik. De miért is kezelnénk egy lapon egy V. kerületi tégla építésű lakás áremelkedését, egy XVII. kerületi paneléval, ha ezek egyértelműen nem ugyanarról a bázisról indultak? Vagy miért húzzuk rá ugyanazt a vidéki, megyeszékhelyekre vonatkozó átlagárat egy miskolci panellakásra és egy győri családi házra? Nyilvánvalóan ég és föld ezek között a különbség, a négyzetméterárban és az áremelkedésben egyaránt, sokszor azonban annyiféle szám és adat van, hogy egyszerűbb talán csak egyet vagy kettőt megjegyezni. Egy rengeteg adatot tartalmazó táblázat helyett, egy szemléletes ábrára könnyebb emlékezni, főleg ha azon a különböző típusú lakóingatlanok, ezek elhelyezkedése, átlagára, illetve árváltozása is részletesen szerepel.
Budapest és Pest megye után a vidéki lakáspiacon is megnézte az Otthon Centrum, hogy milyen alapterületekhez, milyen lakásárak társultak a 2018-as tranzakciói során. A szélsőségek ebben az esetben is megmutatkoztak, a néhány milliós házak mellett százmillió feletti vételáron is kötöttek tranzakciót.
Budapesten kívül az alacsonyabb árak miatt az agglomeráció is egyre kedveltebb a lakásvásárlók körében. A főváros után az Otthon Centrum Pest megyére is elkészítette az általuk értékesített ingatlanok ár-méret kereszttábláját. A 2018-as évben eladott lakóingatlanokat egy-egy pont jelöli, ami alapján kirajzolódik, hogy az ingatlanok többsége melyik ár és méretkategóriában cserélt gazdát.
2019-ben a keresleti és kínálati folyamatok is támogathatják a hazai lakásárak további növekedését, így az idei évre is drágulást várnak a Takarék Index elemzői, de ennek mértékében némi csökkenésre lehet számítani 2018-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy idén a lakásárak bővülése a 2018-as, 10 százalékot meghaladó szint alatt maradhat. Ahogyan az elmúlt években megfigyelhető volt, a piacon továbbra is nagy különbségek lehetnek a kisebb és nagyobb települések ingatlanárai között.
Látványos ábrát készített az Otthon Centrum arról, hogy Budapesten a tavalyi évben mennyiért keltek el az általuk értékesített lakások. A cég által 2018-ban értékesített lakóingatlanok 38,4 százaléka volt Budapesten, amelyek mindegyikét egy-egy pont jelöli az ábrán.
Az elmúlt négy évben több évvel meghosszabbodott az az időszak, amelyet teljes spórolással kellene tölteni, hogy hitelmentesen tudjon valaki saját lakást vásárolni, derül ki a Duna House friss elemzéséből. Egy átlagos 22,5 millió forintos panel 8,5 évnyi nettó fizetésből érhető el, míg tégla ingatlan esetében 14 évre nyúlik ez az időszak.
Érdemes-e tövig nyomni a gázt vagy készítsük a lábunkat a fékre? Nagyot ment az ingatlanpiac az elmúlt években az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően, de vajon mit hoz a jövő, ha elindulnak felfelé a kamatok? Hogy egyáltalán elindulnak-e és ha igen, mikor, arról a piac szakértői beszéltek a Property Investment Forum 2018 konferencia makrogazdasági workshopján.
Építési költségek, telekár, no meg sok egyéb kiadás, ami egy családi ház építését jellemzi, talán csak a marketing költségek azok, amelyek nem terhelnek egy magánszemélyt, szemben egy lakásfejlesztővel. Megnéztük, hogy aki mostanában vágna bele házépítésbe, vajon milyen költségekkel szembesülhet az ország egyes részein, illetve azt is, hogy egy többlakásos társasház esetében mekkora az az összeg, ami egy lakásfejlesztő kiadásait fedezné.
Az új lakásokkal kapcsolatban legtöbbször csak Budapesttel foglalkoznak az elemzések, noha a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban is egyre több lakás épül. Az Otthon Centrum a vidéken épülő projekteket vizsgálta meg, megnézve azt, hogy hol, milyen árakon lehet új lakáshoz jutni.
