Részletes elemzésben vizsgálta meg az MNB, hogy a különböző lakásvásárlást támogató kedvezmények milyen hatással vannak a vidéki és a fővárosi ingatlanokra, a használt és az új ingatlanokra, valamint, hogy mit jelent mindez a különböző gyerekszámú családok esetén. Emellett bemutatták a Housing Affordability Indexet (HAI) is, ami a háztartások lakáshoz jutási lehetőségeit vizsgálja.
A Biden-kormány szorosan figyelemmel követi a lakásárak emelkedését, amelyet aggasztónak tart, mert elérhetetlenné teszi a lakhatást sokak számára - jelentette be a Fehér Ház szóvivője.
Az MNB lakáspiaci jelentése szerint Budapesten és az agglomerációban kiemelkedő volt a családi házak áremelkedése, miközben a társasházi lakások ára stagnált. Hasonló folyamat zajlott le a vidéki településeken is ennél a két ingatlantípusnál 2020-ban. Talán nem meglepő, hogy az üdülőkörzetekben, különösen a Balaton körül, összességében magasabb lakásár-dinamikát mértek, mint vidéken átlagosan. A budapesti adatok pedig azt mutatják, hogy a belvárosi kerületekben egy enyhe lakásár-mérséklődés jellemezte a 2020-as évet.
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását, ami alapján 2020 IV. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe 29 százalékkal volt magasabban, mint a 2015. évi átlag, míg az eurózónán belüli lakásárindex esetében ez 27 százalék volt. Az összesített indexeken túl, az egyes országokban is megmutatjuk, hogy mi történt a lakásárakkal 2015 óta, illetve 2019 és 2020 utolsó negyedéve között.
Az elmúlt egy héten szinte minden nap érkezett egy lakáspiacról szóló elemzés, vagy statisztika, szó volt az adásvételi tranzakciószámról, az átadott új lakásokról, az elkezdett építkezésekről, a lakásárakról és azok változásáról, valamint más európai országban zajló árváltozásokról. Nehéz minden mutatót követni, így a legfontosabb és legaktuálisabb lakáspiaci eredményeket egyben mutatjuk most be.
Közzétette legfrissebb lakáspiaci számait az MNB, melyből kiderül, hogy míg a vidéki városokban és községekben a tavalyi év során 7-10 százalékkal mentek feljebb a lakásárak, addig Budapesten 2019 közepe óta nem történt érdemi elmozdulás. 2020 harmadik és 2020 utolsó negyedéve között ugyanakkor mindhárom jogállású kategóriában minimálisan csökkentek az árak.
A koronavírus-járvány nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is átírta a lakáspiaci trendeket. Spanyolországban a világjárvány erős visszaesést hozott, és Olaszországban is jóval kevesebb lakóingatlan cserélt gazdát tavaly. Franciaországban és az Egyesült Királyságban a kereslet ugyan csökkent, de az árak a pandémia alatt is nőttek. A Takarék Index elemzése azt vizsgálta, hogy hogyan hatott a járvány a lakáspiacokra négy európai országban, valamint Magyarországon. Közös tendencia, hogy a fővárosokban stagnált vagy csökkenésbe fordult az árnövekedés, valamint a családi házak iránti kereslet mindenhol nőtt a korábbi évekhez képest.
Számos tényező befolyásolja azt, hogy egy adott területen évente mennyi lakás épül. Míg fejlesztői szemmel akkor éri meg belevágni egy projektbe, ha biztosnak látszik a keresletet, aminek eredményeként a projektbe fektetett tőke megtérül, a vásárlók akkor jelennek meg, ha elég stabilnak érzik a gazdasági és munkaerőpiaci környezetet ahhoz, hogy akár hitellel együtt se jelentsen gondot számukra az új lakás megvásárlása. A piaci folyamatokon túl mindkettőre hatással vannak az ezzel kapcsolatos közvetlen, állami döntések. Hogy melyek ezek és hogyan befolyásolták a piacot az elmúlt években, ennek néztünk utána.
A napokban megjelent a KSH legfrissebb elemzése a 2020 egészére vonatkozó lakásárakról. Az árindex alapján látható, hogy országos átlagban 2019-hez képest minimálisan, 3,4 százalékkal drágultak a lakások, de voltak olyan területek, ahol csökkenni kezdtek az árak. Egymással ellentétes irányú folyamatok jelentek meg a piacon nemcsak Budapest és az agglomeráció, de a használt és az új lakások árváltozásának tekintetében is. Íme a pontos számok.
Január 1-jétől indult Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja, amelynek részeként az új építésű ingatlanok vásárlására vagy építtetésére a korábbi 27%-ról 5%-ra csökkent az áfa, amely alapjaiban változtatta meg az ingatlanpiaci kilátásokat. A kisebb áfa azonban nem biztos, hogy sokáig lehet érezhető a vételárakban, ugyanis a családtámogatásai kedvezmények a keresletet is élénkítik, amely jelentősen feltornászhatja az árakat.
