A Mol százhalombattai finomítójába 10%-kal, a pozsonyi finomítójába 22%-kal kevesebb orosz olaj érkezett júliusban vezetéken, mint ami az eredeti, megnövelt, szállítási ütemezésben szerepelt – jelezték névtelen források a Reutersnek. Ezzel együtt az is igaz, amit az ukrán Naftogaz vezére állított a minap, hogy volumenben ugyanannyi orosz olajhoz jutott a két ország, mint júniusban.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, amelyek az elemzői konszenzus alapján ígéretesnek tűnnek. A cég a fontosabb sorokon jelentős növekedést érhetett el mind a tavalyi év azonos időszakához, mind az első negyedévhez képest.
Szijjártó Péter azon kijelentésére, hogy Horvátország nem megbízható olajszállító, éles reakció érkezett a horvát külügyminisztertől és az olajtranzitot végző JANAF menedzsmentjétől is. Utóbbi megerősítette a Portfolio múlt heti információját, miszerint a vezetéküzemeltető JANAF éves szinten 14 millió tonna körüli olajmennyiséget is fel tudna juttatni az Adria kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia irányába, és így teljes mértékben helyettesíteni tudná a két ország az orosz olajat, amelyet a Barátság II. vezetéken Ukrajnán keresztül kap. Erősen provokatív kérdést is belerakott a JANAF menedzsmentje a válaszba, amelyben azt firtatta, hogy „a magyar fél miért kerüli el a kőolaj JANAF rendszeren keresztül történő szállítását”.
A Lukoil orosz anyacége elleni ukrán szankció miatt csak a Lukoil olajkereskedő leánycégének, a Litasco-nak az olajszállítása esett ki Magyarország és Szlovákia felé, ami korlátozott mennyiség, a többi három kereskedőcég át tudja hozni Ukrajnán a Lukoiltól tulajdonjogilag átvett olajat – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó szakmai forrástól. Mindez megerősíti azt a korábbi információnkat, miszerint ott volt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök asztalán egy szankciómódosítási terv, amely tisztázta volna, hogy a Litasco által áthozandó olajat átengedhetik Ukrajnán, de azt mégsem írta alá.
A Lukoil-ügyben az Európai Bizottságtól és Horvátországtól kapott levél "azt erősíti meg, hogy itt egy Brüsszelből összehangolt akcióról van szó, (de) van egy másik nagy baj is a horvát opcióval. Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország", így ez "a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot" – ezt rögzítette péntek reggeli Facebook-posztjában Szijjártó Péter.
Az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek levélben írta meg az álláspontját a Lukoil-ügyben, a levél fontosabb megállapításait gyakorlatilag megerősítette az uniós bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos napi brüsszueli sajtótótájékoztatóján csütörtökön.
A jelek szerint koordinált választ küldött Magyarországnak az Európai Bizottság és a horvát miniszterelnök a Lukoil-ügyben, mert a brüsszeli testület válaszlevelének mai kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic Youtube-videója (képünkön jobbra). A brüsszeli levél gyakorlatilag azt ajánlotta: aktívan kell dolgozni az orosz olajról leváláson, a horvát miniszterelnök pedig ezzel összhangban azt közölte: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott: a JANAF horvát vezetéküzemeltető kész segíteni az orosz olajról leválásban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében a Lukoil-ügy hatásait elemeztük Pletser Tamással, az Erste olaj- és gázipari elemzőjével. Szó volt arról is, hogy mit nyerhet Ukrajna, ha blokkolja az orosz kőolajat és mit jelent mindez Magyarország számára. A második részben a Wizz Air diszkont légitársaság részvényeséséről kérdeztük Kaszab Balázst, a Portfolio részvénypiaci elemzőjét.
Nincs ellátásbiztonsági veszélye Magyarországra és Szlovákiára nézve annak, hogy Ukrajna blokkolta a Lukoil olajszállításait a két ország felé, így nincs szükség arra, hogy sürgős konzultációt hívjon össze az Európai Bizottság Ukrajnával, a két országnak pedig aktívan kell dolgoznia az orosz olajról való leváláson, az Adria-vezeték kapacitása erre elegendő lenne – gyakorlatilag ezt üzente vissza írásban az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek. A levél kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök Youtube-videója, amelyben azt jelezte: levelet írt Orán Viktor kormányfőnek, amelyben jelezte: készek segíteni az orosz olajról leválásban.
A Portfolio hét forrásból származó információi alapján nagy döntési helyzet elé került a Mol a Lukoil-ügy miatt, ami a magyar üzemanyagárakra is hatással lehet. A döntési helyzet lényege ez: 1) vagy bevállalja, hogy már az orosz-ukrán határon tulajdonjogilag átveszi az oda érkező orosz, vagy papíron akár kazah olajat, és így saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, 2) vagy a Lukoil-szankció miatt kiesett olajbehozatalt áttereli a Horvátország felőli Adria-vezetékre, ahol bőven van erre kapacitás. Egyelőre az első irány a valószínű, ami költség okok miatt is érthető, és ezt tudomásunk szerint jelezte is már a Mol a háttérben az érintettek felé. Lehet azonban, hogy végül a másodiknál köt ki a cégcsoport, mert afelé terelik az ukránok az orosz olajról való minél nagyobb arányú levál(aszt)ás jegyében. Éppen ezért a huzavonát megérezhetik majd a magyar autósok is. Ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni. Frissítés! Elemzésünk után néhány órával megjelent az Európai Bizottság válaszlevele a két ország felé, amely számos pontos megerősítette elemzésünket, igaz a Bizottság inkább azt ajánlja, hogy váljon le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia. Ezzel egy időben a horvát miniszterelnök is bejelentette: levelet küldött Orbán Viktor magyar kormányfőnek, és jelezte: készek segíteni az orosz leválásban.
