Októberben már 40 ember halt meg az útjainkon közúti balesetben, miközben fontos hangsúlyozni, hogy a szabályokat betartva a tragédiák zöme elkerülhető lett volna – olvasható a rendőrség hivatalos honlapján.
A 2016-2023 közötti időszakban mintegy 3200 milliárd forintot fordít Magyarország közút építésére, amelyből 1400 milliárd forint európai uniós támogatás és összesen mintegy 1000 kilométernyi új közút épül, amelyből idén még mintegy 200 kilométernyit adnak át - jelezte Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy szerdai háttérbeszélgetésen.
Az Európai Unió a 2007-2020-as időszakban mintegy 82 milliárd euró - több mint 26 ezer milliárd forintnyi - finanszírozást nyújt közutakra, a beruházások kedvezményezettjei elsősorban a közép- és kelet-európai tagállamok - közölte az Európai Számvevőszék kedden az európai régiókat összekötő közutakról közzétett előzetes ellenőrzési jelentésében. A minap a 15 éves EU-tagság évfordulójára időzítve az Európai Bizottság adott ki összesítést a régió számára nyújtott EU-forrásokról, illetve a Portfolio is készített összeállításokat az elért gazdasági fejlődésről:
A kormány 3200 milliárd forintot fordít 2024-ig közútfejlesztésre, amelynek nagyobb részét, 1800 milliárdot a hazai költségvetésből biztosítja a fejlesztésekhez - jelezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy útfelújítási projekt mai alapkőletételén. Egy minapi kormányhatározatból már látszott, hogy a kormány útfejlesztési elképzeléseinek időhorizontja immár nem 2022-ig, hanem 2024-ig szól.
Az ünnepeket követően az elmúlt évek tapasztalatai alapján várhatóan szombaton és vasárnap a főbb tranzitútvonalakon, elsősorban az M1-M0-M5-ös, és az M1-M0-M3-as szakaszon, a Nyugat-Európába visszatérő munkavállalók miatt - Németországban például január 4-ig tart az oktatási szünet - a szokásosnál is nagyobb forgalomra és így telítettebb sávokra számíthatnak az arra közlekedők. Ezzel egy időben az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján pénteken késő délutántól elsősorban a Dunántúlon, majd szombattól az ország nyugati és északi területein is számottevő havazás várható. A szakemberek a közlekedőktől ezért azt kérik, csak akkor induljanak útnak, ha előtte tájékozódtak az aktuális út- és látási viszonyokról, illetve forgalmi helyzetről - olvasható a Magyar Közút közleményében.
Elstartolt a Portfolio hiánypótló logisztikai konferenciája, a Smart Logistics 2018, ahol a logisztika legforróbb kérdéseiről, az állam terveiről, a fejlesztési irányokról, a logisztika jövőjéről beszélgetnek a piac legfontosabb szereplői.
A 2010 óta eltelt hat évben 101 kilométerrel bővült a magyarországi autópálya-hálózat, tavaly 1168 kilométernyi ilyen szakaszt használhattak az autósok. Közben ezalatt az autóút hossza 205 kilométerről 300 kilométer közelébe bővült - derül ki a KSH legfrissebb kiadványából.
Négyezer milliárd forintot fordít a kormány 2022-ig közúti és vasúti fejlesztésekre - erősítette meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Győrben, a 83-as út kétszer kétsávosra bővítésének alapkőletételén.
A napokban új hosszú távú mobilitási stratégiát fogadott el az Európai Bizottság, mely jelentős változásokat hozhat a közlekedési szektorban 2025-ig. Az első körben a közúti fuvarozás kérdésköre kerül napirendre, több olyan jogalkotási kezdeményezés is készült, mely a szegényebb országokból érkező munkásoknak hivatott igazságosabb munkafeltételeket biztosítani.
Világháborús robbanótestet találtak a ferihegyi repülőtér 2-es termináljánál, az ide vezető összes utat lezárják - tájékoztatta a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje az MTI-t szerda délután.
Az eddigi legnagyobb közútfejlesztési programot jelentette be a közelmúltban a kormány, aminek keretében a következő évek során több ezer kilométernyi úthálózatot újítanak fel vagy építenek meg. A közút mellett azonban a többi közlekedési mód esetében is indulnak fejlesztések. Ezek várható irányairól és megoldásairól beszélgettünk dr. Homolya Róbert miniszteri biztossal, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnökével.
Összesen 2463 milliárd forintnyi uniós és magyar költségvetési finanszírozású közútfejlesztést tartalmaz az a 81 projektes lista, amely a ma esti Közlönyben jelent meg és amelyet már beharangozott a múlt csütörtöki Kormányinfón Lázár János. A friss kormányhatározat áttekinthető táblázatban mutatja be azt, hogy melyik évben mennyi uniós és magyar büdzséforrást tervez elkölteni a kormány és ebből jól látszik, hogy a csúcsévek 2018-ban és 2019-ben jönnek.
Vagyonnyilvántartással, vagyonátadással kapcsolatos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék két állami tulajdonú társaság, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ellenőrzése során. Az elmaradt vagyonátadás a NIF Zrt. esetében 948 milliárd, a MK NZrt. esetében 95 milliárd forint értékű vagyont érintett.
A kisgazda parlamenti csoport levélben kérte a miniszterelnöktől, hogy vizsgálják felül az M4-es autópálya építésének leállításáról hozott döntést, mivel szükség van egy négysávos útra a környező települések fejlődéséhez - mondta Turi-Kovács Béla (Fidesz) a parlament fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén Budapesten. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára úgy reagált, hogy a kormány nem tett le az M4-es autópálya teljes kiépítésétől, de az anyagi források korlátozottak,mivel az új 7 éves uniós ciklusban a rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintnyi keretből csak 400 milliárd forint fordítható a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.
A kormány tovább csúsztatta az áruforgalmi figyelő rendszer szankcionálásának életbe léptetését, azonban a Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara továbbra is fenntartja korábbi álláspontját. Ezek szerint az EKÁER súlyos kockázatokat jelent a vállalatok versenyképességére. A szervezet ezért a rendszer érdemi felülvizsgálatát javasolja.
Rendkívül fontos kormányrendelet jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen rögzítette a kabinet azon 75 millió euró feletti, ún. közlekedési nagyprojektek listáját, amelyeket a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére kíván megvalósítani. Ezek a hatalmas beruházások alapvetően befolyásolják majd az ország életét a következő években, és egyúttal az építőiparon, illetve a közlekedésen keresztül a nemzetgazdaság teljesítményét is. A nyári Tarlós-Lázár csörte egyik fő oka mellett megtaláljuk a listán azt a régóta rebesgetett fejlesztést is, hogy közvetlen gyorsvasút vezessen a ferihegyi reptérről Budapest belvárosába. Közben nem találjuk a listán a Budapest-Kelebia vasútvonal szintén régóta rebesgetett fejlesztését, így ebben az EU helyett valószínűleg a kínaiak pénzére épít majd a kormány.