Miközben a személyi jövedelemadóból, valamint a járulékokból ömlenek idén a költségvetésbe a bevételek, addig az áfabevételek eddig nem tudtak helyreállni 2024-ben sem - olvasható ki a Pénzügyminisztérium részletes áprilisi államháztartási jelentéséből. Mindez arra utal, hogy az idei erőteljes bérkiáramlás az szja-bevételeket megtolja, viszont a lakosság ezt nem költi el a boltokban, így az áfabevételek büdzsét stabilizáló ereje továbbra sincs jelen. Közben a kormány állami vagyonnal kapcsolatos nagyköltései sem épp segítenek a költségvetés kiszolgáltatott helyzetén.
A lakásárak alakulása és a lakásépítések várható üteme után Lakáspiaci Hangulatfelmérésünk utolsó részében arról kérdeztük az ingatlanszakértőket, hogy véleményük szerint a családtámogatási elemek mit adtak a hazai lakáspiacnak, és milyen hatással lehetnek az előttünk álló évben a lakáspiacra nézve. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy szükségesnek látnák-e a meglévők mellé további támogatások bevezetését a lakásvásárlások elősegítése érdekében.
Nagy változásokat hozott a tavalyi év a hazai lakáspiacon. A kereslet visszaesett és a korábbi évek dinamikus árnövekedése is megállt. Ezzel együtt lezárult a CSOK előző verziója, 2024 januárjától pedig elindult a kedvezményes hitelen alapuló CSOK Plusz program. A Signature előfizetőinknek szóló online klubunkon arra is keressük a választ, hogy milyen változásokat hozhat az idei év a lakáspiacon és a hiteleknél, mire érdemes figyelniük azoknak, akik vásárlásban vagy épp eladásban gondolkodnak.
Mindössze 18 647 új lakás épült tavaly a KSH szerint, ami 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számában még nagyobb, 39%-os volt az éves visszaesés. A friss számokra reagálva az egyik piaci szereplő is megosztotta véleményét és várakozásait.
A megkérdezettek 53 százaléka nem vagy inkább nem ért egyet a CSOK-kal kapcsolatos változtatásokkal - közölte a Publicus Intézet kutatását a Népszava. A válaszadók 58 százaléka hallott arról, hogy a kormány idén év elejétől szűkítette a nagyvárosokban a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének lehetőségét.
Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.
Ahogy korábban írtunk róla, szerda este kiderültek a CSOK Plusz részletei, melynek értelmében minden eddiginél nagyobb összegű kamattámogatott lakáshitelt és hozzá tartozó hitelelengedést vezet be a kormány. A 2024. január 1-jétől érvénybe lépő intézkedés a lakáspiacra is jelentős hatással lesz. Hogy pontosan milyen formában hozhat élénkülést, arról a piac szakértőit kérdeztük.
Elstartolt az ingatlan.com új lakásárindexe, amely hosszú és rövid távon mutatja be a lakáspiaci trendeket, ezen belül a lakóingatlanok árának változását országos és regionális szinten - derül ki a társaság keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. A legfrissebb lakásárindex szerint az idei harmadik negyedévben 0,8 százalékkal mérséklődtek az országos átlagárak az előző negyedévhez képest.
Sokan kíváncsiak arra, hogy a lakáspiacon meddig tarthat még a mostani kivárás, mi kellene ahhoz, hogy újra növekedni tudjon az adásvételek és a lakásépítések száma, mi lehet az irány a következő évben a lakásárak alakulásában, egyáltalán kik azok, akik a mostani környezetben is hajlandók lakást vásárolni és mikor élénkülhet meg érdemben a lakáshitelezés. Annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz négy szakértőt kerestünk meg, akik egyesével osztották meg várakozásaikat a fenti kérdésekben.
Ahogy arról a múlt héten mi is beszámoltunk, Willi Cernko, az Erste Group vezérigazgatója Linkedin profilján bejelentette, hogy az osztrák bankszektor lépéseket kíván tenni az adósok terheinek enyhítése érdekében. Az első tervet csütörtökön hozták nyilvánosságra, eszerint a változó kamatozású hitelek esetében a következő egy évben a bankok nem fognak késedelmi kamatot vagy emlékeztető költségeket felszámolni.
Egy váratlan éjszakai kormányhatározatból derült ki, hogy a kormány az állami kiadások felülvizsgálatára készül, első körben az egészségügy, a gyógyszerkiadások, a lakás- és családtámogatások, valamint a családi szja-kedvezmény terén. A megjelent kormánydöntés - amiről elsőként a Portfolio számolt be - akkora visszhangot váltott ki, hogy a feladatra koordinálására kijelölt Pénzügyminisztérium is reagált.
Összesen 834 milliárd forint összegű, energetikai, energiaátmeneti célokra fordítható európai forrás nyílhat meg Magyarország előtt, amennyiben az Európai Bizottság (EB) elfogadja a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) mintegy 1600 milliárd forintos tervezetét. A programterv prioritása elsősorban a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, így 2029-ig akár 34 ezer háztartás felújítási beruházása jöhetne létre. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint kormány által november 8-án az EB részére benyújtott programterv e témákban több előremutató intézkedést tartalmaz, de maradtak benne nyitott, legalább a pályázati felhívások keretében pontosítandó, illetve felülvizsgálandó elemek. Ilyen például, hogy az alacsony jövedelmű, energiaszegénységben élőket célzottabb programokkal kellene támogatni.
2021. december 27-én megjelent kormányrendelet alapján módosulnak egyes lakástámogatások feltételei. Érintett a CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) és az otthonfelújítási támogatás is - hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.
A tavaly berobbant járvány hatásaként sokan számítottak arra, hogy a következő években megállhat az áremelkedés, sőt egyesek tartós árcsökkenést prognosztizáltak. Ma viszont már látjuk, hogy ez nem következett be. Mi játszhatott szerepet abban, hogy egy ilyen globális esemény sem tudta megállítani az évek óta tartó áremelkedést? Mi történt az elmúlt tíz évben a hazai lakáspiacon, mennyire tekinthető egészségesnek a mostani árszint, a tranzakciószám vagy az épülő lakások száma? Hol és mennyire éri meg ma lakásba fektetni a pénzünket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Valkó Dáviddal, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjével.
Október 4-én elindul az MNB 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programja az energiahatékony új ingatlanba költözők számára. A friss Magyar Közlönyben megjelentek szerint ehhez a legfeljebb 70 milliós hitelösszeghez nyújthat kamattámogatást a kormány úgy, hogy 10 millió forint erejéig a kétgyerekesek, 15 millió forint erejéig a háromgyerekesek 0%-os kamattal vehetik fel a hitelt, amennyiben a CSOK-ot is igénybe veszik a költözéshez.
Nem okozott jelentős visszaesést a pandémia sem az ingatlanárakban, sem a jelzáloghitelezés területén, a digitalizációs igény viszont növekedett – mondták el magyar bankok ingatlanhitelezési vezetői a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján. Szó volt arról is, hogy a moratóriumos hitelek körülbelül 5-10%-a válhat nem teljesítővé a pandémia alatt, illetve hogy hosszabb távon is megmarad majd a személyes ügyintézés a digitális csatornák fejlődése ellenére.
Ukrajnában már beváltak ezek a fegyverek.
Finanszírozásról és pályázati lehetőségekről is szó volt a Portfolio novemberi eseményén.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
