Az ingatlanpiac olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá – gondolják egyesek. Ha viszont szerinted ennél sokkal mélyebb és komolyabb a téma, ráadásul úgy érzed, profin és érthetően tudnád bemutatni a Portfolio olvasóinak az ingatlanpiac komplexebb híreit és folyamatait is, jelentkezz hozzánk!
Péntektől a Raiffeisen Bank is bevezette az akár 5%-os kamattal elérhető zöld lakáshitelét, de ahogy Rajna Gábor vezérigazgató-helyettes interjúnkban a múlt héten jelezte, saját termékként, így nem kell megfelelni a Magyar Bankszövetség által összeállított feltételek közül több elvárásnak sem.
Az újonnan felvett jelzáloghitelek 2-3 százalékánál használják ki a lakossági hitelfelvevők azt, hogy most már 20% alatti önerővel is lakáshoz lehet jutni az MNB lazításának köszönhetően – derült ki a friss jegybanki adatokból. Az első lakásukat szerző 41 év alattiak mellett idén év eleje óta már az energiahatékony lakásba költöző idősebb hitelfelvők számára is adott a lehetőség, hogy a fedezeti ingatlan forgalmi értékének a 90%-áig eladósodjanak. A jegybank kétlépcsős lazításával párhuzamosan azonban a banki értékbecslés mintha relatíve szigorodott volna: nem tartják szorosan a lépést a lakáspiaci drágulással, ami miatt a gyakorlatban magasabb az effektív önerőelvárás. A statisztikák így is azt mutatják, a lakásértékhez képest egyre nagyobb hiteleket vesznek fel a magyarok.
Az ingatlanpiaci szereplők óvatos optimizmussal tekintenek 2025-re. Van is miért: 2021 utolsó negyedéve és 2024 első negyedéve között - két és fél év alatt – a hagyományos eszközosztályokban végrehajtott ingatlanpiaci tranzakciók volumene világszinten közel 75%-kal csökkent, a rekordot jelentő 840 milliárd dolláros értékről 217 milliárd dollárra zuhant, amely a legalacsonyabb érték az elmúlt évtizedben. A magyar kereskedelmiingatlan-piac is hasonló utat járt be: a 2021-es éves 1,6 milliárd eurós értékről - kétszeri felezés – után 2024-ben 400 millió eurót tett ki az összes tranzakció, mely a 2008-as válság utáni éveket idézi.
Átlagosan 12,9%-kal emelkedtek a lakásárak Magyarországon 2024 negyedik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, ezzel stabilizálódott a korábbi hónapokban látott 12-14%-os drágulás. Különösen az új lakások áremelkedése indult be az év végén, könnyen lehet, hogy a befektetési céllal vásárlók még ki akarták használni a lehetőséget a 2025-re várt további drágulás előtt. Tavaly egy év alatt 12,8%-os volt az áremelkedés, amire idén rátehet egy lapáttal a kereslet beindulása - értékelte a KSH legfrissebb lakásárindexének számait az OTP Ingatlanpont szakértője.
Jelentős zuhanást okoztak a világ tőzsdéin Donald Trump új vámintézkedései, amelyek feltehetően az ingatlanpiacot sem hagyják majd érintetlenül. Hogy milyen hatásokkal kell számolni a lakáspiacon a bejelentett vámok miatt, melyek lehetnek a leginkább érintett területek, azt az alábbiakban egyrészt az Egyesült Államokra, másrészt a világ más térségeire nézve foglaltuk össze.
2025 márciusában országosan 0,1%-kal mérséklődött, Budapesten 0,7%-kal nőtt a kiadó lakások bérleti díja a korábbi hónaphoz képest. Az előző év azonos időszakinál országosan 7,6, Budapesten 6,7%-kal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 116, illetve 107%-kal voltak magasabbak a márciusi lakbérek - derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
2024 IV. negyedévében az Európai Unióban a lakáspiaci árak 4,9%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Franciaország és Finnország kivételével mindegyik országban nőttek az átlagárak, Magyarországon az egyik legjelentősebb ütemben, közel 13%-kal. Térségünkben általánosságban nagyobb mértékű drágulás volt megfigyelhető, mint az unió egészében, de ennek mértéke a másik három visegrádi országban a hazainál alacsonyabb, 7,9–10,4% közötti volt - közölte az Eurostat számai alapján a KSH.
