A rendszerváltás utáni magyar lakáshitelezésnek két nagy csúcsa volt eddig. Idén lesz a harmadik: a 2003-as és a 2008-as májusi rekordot is sikerült megdönteniük az új lakáshiteleknek, ugyanis 76 milliárd forintnyi lakáshitelt vettünk fel a tavasz utolsó hónapjában.
Csakis a futamidő végéig rögzített kamatozású hitelek védenek meg a törlesztőrészlet emelkedésétől. Bár ezek drágábbak a többi lakáshitelnél, ma már több banknál is elérhetők. Aki viszont változó kamatozású hitelt választ, könnyen pórul járhat a következő években.
Találkoztál már olyan bankkal, amelyik eléd teszi a legjobb lakáshirdetéseket, lebonyolítja helyetted a vásárlást, hitelt ad, a bútort is beszerzi, és még a költözést, sőt a lakáskiadást is elrendezi helyetted? Ha még nem, érdemes megismerkedni a fogalommal: a jövő az ilyen mindentudó lakásökoszisztémákról fog szólni. Európában a Danske Bank jár az élen, és a McKinsey szerint éveken belül óriásira nőhet a piac.
Megjelentek az első állami kamattámogatással nyújtott Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek a banki kínálatban. E speciális, családi otthonteremtést támogató hiteltermékek egyszerre biztosítanak a nem minősített termékeknél kedvezőbb hiteldíjakat, illetve a hiteligényléstől a jelzálogjog törléséig ügyfélbarát ügyintézést - közölte a jegybank.
Egyre magasabbak a forinthitelek kamatát befolyásoló referenciakamatok a pénz- és tőkepiaci feszültségek erősödése miatt. Megnéztük, mekkora törlesztőrészlet-emelkedést okoz ez rövid távon azoknál, akiknek már van lakáshitelük. Egy 10 milliós hitelnél akár már ezer forintokban mérhető a változás, ahogy ábráink mutatják.
Egy 10 éves kamatperiódusú lakáskölcsön már nagy valószínűséggel át tud ívelni egy válságidőszakot is, a Budapest Bank ezért elsősorban ezt ajánlja az ügyfeleknek - mondta a Portfolio-nak Fatér Gyula, a társaság lakossági üzletágvezetője, akit az MNB új adósságfékszabályai mellett a fiókok jövőjéről és a digitális újdonságokról is kérdeztünk. Az állami banknál "Nagy Ugrás" fedőnéven az MNB hitelpiaci céljaival összhangban lévő stratégiát követnek.
A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.
Igaznak bizonyultak a piaci hírek: szigorítja az MNB a jövedelemarányos hitel-törlesztőrészlet maximumára vonatkozó adósságfék-szabályozását, mégpedig várhatóan október 1-jétől. A mai bejelentés szerint az eddigi 50%-ról 25%-ra csökken a mutató értéke a legfeljebb 3 éves kamatperiódusú hitelek esetében, és 35%-ra a legalább 5, de kevesebb mint 10 éves kamatperiódusú hiteleknél. Csak a legalább 10 éves kamatfixálás mellett marad a jelenlegi szabályozás. A 400 ezer forint feletti jövedelmű hitelfelvevőkre továbbra is magasabb számok vonatkoznak. Gyors értékelésünk szerint Csehországgal és Szlovákiával ellentétben Magyarország nem egy túlzott hitelezés visszafogását, hanem a jelenlegi egészséges volumenű hitelezés szerkezetének a javítását szeretné elérni a lépéssel, ami a kamatkockázatok növekedése miatt helyes irány.
Kimerült a bedőlt lakásokat átvevő Nemzeti Eszközkezelő kerete és hasít a lakáspiac, így egyre inkább lakásárverés révén szabadulnak nem fizető adósaiktól a bankok. Az MNB ma közzétett adatai szerint az év első 3 hónapjában soha nem látott számú, 787 lakást kényszerértékesítettek a bankok. Hiába csökkent 6,1%-ra a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya március végére, nem a törlesztőképesség javult ekkorát: a követeléskezelőknek eladott hitelekkel együtt a súlyos késedelemben lévő lakossági hitelek aránya becslésünk szerint még mindig 15% körül jár. A jegybank szerint a szociális problémakör jogszabályi és költségvetési eszközökkel lenne kezelhető.
A cseh jegybank ma bejelentette: éves jövedelmük kilencszeresében korlátozzák októbertől a hiteligénylők által felvehető jelzáloghitel-összeget Csehországban. Magyarországon piaci hírek szerint "csak" a változó kamatozású hitelek esetében tervez némi szigorítást a jegybank.
Az elmúlt 12 hónapban hitelért folyamodó magyar lakosság 65 százalékának nem okoz nehézséget jelenlegi hitelének törlesztése, a hitelesek 27 százalékának pedig a havi jövedelem tizedét sem éri el a havi törlesztőrészlet - derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. brit anyavállalata, az International Personal Finance 6 tagországában végzett reprezentatív, több mint 3000 fős mintán végrehajtott kutatásából. A felmérés szerint az elmúlt egy évben a hazai megkérdezettek közel egyharmada folyamodott hitelért, ám csupán 20 százaléknak folyósították a hitelintézetek az igényelt teljes összeget.
