Az előző évi 850 milliárd forint után nagyjából 900 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel tavaly a magyarok, igaz, az MNB végleges éves adatait csak egy hónap múlva ismerhetjük meg erről. A bankok rekordalacsony kamatozású év eleji ajánlatait elnézve, a babaváró hitel népszerűsége dacára valószínűleg a 2020-as esztendő sem hoz visszaesést a lakáshitelezésben. Személyre szabott hitelkalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Legalább 0,3 százalékpontos kamatkedvezményt kell majd adniuk a bankoknak azok számára, akik legalább „BB” energetikai minősítésű lakást vesznek vagy építenek vagy ilyet eredményező felújítást végeznek. Ehhez pedig a bankok tőkekedvezményt kapnak az MNB-től – jelentette be Kandrács Csaba, az MNB alelnöke. A fogyasztóbarát lakáshiteleket és otthonbiztosításokat újabb minősített termékek követik idén.
A különböző fórumokon nézelődve egyre többen fogalmaznak meg szélsőséges véleményeket a hazai lakáspiaccal kapcsolatban. Egyesek szerint küszöbön az összeomlás, és holnaptól szabadesésben zuhannak be a lakásárak, míg mások az eddigieknél is nagyobb áremelkedésre számítanak. Az igazságot feltehetően egyik vélemény sem fedi, viszont tény, hogy az utóbbi időben sokan gondolják úgy, hogy az eddigi áremelkedés hosszabb távon nem fenntartható. Hogy mi lehet az igazság, és mit hozhat 2020 a hazai lakáspiacon, arról tíz ingatlanpiaci szakértőt kérdeztünk meg.
Közzétette honlapján a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás pályázati kiírását a Magyar Nemzeti Bank, a kiírás e termékek részletes leírását is tartalmazza. A biztosítók január 10-étől nyújthatják be a minősítés megszerzésére vonatkozó pályázatukat.
Több helyen is módosított a kormány a lakás-takarékpénztárakra vonatkozó szabályokon. Az állami támogatás természetesen nem tér vissza, néhány részletszabály módosításáról van szó 2020. január 1-jével.
Jogi megoldásokkal és digitális eszközökkel teljesen ki lehetne váltani a méregdrága közjegyzői munkát a lakáshitelezés területén – vélik a témával foglalkozó piaci és állami forrásaink. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség hivatalos javaslatai nem mennek el idáig, de hosszú távon e két szervezet szándékai is ebbe az irányba mutatnak. Megtudtuk: Európa egyes országaiban nincs szerepük a közjegyzőknek a jelzáloghitelezésben (ilyen Finnország, Dánia és Portugália is), vannak tehát működő példák arra, milyen az élet a lakáshitelek területén közjegyzők nélkül. Megkérdeztük a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát is, természetesen nem lelkesednek a közjegyzők a banki és jegybanki elképzelésekért.
Egy hangulatos otthon megteremtéséhez sokat tehetünk néhány jól megválasztott műtárgy elhelyezésével. Minden egyes szoba és helyiség sokat elárul a benne élők személyiségéről is. Ha szavak nélkül szeretnénk jó benyomást kelteni a hozzánk érkezőkben, vagy éppen ízlésünkről és gondolkodásmódunkról, esetleg hangulatunkról szeretnénk kommunikálni, akkor érdemes körülnéznünk a kortárs műalkotások világában - írja a mutargy.com.
Akár már 50 ezer forintos havi törlesztőrészlettel is elérhetők ma Magyarországon a 10 milliós, 20 éves lakáshitelek. Aki azonban biztosra megy, és nem akar a törlesztőrészlet változásával szembesülni, annak havonta legalább 66 ezer forintot vehet el a hiteltörlesztés a családi kasszából. Bemutatjuk a legjobb banki ajánlatokat, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Budapesten az előző negyedévek dinamikájához képest valamelyest lassabb, 22,5 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2018 és 2019 második negyedéve között az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint. A vidéki városokban a fővárosi áremelkedéstől csak kismértékben elmaradó, 21,6 százalékos nominális drágulás volt mérhető éves alapon, ami hasonló az első negyedévben megfigyelt éves árváltozáshoz. A községekben az országos átlagtól több mint 14 százalékponttal elmaradó, mindössze 2,9 százalékos átlagos éves lakásár-növekedés volt tapasztalható nominális értelemben. Az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban, a második negyedévben 4 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem 17,1 százalékot ért el, kissé meghaladva az előző negyedévben megfigyelt 16,8 százalékos értéket. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 12,8 százalék volt a vizsgált időszakban - derül ki az MNB frissen közölt tájékoztatójából. De mi jön ezután?
Az egyik kisebb, de Budapesten régóta aktív lakásfejlesztő már a közösségi médiában, fizetett posztban, osztja meg a valóságot tükröző és rendkívül elkeserítő tapasztalatait a hazai építőipari nehézségekről. Így látják ők belülről a helyzetet. Vajon mindenkire ez igaz?