Már a múlt év utolsó negyedévében megindult a kereslet növekedése a budapesti új lakások iránt, ami idén tovább fokozódott. 2025 első két hónapjában közel háromszor több új építésű otthon talált vevőre az egy esztendővel korábbihoz képest, így a piac eltolódott a keresleti oldal felé. Az év elején kevesebb mint 6000 lakás várt vevőre, ami a mostani érdeklődéssel számolva alig több, mint fél évre elegendő kínálatot jelent - derül ki a Cordia felméréséből.
Ahogy az év első két hónapjában, úgy márciusban is jelentős szerepet kaptak a fővárosi lakáspiacon a befektetési célú vásárlók, akik főként a belső kerületekben található lakóingatlanok iránt érdeklődtek – derül ki az ingatlan.com márciusi, 9 ezer érdeklődő körében végzett felméréséből. A hirdetési portál azt nézte meg, hogy az érdeklődők befektetésnek vagy saját célra vásárolnának-e lakást, valamint azt, hogy vennének-e fel hitelt a vásárlás finanszírozásához.
Míg tavaly egy év alatt 14, idén egyetlen negyedév alatt már 30%-os drágulást mutat a fővárosi panellakásokért fizetett átlag négyzetméterár, ami így 1 millió forint fölé emelkedett - derül ki a Duna House számaiból. Eközben viszont nagyot csökkent a panelek iránti kereslet, 2024 azonos időszakához mérten a felére csökkent a hálózat által értékesített panellakások aránya.
Stabilan emelkedtek 2024 utolsó negyedévében is a lakásárak Magyarországon - derül ki a KSH 2024 negyedik negyedéves, előzetes lakásárindexéből. 2023 utolsó negyedévéhez képest átlagosan 12,9 százalékkal volt drágább egy lakóingatlan Magyarországon, míg 2024 harmadik negyedévéhez képest 1,3 százalékos volt a drágulás. Az új és a használt lakások közti árolló pedig ismét nyílni kezdett.
A közeljövőben 620 új lakás fejlesztését tervezi Budapesten az AVICO Group. A vállalat fővárosi portfóliója 1760 átadott lakást tartalmaz - közölte a cégcsoport.
Gyakran belefuthatunk a közösségi oldalakon azokba a kommentekbe, amelyek a túlzott eladósodottságtól és emiatt a devizahiteles válság „megismétlődésétől” féltik a magyar családokat. Annyi igaz, hogy a héten is kiderült: soha nem látott összegben vettek fel hitelt a háztartások az elmúlt egy évben. Csakhogy ez kizárólag a nominális számok szintjén érvényes kijelentés, inflációval korrigálva merőben más megállapításra jutunk. Sőt, relatív eladósodottsági mutatóink alapján a hitelpiacunk alulfejlett, a hitelfelvétel egy viszonylag szűk réteg kiváltsága, a túlzott eladósodásnak össztársadalmi szinten a közelében sem vagyunk. Mutatunk most erről 10 ábrát, a témával Hitelezés 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre.
Idén eddig nem voltak könnyű helyzetben azok, akik szorgosan gyűjtögetnek a nyugdíjas éveikre: a vámháború okozta piaci turbulenciák az önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári hozamokra is rányomták a bélyegüket, a pénztári portfóliók többsége csak nagyon szerény teljesítményt tudott felmutatni az első negyedévben. Amilyen jó volt az előző két év a hozamok szempontjából, olyan rázós lehet az idei év, de hosszabb távon nézve még mindig bőven pozitív az a hozammérleg.
Lezárult a jelentkezés a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) együttműködésével, valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozásával megvalósuló Lakhatási Tőkeprogramra. A március 17. és 24. között meghirdetett pályázatra 20 piaci alapkezelő 23 alapja jelentkezett, összesen mintegy 393 milliárd forint összegű tőkeigénnyel. A közel kétszeres túljelentkezést mérlegelve, a lakáskínálat bővítését támogató tőkeprogram végül 100 milliárd forinttal megemelt, 300 milliárd forintos keretösszeggel indul el - közölte a Nemzeti Tőkeholding.
Nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkoznak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