A Lukoil elleni ukrán olajszankció eltörléséről szó sem lehet, hiszen az ukrán lépés nem veszélyezteti Szlovákia, és az EU energiabiztonságát, ezért a lépésünket "teljesen megérti" Brüsszel is, egyébként pedig "amennyire csak lehetséges, fel kell adni az orosz olajat" – gyakorlatilag ezt a kőkemény üzenetet írta le a Telegramon szerdán délután Denisz Smihal.
Miután azzal vádolta meg a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottságot, hogy onnan jöhetett az ötlet arra, hogy az ukránok szankcionálják a Lukoil olajtranzitját, visszaüzent a Bizottság, miszerint csomó adatot, információt bekértek a két országtól és Ukrajnától is.
Újabb éles kirohanást osztott meg a Facebookon Szijjártó Péter a Lukoil-ügyben, és a kedd délutáni posztban az Európai Bizottságot vádolta meg azzal, hogy a brüsszeli testület találta ki, hogy az ukránok vessenek ki szankciót az orosz cég tranzitjára. Sőt, a posztban gyakorlatilag szó sincs már az orosz cégről, hanem általánosságban az "olajszállítások tiltásáról" beszél a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Ő egyúttal színvallásra akarja kényszeríteni Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy "Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől".
Érzékeli a magyar és a szlovák kormány, hogy az EU-n belül ellenállás van a Lukoil-ügybeli segítségkérésükben, ezért a fenyegetések, és az ijesztgetés taktikájához folyamodtak, miközben a színfalak mögött csendben más szállítási lehetőségeket keresnek – így jellemzi a Politico a Lukoil-ügyet, amelyhez számos diplomatával és szakértő forrással beszéltek. Ezt a kettős taktikát egyébként Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfői fenyegetése is érzékelteti, hiszen ő maga mondta, hogy a háttérben van egy technikai megoldás, amely kezelné a helyzetet, és arra a jelek szerint meg is jött a pozitív reakció ma Kijevből. Emellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is említette múlt pénteken, hogy egy jogi kiskapu kihasználásával, nem szankcionált szereplőkön keresztül továbbra is meg tudná oldani Magyarország az orosz olajimportot.
Ukrajna kész megoldani a Szlovákiával kapcsolatos olajszállítási kérdéseket az EU társulási megállapodásában rögzített mechanizmus alapján, csak aktiválnia kellene azt Szlovákiának; és Ukrajna emellett garantálja a szankciókkal nem sújtott vállalatok számára az olajszállítások zavartalanságát – ezt közölte kedden a Reuters kérdéseire Roman Andarak ukrán energiaügyi miniszterhelyettes.
Ha rövid időn belül nem állítja helyre Ukrajna az orosz Lukoil olajszállítmányainak tranzitját, akkor a szlovákiai Slovnaft finomító leállítja az ott finomított dízel kiszállítását Ukrajnába, amely az ukrán import 10%-át teszi ki – ezt jelentette ki fenyegetésként hétfőn délután közzétett Facebook-posztjában Robert Fico.
"Tovább dolgozunk olajellátásunk hosszú távú biztonságának helyreállításán, ezért ma reggel ismét telefonon egyeztettem Szergej Lavrov orosz és Juraj Blanár szlovák kollegámmal" – jelezte hétfő délutáni Facebook-posztjában Szijjártó Péter. Ebben a magyar külgazdasági és külügyminiszter keményen visszaszólt lengyel kollégájának is, aki egy hétfőn megjelent interjúban azt mondta: nem fog Brüsszel segíteni Magyarországnak és Szlovákiának az ügyben, és mellette keményen bírálta Szijjártót is.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy erői sikeresen elfoglalták Lozuvatske települést az ukrajnai Donyeck megyében, Pokrovszk városától nem messze. Ez a térség az elmúlt hónapok leghevesebb frontcsatáinak helyszíne. Mindeközben az ukránok sem tétlenkedtek, Alekszej Szmirnov megbízott regionális kormányzó közlése szerint egy Ukrajna által indított dróntámadás következtében három orosz olajtartály gyulladt ki.
A Reuters információi szerint minden jel arra mutat, hogy idővel Ukrajna akár teljes egészében is blokkolhatja a Barátság II. kőolajvezetéken keresztül zaljó összes orosz olajszállítást, és erre egyfajta felkészülésként már három orosz olajcég kezdte a tengeri kikötők felé irányítani a szállításait. Meg nem erősített információk szerint ATACMS rakéták csapódtak be a Krími-félsziget több pontján. Az orosz FSzB egy újabb tábornokot vett őrizetbe, korrupcióval vádolják.
Azokra a Gulyás Gergely által a mai Kormányinfón tett kijelentésekre, hogy Ukrajna a békemissziós erőfeszítések miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát a Lukoil-szállítmányok blokkolásával, nagyon durvát szólt vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadója.
