A CBS News a YouGovval együttműködésben készített friss közvélemény-kutatást, amely gyakorlatilag döntetlenre becsüli az amerikai elnökválasztás jelenlegi állását. A felmérés emellett kitért a választók preferenciáit leginkább befolyásoló kérdésekre, ami azt mutatja, hogy a biztos szavazók kevesebb mint 30 százaléka tartja jelentős faktornak Donald Trump volt elnök elítélését.
A Transtelex arról ír, hogy egy exit poll szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalákos szavazatarányt, ezáltal kettő képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe.
Horvátországban a hagyományos mérsékelt jobb- és baloldal hozta el a legtöbb mandátumot. A szélsőjobboldal alulteljesített.
Az exit poll felmérések szerint a német kormánypártok gyenge eredményeket értek el az európai parlamenti választásokon, míg a szélsőjobboldali AfD erősödött. A jobbközép Unió blokk továbbra is vezet, támogatottsága 30% körül alakult - írta meg az ABC News.
A sajtóba kiszivárgott, hivatalosan nem megerősített adatok alapján a Progresszív Szlovákia (PS) nyerte a 2024-es szlovákiai EP-választást a második helyen befutó Smer előtt - írja az Új Szó.
Továbbra is csökkenő tendenciát mutat a Volodimir Zelenszkijbe vetett bizalom, ugyanakkor még mindig magas az ukrán elnök támogatottsága Ukrajnában – írja a The Kyiv Independent.
Olaf Scholz német kancellár szociáldemokrata SPD-je egy felmérés szerint megelőzte a szélsőjobboldali AfD-t, amely hosszú időn keresztül Németország második legnépszerűbb pártja volt – írja a Bloomberg.
Június 6-ától 9-ig zajlanak az európai parlamenti választások, melynek során 27 országban tartanak egyidejűleg választásokat. Körképünkben megnézzük, mi a politikai helyzet a tagállamokban, elsősorban arra fókuszálva, melyik országból hány mandátumra számíthatnak a nagy európai pártcsaládok.
Az ABC News azzal a címmel jelentetett meg elemzést, hogy "Trump elítélése valószínűleg nem változtat a pártbeli támogatottságán." Mint írják, a republikánusok politikusok döntő többsége erősen kritizálta és elutasította a Donald Trump volt amerikai elnök ellen hozott ítéletet, ezért noha tapasztalhatunk kisebb ingadozást a közvélemény-kutatásokban, a felmérések azt igazolják, hogy a Trump-hívők többsége nem fogja otthagyni a várható elnökjelölt táborát.
Helyi idő szerint csütörtök késő délután történelmi ítélet hangzott el New Yorkban: az esküdtszék üzleti iratok hamisítása miatt bűnösnek találta Donald Trump republikánus elnökjelöltet, aki ezáltal az első bűncselekményért elítélt volt amerikai elnökké vált. A Fehér Házért idén is ringbe szálló korábbi üzletember akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat, de a jogi huzavona aligha ért véget. Nézzük, mi a válasz a legfontosabb kérdésekre.
Új közvélemény-kutatást készített a Medián a június 9-i EP-választások előtt. A hvg-ben publikált felmérés eredménye szerint a Fidesz–KDNP megerősítette vezető helyét.
A Politico arról ír, hogy a Demokrata Párt felsővezetése "ki van borulva" azon, hogy Joe Biden hivatalban lévő elnök óriási vereséget szenvedhet elődjével, egyben 2020-as riválisával, Donald Trump republikánus politikussal szemben. Az újság úgy fogalmaz a párton belüli helyzetről, hogy "közel öt hónappal a választások előtt az aggodalom kézzelfogható ijedtséggé változott több mint egy tucat pártvezető és tisztviselő szerint."
A Guardian megszólaltatta a brit tengerészet korábbi vezérkari főnökét a konzervatív kormányzat azon választási ígéretével kapcsolatban, hogy katonai vagy polgári szolgálatra kötelezhetik a 18. életévüket betöltő fiatalokat. Az admirális szerint az ötlet "alapvetően bolondság", míg Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője hétfői beszédében kétségbeesettnek titulálta azt.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a megélhetési költségek jelentős növekedése sok ember számára problémát jelent. A tartós infláció a novemberi választások előtt megingatja Joe Biden elnök tekintélyét a választók körében – írja a Financial Times.
Rishi Sunak brit miniszterelnök tegnapi, a végére zuhogó esőben tartott beszédében bejelentette: a várakozásoknál hamarabb, július 4-én rendeznek parlamenti választást az Egyesült Királyságban. Az előrejelzések szerint óriásit bukhatnak a 2010 óta hatalmon lévő konzervatívok, a Munkáspárt pedig vörösre festheti az ország választási térképét. A legtöbben úgy vélik, hogy a kérdés mindössze annyi, mekkora többsége lesz a Keir Starmer vezette pártnak, noha a saját politikai karrierjét kockára tevő Sunak azt hangoztatta, hogy a konzervatívok harcolni fognak.
Egy friss közvélemény-kutatás arra világított rá, hogy az amerikaiak több mint kétharmada szívesen látna más jelölteket is az elnökválasztási vitákon Joe Bidenen és Donald Trumpon kívül - írja a The Hill.
A CDU a német hadkötelezettség fokozatos visszaállítását szorgalmazza az orosz fenyegetés és a Bundeswehr létszámhiányára való reagálásként, lehetőséget adva a fiataloknak a hadseregben vagy szociális ágazatban történő szolgálatra.
Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy olyan jelöltből lett amerikai elnök, aki nemhogy nem szerezte meg a legtöbb választó szavazatát, de az elektori kollégiumban sem gyűjtötte be a legtöbb voksot. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.
Donald Trump a minnesotai Republikánus Párt éves Lincoln-Reagan-vacsoráján alaptalanul állította, hogy ő nyerte a 2020-as elnökválasztást Minnesotában, és kijelentette, hogy az államban, amely több mint fél évszázada nem támogatott republikánus elnökjelöltet, ismét győzelemre számít.
A New York Times újabb felmérést közölt az amerikai elnökválasztás állásáról, ezúttal a csatatérállamokra fókuszálva. A kutatás gyászos képet fest Joe Biden amerikai elnök népszerűségéről, aki a billegő államokban szinte kiütéssel kapna ki republikánus riválisától, Donald Trumptól. A demokrata elnök nem tulajdonít nagy jelentőséget a számoknak, egyes pártközeli tanácsadók azonban nem ilyen optimisták.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
