A bajban lévő adósok kétharmada most már nem a bankjának, hanem egy követeléskezelőnek tartozik. Hogy mi most a helyzet és mi várható a követelések piacán a Nemzeti Eszközkezelő programjának lezárása és a családi csődvédelem kudarca után, arról Felfalusi Pétert, a ma már jelzáloghiteleket is nagy tételben kezelő Intrum magyarországi vezérigazgatóját kérdeztük.
Az október 1-je után befogadott jelzáloghitel-igénylések esetében már a szigorúbb adósságfék-szabályoknak kell megfelelniük a hitelfelvevőknek. Mivel a hitelfelvétel átfutási ideje jellemzően több hét, a szabályozásnak egyelőre még csak a "részeredményei" látszódnak az MNB ma közzétett októberi, új hitelszerződéseket mutató statisztikáin: 57%-ra nőtt az 5 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek részaránya az új szerződésekben, és a "szokásosnál" lassabban, évi 30%-kal nőttek októberben az új kihelyezések. Az MNB friss betét- és hitelstatisztikáiból szemezgettünk, amelyekből kiderült: elképesztő ütemben adósodnak el a magyar vállalatok.
Hiába csökkentek a kamatok, a lakásdrágulás miatt magasabb törlesztőrészletet kell fizetniük az új hitelfelvevőknek, mint korábban - gondolják egyesek. Dehogyis, a kamatok olyan alacsonyak lettek, hogy a jelentős lakás-áremelkedés ellenére is jól járnak a hitelből lakást vásárlók - mondják mások. Kiszámoltuk az alábbiakban, mi az igazság. A hitelek egyedi kalkulációjához pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Nem vásárol több lakóingatlant a Nemzeti Eszközkezelő - jelent meg egy friss kormányrendeletben. A hír nem meglepő, hiszen betelt idén a kormány által meghatározott 36 ezer lakásos keret.
Havonta több ezer forintot, húsz év alatt pedig akár 2 milliót buknak azok, akik a legjobb kamatozású lakáshitelek helyett "csak" az átlagos kamatozású lakáshiteleket választják 10 milliós összegre. Csak magára vethet, aki nem néz körbe a lakáshitelek piacán. Mi most a Pénzcentrum kalkulátorával megnéztük minden kamatperiódusra, melyek a legjobb lakáshitelek, és mennyivel járnak jobban a piaci átlagnál, akik ezeket választják.
Románia után Magyarországon adták el a bankok a legnagyobb arányban nem teljesítő hiteleiket 2015-2017-ben, mára azonban jószerivel kiszáradt a hazai piac - hangzott el a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének mai konferenciáján.
Elkezdődött, amitől sokan tartanak: megugrott nyár végén, ősz elején az újonnan bedőlő jelzáloghitelek darabszáma - derült ki egy mai konferencián a Központi Hitelinformációs Rendszer adataiból. A régi nevén BAR-listán lévők kétharmada ma már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik. A teljes pénzügyi rendszerben velük együtt még mindig 18% a nem teljesítő hitelek aránya, és 700 ezer végrehajtás mellett 300 ezer fizetési meghagyás van folyamatban. Aktív a fedezetlen fogyasztási hitelek és a jelzáloghitelek piaca is, de ma már egyre kevesebb csomagot értékesítenek a bankok.
Kalkulációink alapján nem feltétlenül igaz az az állítás, hogy a fogyasztóbarát minősítéssel rendelkező lakáshitelek olcsóbbak, mint normál piaci versenytársaik. A hitelfelvevők egy részét megvédi a szélsőségesen magas költségektől és banki időhúzástól a minősítés, de szép számmal akadhatnak olyan esetek, amikor egy tudatos hitelfelvevő számára nem egy minősítéssel rendelkező lakáshitel a legkedvezőbb.
Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány legfrissebb adócsomagját, amely egyebek mellett 8 millió forintról 12 millió forintra emelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát, továbbá 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.
Idén szeptemberben éves alapon továbbra is igen dinamikusan, 25,8%-kal nőtt a magyar építőipari termelés, de havi alapon szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 0,2%-os csökkenést mért a KSH. A rendelésállományi és új megrendelési számoknál év/év összevetésben azonban már látszik egy "legörbülés", igaz nagyon magas szinten stabilizálódtak a megrendelések.