Nem elhanyagolható ma már azok aránya, akik 20 millió forint körüli összegű lakáshitelre jelentkeznek be a bankoknál. Elsősorban nekik szól alábbi gyűjtésünk, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Rendkívül érzékeny időszakot él a lakáspiac, mind a fejlesztői (új lakások), mind a tulajdonosi (használt lakások), mind a potenciális vevők részéről. Lélektani határ, olvadni látszó kereslet (főleg a befektetők részéről), elpárolgó hozamelőny az egyéb biztonságosnak vélt befektetési termékekkel szemben (kiadásra vásárlás), jövőbeni (közeli jövő) áresés lehetőségére rájátszó sajtóhírek, és néha pozícióból, néha felületesnek tűnő jó szándékból kommunikáló szakértők dominálják a hangulatot a legértékesebb vagyontárgyunk piacának változásai körül. És akkor még nem is említettük a januártól 5%-ról újra 27%-ra visszaemelkedő újlakás-áfát, a közel nulla energiaigényű épületek törvényi előírását, az építőipari árak egy teljesen új dimenzióban mozgó egyensúlyi szintjét, amiből lefelé nem szívesen adnak már a vállalkozók. Izgalmas idők járnak.
Soha nem volt még ekkora a kereslet Magyarországon a lakáshitelek iránt – hallani mindenfelől az elmúlt években, így ez az állítás már beleégett a magyarok tudatába. Ahogy azonban a KSH friss adatai is mutatják, a kétezres évekhez képest még sehol nem tartunk az újonnan felvett hitelek darabszámát tekintve. A lakáshitelezés összegszerű szárnyalása annak köszönhető, hogy egy szűkebb réteg egyre nagyobb összegű hitelért folyamodik a bankokhoz. Igaz, az első félévben ez utóbbi trend mintha kissé megtört volna.
Általános trend, hogy a csendesebb nyári hónapok után ősszel felélénkül a lakáspiac, ilyenkor az új lakások iránt is erősödik a kereslet. Az alábbiakban azt néztük meg, milyen árakra számíthatunk idén ősszel az új lakások esetében az egyes budapesti kerületekben. Nézd meg a számokat, hogy felkészülten indulj el az október 11-13. között, a Hungexpon tartandó Lakás 2019 Kiállításra!
Sok fővárosi lakos szeretné, ha több bérlakással oldanák meg az önkormányzatok a lakhatási gondokat, azt viszont már jóval kevesebben, hogy a bérleti díjakba is központilag beleszóljanak. A Závecz Research kutatást végzett arról, hogy mit gondolnak a budapestiek a lakhatási kérdésekről, és milyen megoldásokat támogatnának - írja a 24.hu.
Dübörög a lakásvásárlás őszi csúcsszezonja. Kimondottan izgalmas projekteket találhatunk szerte Budapesten, és a vidéki városokban is színvonalas az újlakás-kínálat. Nem véletlen, hogy egy ideje már újra a mindennapi közbeszéd része, hogy mi történik a lakáspiacon, és hogy mikor durran már ki újra az a bizonyos "lufi".
Egy évvel korábban a kedvezményes áfa határideje miatt több mint 9 ezer új lakás átadását ígérték a fejlesztők 2019 utolsó hónapjaiban, azóta az időben elindított fejlesztéseknél már kitolódott ez a határidő, így enyhült a nyomás, amivel az utolsó negyedévben 3500-ra csökkent a várhatóan átadott lakásszám. Sok fejlessztő azonban nem úszta meg az újabb szorító határidőt, főleg azok, akik nem gondolkoztak előre és még a jelenleg érvényben lévő energetikai követelményeknek megfelelően indították, vagy fogják elindítani az építkezést. Nekik rohamtempóban kell befejezniük az új épületeket 2020 végéig, különben esélyük sincs megkapni a használatbavételi engedélyt.
Néhány hete kiderültek az egyetemi felvételik ponthatárai, így sokan feltették a kérdést: anyagilag megtérülőbb-e a költöző leendő egyetemista gyermeknek saját lakást vásárolni, vagy érdemesebb-e a bérlés mellett dönteni. A témával kapcsolatban számos rejtett kockázat és költség felmerül, amely elsőre elkerülheti a figyelmünket. A cikkben bemutatunk egy olyan szempontot is, amivel az elemzések gyakran nem foglalkoznak, annak ellenére, hogy az lényegesen befolyásolhatja a döntést.
Több mint 32 ezer külföldi diák tanul a budapesti egyetemeken, főiskolákon, közülük minden tizedik a Semmelweis Egyetem diákja. Az intézmény elhelyezkedése miatt a részükről megjelenő bérlakás-kereslet ráadásul a főváros egy jól körülhatárolható részére, éppen a Cordia Universo és Grand Corvin projektjeinek környékére koncentrálódik. A hallgatók döntően az egyetem közelében és gyorsan keresnek lakhatást, ráadásul szinte kizárólag euróban fizetik a bérleti díjaikat. Azok tehát, akik devizában (is) tartják megtakarításaikat, úgy vásárolhatnak euróért befektetési céllal új lakást Magyarország vezető ingatlanfejlesztőjétől, a Cordiától, hogy a bérleti díj is euróban érkezik.
Jó hatással volt a tőkepiaci hozamcsökkenés a bankok hiteleire is: júliusról augusztusra több bank is visszavágta fix kamatozású lakáshiteleinek a kamatát. Több százezer forinttal csökkent ezzel a futamidő egészében várhatóan visszafizetendő összeg, és például egy 5 éves kamatperiódusú lakáshitel ma már akár 3% alatti kamattal is felvehető. Személyre szabott hitelkalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