A szokásosnál is nagyobb mértékben nőtt a lakáshitel-szerződések és a személyikölcsön-szerződések új összege áprilisban. Mindkét hiteltípus válság utáni csúcsán van. Az éven túli kamatperiódusú lakáshitelek aránya az MNB ösztönzésének is hála 80% közelébe emelkedett, de a hosszú hozamok legújabb emelkedése miatt kérdés, ez meddig lesz fenntartható. A vállalati hitelezés növekedésében némi lassulást hozott a második tavaszi hónap.
A magyar devizahitel-elszámolási jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelszerződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt az adós ne szenvedjen hátrányt - döntött ma az Európai Bíróság a Sziber-ügyben. Hogy a 2014-ben elfogadott elszámolási jogszabályok ennek megfelelnek-e, arról nem mondott határozott véleményt a testület, azt a magyar bíróságnak kell megítélnie, vagyis a lényeget tekintve visszadobta a labdát az Európai Bíróság a Fővárosi Törvényszéknek. Készül azonban egy nagyobb horderejűnek tűnő ítélet is Luxembourgban, erről itt írtunk:
A magyarok 80 százaléka legszívesebben egy amerikai stílusú kertes házba költözne, azonban közeledve a tényleges lakásvásárláshoz 41 százalékuk már egy panellakással is kiegyezne - derül ki az OTP Bank első alkalommal elkészített Hello Otthon kutatásából. A legtöbben saját célra terveznek lakást vásárolni, de sokan voltak a befektetési céllal érdeklődők is az OTP Hello Otthon Est rendezvényén. A program résztvevőinek többsége LTP megtakarításokat és lakáshitelt is igénybe venne a vásárláshoz. Hogy milyen feltételek mellett érdemes ma lakást vásárolni, arról a piac szakértői beszéltek.
A törlesztőrészlete miatt több százezer magyar jelzáloghiteles család olvashatja aggódva ezekben a napokban az Olaszországgal kapcsolatos híreket. Nem csak azokat: idén már egyre több ízelítőt kapunk abból, milyen is lesz, amikor az alacsony kamatkörnyezet egyszer csak véget ér. Megnéztük, ki mekkorát bukik ezzel, és azt találtuk, hogy egyelőre paradox módon azoknak a lakáshiteleseknek a helyzete romlik inkább, akik a hosszú távon rögzített kamatozás mellett döntöttek. A hitelfelvétel előtt állókkal most még kíméletesebbek a bankok.
Idén május végére a várakozások szerint meghaladja a százmilliárd forintot a bankok, takarékszövetkezetek által folyósított Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek állománya. Egy átlagos ügyfél bő 16 éves futamidőre közel 11 millió forint összegben vesz fel e - fix kamatú, piaci feltételűeknél döntően olcsóbb és fogyasztóbarát kiszolgálással járó - jelzáloghitelből.
Szigorítás jöhet 2019 elejétől az MNB adósságfékszabályaiban. A K&H sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján a mostani 50%-ról 25-35%-ra csökkenő jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) képzelhető el a változó kamatozású és a 3 éves kamatperiódusú hiteleknél, de akár 5 éves kamatperiódus mellett is. Ez azt jelentené, hogy újabb lépéssel tereli a fix kamatozás felé a jegybank a hitelfelvevőket.
Erőteljes odafigyelést igényel a budapesti lakáspiac - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Banai Ádám. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint az adósságfékszabályok szigorítására nincs szükség Magyarországon, de két jelentős problémát még mindig lát a jegybank a lakossági hitelezésben. Az új lakások piacán mindenki a lakásáfa sorsának rendezésére vár, a jegybank szerint mielőbb dönteni kellene a kérdésről.
Milyen környéken szeretnénk, illetve hol érdemes vásárolni? Milyen típusú lakást keressünk? Milyen előtakarékossági formát válasszunk? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják leginkább a lakásvásárlás előtt állókat, amelyek valóban fontos szempontok, mivel a mostani kiélezett piacon egyáltalán nem mindegy, hogy hol és milyen feltételekkel jutunk lakáshoz. A rendelkezésre álló lehetőségekről az OTP szakértőit kérdeztük.
Egész Európa egyik legszigorúbb hitelfelvételi szabályozásával parancsolt megálljt a túlzott lakossági eladósodottságnak a Magyar Nemzeti Bank. A 2015 eleje óta élő adósságfékszabályok igazából nem fogták vissza eddig érdemben a hitelezést, de ha a jegybank makroprudenciális jelzőrendszere jól működik, valószínűleg hatékony eszköz lesz a hitelbuborékok megelőzésére. A bankok saját felmérésünk szerint elégedettek a szabályozás jelenlegi paramétereivel, de idővel finomhangolásra és akár szigorításra is szükség lehet.
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