A nettó keresetek dinamikus, kétszámjegyű emelkedésének és az alacsony inflációnak a hatására gyorsan bővül a lakossági fogyasztás, így már csaknem 89 ezer forint az egy főre jutó havi háztartási költés. Gyakorlatilag mindenből többet veszünk, mint korábban, miközben a fogyasztási szerkezet érdemben nem változik, de a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága javul. Előretekintve a háztartások fogyasztása lassabban bővülhet, miután az idei második félévben már egyre magasabb az infláció és a keresetek növekedési üteme is lassul. A korábbi években tapasztaltnál a következő időszakban is gyorsabb lehet az áremelkedés, miközben a béremelkedés lassabb.
Híresen magas a saját tulajdonú lakásban élők részaránya Magyarországon. Az MNB ezen a héten közzétett Növekedési jelentéséből az is kiderült, hol állunk Európában: csak négy ország előz meg minket e téren az EU-ban. A hitelből vásárolt lakások aránya viszont bőven átlag alatti nálunk.
A lakástakarékok korábbi 30%-os állami támogatása, a legnagyobb lakáskassza új, 5%-os kamatbónusza, valamint a nyugdíjcélú termékek 20%-os adójóváírása kiváló ügyfélvadász fegyver az értékesítők kezében, hiszen első ránézésre sokkal magasabb, garantált többlethozammal csábítják az ügyfeleket, mint bármilyen más termék a piacon. A különféle hangzatos támogatások azonban csak az éves befizetéseink arányában kerülnek jóváírásara, így a teljes tőkére vetítve lényegesen alacsonyabb éves hozamot jelentenek, mint az a jól csengő értékesítési szlogenekben áll.
A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése egy fontos jogbizonytalanságot rendez, de a lakáspiacnak valószínűleg nem ad újabb lökést.
Harmadával több lakáshitelt és csaknem másfélszer annyi személyi kölcsönt vett fel szeptemberben a magyar lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelezés is a 2008-ashoz fogható szinten van - mutatják az MNB ma közzétett adatai.
Rejtélyes mondatokat csempészett a kormány a héten induló nemzeti konzultáció szövegébe. Úgy tűnik, hogy a fiatalokat az új lakások CSOK-jához felvehető 3%-os lakáshitel mellett vagy helyett kamatmentes kölcsönnel támogatnák a gyermekvállalásban.
Nem a 10 milliós egyszeri támogatást, csupán a fix 3%-os (akár 10 milliós) lakáshitel kamattámogatását terjeszti ki a kormány a kétgyerekesekre. A legkedvezőbb 20 éves piaci hitelkonstrukcióhoz képest számításunk szerint ezzel évi mintegy 120 ezer forintot spórolhatnak meg az érintett családok a törlesztőrészletből. Várhatóan ez a hitel is csak az új építésű lakásokra lesz elérhető, így az igénybe vevők egy része számára már a magasabb, 27%-os áfájú lakásokat finanszírozzák meg ezzel. Amit a magasabb áfa miatt elvesztenek, azt csak kis részben nyerik vissza a kamattámogatással az új lakást vásárló családok. A lakáspiac kínálati oldala nevetve lenyelheti ezt az újfajta állami támogatást.
Relatív, mely tulajdonsága alapján számít jónak egy lakáshitel. Míg korábban az alacsony kamatígéret és törlesztőrészlet volt ennek a legfontosabb fokmérője, mára ez mintha megváltozott volna: az eleve alacsony kamatkörnyezetben felértékelődött a biztonság, vagyis azok a lakáshitelek kerültek előtérbe, amelyek a futamidő végéig garantálják a viszonylag alacsony törlesztőrészletet. Megnéztük ezért a Pénzcentrum kalkulátora segítségével, mit kínálnak a bankok a végig fix kamatozású lakáshitelek területén.
Nagy tévedés, hogy a tíz évvel ezelőtti csúcshoz közelít a lakáshitelek népszerűsége a magyar lakosság körében. Évente csak mintegy 100 ezer lakáshitelt folyósítanak ugyanis a bankok, ami 40-50 ezerrel kevesebb a válság előtti szintnél. Hiába tartózkodunk már majdnem a 2008-as rekordszinten a piaci értéket tekintve, jóval szűkebb a hitelfelvevői kör, mint korábban. Elsősorban az átlagos összeg emelkedése mozgatja tehát felfelé a piacot, miközben a futamidő is rekordszintre érkezett. A KSH ezen a héten közzétett első féléves lakáshitel-statisztikáiból szemezgettünk.
Megkérdeztük az EBRD-t, megszegte-e Magyarország a nemzetközi intézménnyel és az Erstével 2015 februárjában kötött sorsfordító egyezséget.
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