Míg 2018-ról 2019-re a budapesti kerületek mindgyikében 10 százalék felett emelkedtek a lakásárak, sőt a kerületek több mint felében az éves drágulás a 20 százalékot is meghaladta, addig 2019-ről 2020-ra három kerület kivételével mindenhol egyszámjegyűre lassult a drágulás. Az ingatlanpiac megtorpanása tehát a fővárosban kimondottan erős volt, még akkor is, ha a sokak által várt árcsökkenés végül nem következett be. Az idei év elején tapasztalható országos szintű fellendülés azonban már Budapesten is éreztette hatását - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
A napokban körbejárta az ingatlanpiaccal foglalkozó sajtót a Duna House azon elemzése, miszerint a következő évben ismét kétszámjegyű, vagyis 10 százalék feletti lehet a lakásárak emelkedési üteme. Ezzel szemben az Ingatlan.com mai közleménye úgy fogalmaz, hogy a 10 százalékos drágulás már a múlté. Kinek lehet igaza? Mi történik körülöttünk most a lakáspiacon? Nézzük a részleteket!
Az előző negyedévekben jelentősen lelassult a lakásárak emelkedésének dinamikája Magyarországon, sok helyen stagnálni kezdtek az árak. Az öt évvel ezelőttihez képest azonban továbbra is Magyarországon volt a legnagyobb az áremelkedés, ahol ezen időszak alatt a lakások átlagára 78 százalékkal ment feljebb. Nézzük, mi történt ezalatt a többi európai országban!
2021. január 1-jétől 2026. december 31-éig 5 százalék a vásárolt vagy kivitelezővel építtetett új lakóingatlanok áfája. Ezt a lépést régóta szorgalmazták a beruházók, ugyanakkor a forgalmi adó csökkenése több kérdést is felvet. Természetesen olvasóink véleményére is kíváncsiak vagyunk!
Néhány héttel ezelőtt egy olyan balatonvilágosi lakóprojektről számoltunk be, aminek látványtervei nemcsak a helyiek, de olvasóink körében is nagy felháborodást váltottak ki. Bár a közvetlenül a vízpartra, jellemzően családi házas övezetbe tervezett 92 lakásos társasháznak végül visszavonták az építési engedélyét, a Balaton-parti településeken így is gyakran olyan érzésünk lehet, hogy túl sok a vízpartra épülő társasház. Hogy valóban így van-e, vagy ez csak a látszat, annak a KSH lakásépítési számai alapján jártunk utána.
Szeptemberben a piac nagy részét megdöbbentette, amikor Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-n arról írt, hogy a jegybank közvetlenül adna forrást az új lakások építőinek és vásárlóinak. Az EKB sem hagyta szó nélkül a tervet, amit egyáltalán nem tart jó ötletnek. Sőt, arra kéri a magyar jegybankot, tartózkodjon az ilyen lépésektől.
Erősödik a kereslet a tóparti nyaralóhelyek iránt, ami a lakások árakban is egyre jobban látszik. A Balaton mellett egyes településeken már a budapestit közelítik az árak, éppen ezért az ország kedvezőbb árfekvésű üdülőterületein is egyre nagyobb számban tűnnek fel a nyaralót és otthonteremtési célú ingatlant kereső érdeklődők. Hogy mit jelent ez a kínálat és az árak tekintetében, azt az Ingatlan.com, az OTP Ingatlanpont és a KSH számai alapján néztük meg.
Elérkeztünk a 4 részes cikksorozatunk utolsó részéhez, az agglomeráció nyugati, déli és keleti településeinek vizsgálata után már csak az északi részek csereértékének feltérképezése maradt. Az eddigi cikkekből kiderült, hogy aki nyugatra indulna, annak nem lesz egyszerű dolga, míg a délre és keletre eső településeken már könnyebb a helyzet. Az agglomeráció északi felén lévő Szentendrei, Váci, Dunakeszi és Szobi járások településein, az utolsó kivételével hasonló áron keltek el az otthonok, mint amennyi a budapesti átlag (34,7 millió forint) volt 2020-ban, így aki errefelé költözne, az szinte egy az egyben becserélheti a fővárosi lakását.
A tavalyi évben a hirtelen jött home office / karantén office kapcsán sokan kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a lakásukban nincs elég hely arra, hogy az egész család egyszerre, hetekig bezárva kényelmesen tudjon élni. A hatékony munkavégzés pedig már végképp hiú ábránd marad egy olyan környezetben, ahol a családtagok az online testnevelésórától kezdve az otthoni feladatokon át a munkahelyi megbeszélésekig mindent egy légtérben végeznek. Mondhatnánk, hogy vegyen mindenki nagyobb lakást és a probléma meg is oldódott, azonban ez több okból sem megvalósítható. Nemcsak a meglévő állományban kevés a nagyméretű, jó beosztású lakás, de az új fejlesztésekben sem ez a jellemző, aminek egyszerű matematikai okai vannak. Hogy mit jelent ez pontosan? Az alábbiakban mutatjuk be.
Örök igazság, hogy a drágább ingatlanárak miatt a nagyvárosokban élőknek hosszabb ideig kell spórolniuk egy lakásra, még, ha a fizetések magasabbak is, mint az ország egy elmaradottabb részén. A Takarék Index elemzése szerint míg több megyében, például Nógrádban, Hevesben, Békésben, három-öt évi nettó átlagbérből lehet venni egy 60 négyzetméteres lakást, addig a fővárosban átlagosan több mint 11 évi kereset lehet ehhez szükséges. Az is sokat számít, hogy valaki milyen szektorban dolgozik, a villamosenergia-, illetve gázellátáshoz köthető állások sok megyeszékhelyen a legjobban fizető területnek számítanak.
Vissza kellett vonulniuk.
A kockázati tőke pedig megkerülhetetlen a rendszerszintű energetikai beruházásokban.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
