Hiába dühöng az Egyesült Államok az orosz területeken található olajfinomítók elleni dróntámadások miatt, nagyon úgy tűnik, hogy Ukrajnát ez cseppet sem érdekli, és folytatja az orosz gazdaság elleni hadjáratát.
Furcsa választás készül Afrika egyik legstabilabbnak és ledemokratikusabbnak tartott országában, Szenegálban: a legesélyesebbnek tartott elnökjelölt alig néhány nappal a voksolás előtt hagyta el a börtönt, miközben tizenkilencen is sorban állnak, hogy átvegyék a posztot a nehezen leköszönő eddigi államfőtől. Az új elnöknek rengeteg problémával kell majd szembenéznie, de ő lehet az is, akinek regnálása alatt megkezdődhet végre az országban talált hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázása.
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.
Elképesztő bizonytalanság figyelhető meg idén az olajáraknál, kifejezetten jelentős kilengések mentén alakultak az elmúlt bő két hónapban a nyugati benchmark termékek árai, nemrég nagyon meredek emelkedés bontakozott ki a piacon - de mégis mi hajtja a ralit? Többtényezős a történet, a következőkben igyekszünk utánajárni, hogy pontosan mire figyelhetek, mire számítanak és mit árazhatnak a befektetők és a szakértők, és hogy mit jelenthet mindez a hazai autósok számára.
Orosz hatóságok beszámoltak arról, hogy tűz ütött ki az oroszországi Syzran kőolajfinomítóban. A károkat a dróntámadás okozta, amelyről számos felvétel is felkerült az internetre.
Javított kissé idei olajkereslet-növekedési előrejelzésén az előző havi becsléséhez képest a Nemzetközi Energiaügynökség havi rendszeres olajpiaci jelentésének csütörtökön publikált legfrissebb, márciusi számában.
Jövő évben indul és 2027-re el kell készülnie az Algyő és Újvidék közötti 128 km-es új olajvezetéknek, amelynek költsége mintegy 150 millió euró lesz, és előreláthatóan évi 5 millió tonna lesz a kapacitása – ezek a fontos részletek derültek ki Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter közleményéből, miután tegnap találkozott Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Tűz ütött ki a Rosznyeft legnagyobb olajfinomítójában egy dróncsapás után, az incidenst követően két embert kórházba szállítottak. Ukrajna egyre hevesebb támadásokat intéz az orosz energiarendszer egységeit célozva, amelyekről Vlagyimir Putyin azt állította, hogy az e heti elnökválasztás megzavarására tett kísérletek - írja a Bloomberg.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) között jelentős eltérés figyelhető meg az olajkereslet növekedésére vonatkozó előrejelzéseikben, egy ilyen környezetben kifejezetten nehéz eligazodniuk a piaci szereplőknek az olajszektor jövőbeli kilátásairól és a tisztább üzemanyagokra való átállás sebességéről - írja a Reuters. A két szerv közötti véleménykülönbség mértéke 2008 óta most a legnagyobb.
Magyarország teljes energiafelhasználása 2020 óta csökken, de ez nem a fogyasztók attitűdjének kedvező irányú változására vezethető vissza, hanem az elmúlt évek gazdasági és politikai eseményeinek hatásaként fogható fel, így az új ambiciózus uniós célkitűzések elérése továbbra is jelentős beruházásokat igényel.
A Global Terminal Services (GTS), a törökországi Dörtyol terminál üzemeltetője értesítette ügyfeleit, hogy nem fogad el több árut Oroszországból, ami jelentős csapást jelent Moszkvának a fokozódó szankciós nyomás közepette. Eddig Törökországon keresztül az oroszok hatékonyan játszhatták ki az uniós és G7-es szankciókat, így komoly pénzügyi veszteséget okozhat a lépés.
Emelkedésnek indult ma reggel az olaj ára, miután az OPEC+ tagjai megállapodtak abban, hogy a második negyedévre is meghosszabbítják a napi 2,2 millió hordónyi önkéntes olajkibocsátás-csökkentést - írja a Reuters. Alapvetően erre a döntésre számított a piac, ezért heves reakciót egyelőre nem váltott ki a döntés.
Nemrég a Portfolio is beszámolt róla, hogy a Mol után Slovnaft is éles hangnemben kritizálta a szerintük méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakat. Hernádi Zsolt nemrég úgy fogalmazott, hogy a Janaf egyszerűen visszaél a kiszolgáltatott helyzetükkel. A Janaf kedden tette közzé negyedik negyedéves és egyben a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó jelentését, a cég nyeresége pedig igencsak megugrott az időszak során, jócskán felülmúlva ezzel az előzetes várakozásokat.
Magyarország elemi érdeke, hogy a lehető legszorosabb együttműködést építse ki Indiával - írta a közösségi oldalára szerdán feltöltött bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter, miután Újdelhiben tárgyalt Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszterrel és Hardeep Szingh Puri kőolaj- és földgázügyi miniszterrel.
Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el nyers kőolajat Indiának 2023-ban, amiből finomított formában az Egyesült Államok is vásárolt - derül ki egy hétfőn, az amerikai médiában nyilvánosságra hozott jelentésből.
Az elmúlt hetekben hangos volt a sajtó a Mol és a horvát olajvezetékeket üzemeltető partnercég, a Janaf adok-kapokjától, a Mol éles hangnemben kritizálta a szerintük méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakat, amire gyorsan reagált is a Janaf. Csütörtökön újabb fejlemény történt az ügyben, a magyar vállalat szlovákiai finomító cége, a Slovnaft is feszólalt a horvát partnercég árazásával szemben. De adódik a kérdés: tényleg méltánytalanul drága a horvát tranzit? Egyáltalán, mekkora összegekről folyik a látványos és hangos vita?
Üzemanyag árinformációs rendszer kialakításán dolgozik a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ), a fejlesztés várhatóan február végétől szolgáltat árinformációkat - tájékoztatta a szervezet kedden az MTI-t.
Szaúd-Arábiának rengeteg olajtermelési tartalékkapacitása van - mondta hétfőn a szaúdi energiaügyi miniszter, miután a világ legnagyobb olajexportőre a múlt hónap végén meglepő módon bejelentette, hogy visszavágja hosszú távú kapacitásbővítési terveit.
Január közepén váratlan események borzolták a kedélyeket az iszlám világban: egy pillanatra felvillant egy kiterjedt háború rémének a lehetősége Irán és Pakisztán között. A hirtelen fellángoló ellentétek azóta teljesen elcsendesültek, sőt, úgy néz ki, hogy tovább mélyítik a kapcsolataikat a felek. Több lehetséges magyarázat is felmerült, hogy pontosan mi állhat az események hátterében, Teheránban azonnal Szaúd-Arábiát vélték felfedezni a bajkeverő szerepében. Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi oka lehetne a gazdag arab olajországnak megkavarni az amúgy kifejezetten békés, baráti kapcsolatot a muszlim hatalmak között. Pedig akad néhány szempont.
Hiába szökött korábban elképzelhetetlen magasságokba az európai földgáz ára 2022-ben, tavaly gyakorlatilag a teljes megugrást ledolgozta a jegyzés, egészen meredek áresést tapasztalhattunk ugyanis a TTF gáztőzsdén. De mi a helyzet idén, folytatódhat a kedvező 2023-as trend? Mi befolyásolja a gázárak alakulását, és mi a helyzet az olajárakkal? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a brit elemzőház Economist Intelligence Unit (EIU).
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
António Costa a legális bevándorlás támogatását és a határellenőrzés szigorítását ígérte.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
