Ellentmondásos helyzetben van a brit lakáspiac: miközben az árak enyhe csökkenést mutatnak, az adásvételek száma jelentősen nőtt az előző évhez képest. A Rightmove ingatlanos weboldal legfrissebb adatai szerint decemberben 1,7%-kal csökkentek az újonnan meghirdetett ingatlanok átlagos árai Nagy-Britanniában. Az árcsökkenés ellenére az ingatlanpiaci aktivitás az évszakhoz képest erőteljes volt, amit a szakértők elsősorban az áprilisban várható ingatlanvásárlási adóemelés előtti sietséggel magyaráznak.
Miközben Magyarország fokozza a banki terheket a lakosságon, Görögország eltörli a banki díjakat és illetékeket egyes lakossági tranzakciók esetében. A háztartásokat sújtó megélhetési válsággal szembeni intézkedések részeként kerül sor erre Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök vasárnapi bejelentése szerint.
A fiataloknál drágábban és az országos átlagár felett vásárol ingatlant a nyugdíjaskorú lakosság ingatlanpiacra lépő része, de a legnagyobb vásárlóereje az ötven év körüli korosztálynak van – olvasható az Otthon Centrum elemzésében.
Mintegy 100 ezer forinttal emelkedett egy negyedév alatt a budapesti új lakások kínálati négyzetméterára, ami a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatai szerint már 1,63 millió forintnál tart. Ahogy korábban mindig, ezúttal is bemutatjuk az átlag mögött húzódó kerületi különbségeket, illetve azt, hogy ténylegesen milyen árakon kínálják az egyes kerületekben az új építésű lakásokat.
Nem győztük kapkodni a fejünket az elmúlt 24 órában az otthonteremtési támogatásokkal és hitelekkel kapcsolatban megjelent jogszabályi változások és bejelentések láttán, hallattán. Ezeket a kormányzati intézkedéseket foglaljuk össze az alábbiakban.
Megjelent a kormányrendelet, amely meghatározza, milyen lakásfelújításhoz szükséges anyagokat, eszközöket lehet vásárolni SZÉP-kártyával 2025-ben az egyenleg 50%-a rejéig, jövőre ugyanis ilyen célra is felhasználható lesz a plasztik.
Ahogy az OTP Ingatlanpont forgalmi statisztikája is mutatja, szeptember-novemberben a forgalom emelkedésével összhangban enyhén szűkült a vevők alkulehetősége a hazai lakáspiacon. Az ősz tranzakciói az elérhető árcsökkentés tartós stabilizálódásáról is vallottak, miután az átlagos alkuszint immár hetedik negyedéve nem mozdul ki a 6,4-6,8 százalékos sávból.
Megjelent az új, Vidéki Otthonfelújítási Programról szóló rendelet, amelynek értelmében 2025. január 1-jétől 2026. június 30-áig az 5000 fő alatti településen élő szülők igényelhetik az akár 3 millió forintos felújítási támogatást, és ennek megelőlegezésére a 6 milliós kamattámogatott hitelt, energetikai elvárás nélkül. Van néhány újdonság a szabályozásban a korábbi, 2021-2022-ben élő programhoz képest.
A brit lakáspiac novemberben jelentős erősödést mutatott, azonban a gazdasági bizonytalanságok miatt az elkövetkező időszakban lassulás várható. A Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) legfrissebb felmérése szerint az árak emelkedtek, de a szakértők óvatosságra intenek a jövőbeli kilátásokat illetően.
Ahogy nemrég beszámoltunk róla, új intézkedéssel fogja támogatni jövő márciustól a lakáspiacot a kormány, melynek célpontjában a lakás-, bérlakás- és kollégiumépítések lesznek. A kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon, ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára erre a három fő célra. Az új lakásfejlesztési tőkeprogram lehetséges piaci hatásairól a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét (ÉVOSZ) kérdeztük.
Az idei év valódi trendfordulót hozott a lakáspiacon, amely tranzakciószámokban az elvárásoknak megfelelően teljesített, keresletben pedig jócskán túlszárnyalta az elmúlt két évet. Szélsőségekben 2024-ben sem volt hiány, zömében a korszerűbb otthonok felé fordult az érdeklődés, de a régóta vevőre váró, rosszabb minőségű ingatlanok javarésze is gazdára talált idén. A Duna House hálózata összegyűjtötte a legérdekesebb ingatlanpiaci adatokat az átlagoktól a legekig.
Írásomban bemutatom, miként alakultak a magyar életszínvonalat alapjaiban meghatározó élelmiszer- és lakásárak, mindezt európai kontextusban. A benchmarkoktól való eltérés extrém mértéke eltagadhatatlanná teszi az okok hazai eredetét.
Több mint két évtizede nem volt ilyen alacsony a magyar háztartások lakáshitel-tartozása, az új hitelfelvételek pedig ott vannak, ahol a CSOK kilenc évvel ezelőtti bevezetése előtt voltak. Elsőre talán őrültségnek hangzik ez, hiszen nominális csúcsokat döntöget a lakáshitelpiac, reálértéken azonban helytálló a megállapítás, és nemzetközi összevetésben is egy helyben járásra világít rá.
Megjelent az ELTINGA legújabb Budapesti Lakáspiaci Riportja, melyből kiderül, hogy a budapesti új lakásokat további érdemi drágulás jellemezte. Mindössze egy negyedév alatt 1,53-ról 1,63 millió forintra ugrott az átlagos négyzetméterár, miközben a tényleges átlagár is tovább emelkedett, ami elsősorban a hirtelen megemelkedett keresletnek volt köszönhető. Nézzük, mi jellemzi most a budapesti újlakáspiacot!
Egyenként mérsékelt, együtt már annál jelentősebb hatása lehet a hazai lakás- és hitelpiacra azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a kormány a lakhatást és a hitelhez jutást igyekszik segíteni jövőre. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az ezeken a területeken az elmúlt hetekben bejelentett nyolc konkrét intézkedésről.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón ismertette, hogy a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra, a lakásépítési program jövő márciusban indul. A miniszter beszélt még Varga Mihály kinevezéséről, a csúcsminisztériumról és a forintról is.
Minden politikai és jogi eszközt bevetnek.
Megnyugtatta a kedélyeket a lengyel vezető.
Nagyhatalmi érdekek csapnak össze.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