2018 utolsó negyedévében a 40-60 négyzetméteres ingatlanok voltak a legkeresettebbek Budapesten. A négyzetméterár tekintetében kiemelkedő kategória Budán a 750 ezer forint feletti átlagérték, míg Pesten a 600 ezer forint feletti átlagos négyzetméterár, amelyek az ingatlanok 40-42 százalékát foglalják magukba. Ennek megfelelően az átlagos eladási ár is az egyre magasabb kategóriák felé tolódik el, Budán az ingatlanok több mint 40 százaléka 40 millió forint felett cserélt tulajdonost - derül ki a legújabb Duna House Barométerből.
Öt év masszív lakáspiaci emelkedés után már meg sem lepődünk azon, hogy egyre több belvárosi lakás négyzetméterára éri el az 1 millió forintos lélektani határt, ráadásul ez mostanra nemcsak az eladók optimista képzeletében jelenik meg, hanem egyre gyakrabban a vásárlói kereslettel is találkozik. Egyesek szerint már erősen közelítjük a piac tetejét, míg mások semmi akadályát nem látják a további töretlen áremelkedésnek. Az igazság valahol a kettő között lehet, éppen ezért megkérdeztük a lakáspiaci szakértőket arról, hogy mire számítanak az árak, a kereslet, az új projektek vagy a hitelezés terén 2019-ben.
A három szomszédos település: Dunakeszi, Göd és Fót vezeti a pesti agglomeráció árversenyét. A remek közlekedés, a szolgáltatások minősége és nem utolsó sorban a sok új építésű ingatlan teszi kifejezetten vonzóvá a környéket. Olyannyira, hogy még számos budapesti kerületet is megelőznek itt a négyzetméterárak. Ijedtségre azonban semmi ok: az OTP Ingatlanpontnak vannak tippjei, hol érdemes még keresgélni.
A magyar lakáspiac a 2012-13-as mélyponttól indulva, minden fő mutatóját tekintve továbbra is látványosan felívelő szakaszban van. Az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés. Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak. Rövid távon a kereslet stabilnak mondható. A piaci kockázatot egyrészt az áfa-szabályozás nyomán várhatóan hektikusan alakuló kínálat, illetve a továbbra is emelkedő építőipari költségek és szűk kapacitások jelentik - áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
A lakásdrágulás többek között erősen összefügg a Magyarországon belüli vándorlással. Egyértelmű, hogy a jobb életlehetőségeket nyújtó térségekben és városokban növekszik a leginkább a lakóingatlanok ára - ezt szemlélteti az a térképes elemzés, amit a Költözzbe.hu ingatlankereső portál készített.
Bőven több mint félmilliárd forint a különbség a legdrágább és a legolcsóbb budapesti új lakás ára között a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatbázisa alapján. Ha a fajlagos számokat nézzük, a legdrágább lakás egy négyzetméterének az árából, 5 extra négyzetmétert is vásárolhatnánk a lista legolcsóbb lakásában.
A 60-70 négyzetméteres lakások esetében az átlagos kínálati árak Miskolcon, Kaposváron és Salgótarjánban a legolcsóbbak a megyeszékhelyek közül, átlagosan 10-14,7 millió forintba kerültek itt a lakások az ingatlan.com adatai alapján. Ezeken a településeken a használt lakásokra igényelhető CSOK átlagos összege akár egy extra félszobára is elegendő lehet.
Az utóbbi években olyan dinamikusan nőttek a fővárosi lakásárak, hogy joggal merül fel a kérdés: mikor lesz vége? A szakértők szerint a lakásárak növekedése folytatódni fog - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a budapesti ingatlanárak felzárkózzanak a régió fővárosainak áraihoz.
Az idei év második negyedévében átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, ezzel szemben Magyarországon ennek több mint duplája, 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ez az eredmény az EU-s lista negyedik helyére volt elegendő, csak Szlovéniában, Írországban és Portugáliában emelkedtek nagyobb ütemben az árak - derül ki az Eurostat legfrissebb számaiból. 2015 óta nézve viszont még mindig Magyarországon drágultak legjobban a lakások.
Megerősítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó előzetes adatait, illetve az ingatlan.com oldalán található több mint 200 ezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.
Egyre többet használják az oroszok a pusztító fegyvert.
Gyengén teljesítettek a 83-asok, most jön a bűnbakkeresés.
Többezer szárnyast pusztított el.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
