A magyar gazdaság magas potenciális növekedéséről és várható kilábalásáról beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen. A minisztert nem lepi meg, hogy a fogyasztás lassan áll helyre, de arra számít, hogy 2025-ben már erősebb lesz a vásárlási kedv. Varga Mihály beszélt arról, hogy a jövő évi költségvetésben számolni kell az adókedvezmények növelésével, az elhalasztott beruházások megkezdésével, illetve az EU-források lehívása is terheli majd a büdzsét.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
Hatvankettedik alkalommal rendezi meg idén a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a Közgazdász-vándorgyűlést, ezúttal Nyíregyházán csütörtökön és pénteken. Hegedüs Évát, az MKT főtitkárát, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük a kétnapos szakmai esemény üzenetéről és félidei tanulságairól.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, az innováció ösztönzése, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a termelékenység növelése mind kulcsfontosságú lépések a hosszú távú fenntartható fejlődés érdekében. A gazdasági szereplők számára világos, hogy a jövő azoké, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó globális piaci körülményekhez és kiaknázzák a technológiai újításokban rejlő lehetőségeket. Azonban az elmúlt időszakban a kormányzat által zászlóra tűzött újraiparosítás komolyan gátolhatják meg a magyar gazdaság felzárkózását – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés Gazdasági szerkezet és termelékenység című panelbeszélgetésén.
A pedagógushiányról, az alacsony bérekről, illetve a pedagógustársadalom öregedéséről beszélt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. Átfogó tanulmányában megoldást is kínál a problémákra.
Súlyosbítja a magyar bankszektor versenyhátrányát az október 1-jén megjelenő kiegészítő tranzakciós illeték, hiszen még inkább a fintechekhez és a külföldi szolgáltatókhoz pártolhatnak miatta az ügyfelek, de reménykednek még a bankok abban, hogy sikerül könnyítést elérni a kormányzatnál – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán. A beszélgetésben szó volt a hitelpiac helyzetéről, a bankok jövedelmezőségéről és a megtakarítások alakulásáról is.
Bod Péter Ákos szerint Magyarország gazdasága alulteljesít a térség többi országához képest, gyenge valutával, magas inflációval és alacsony fogyasztással, miközben az erőltetett iparosítás és növekedési modell nem hozza a várt eredményeket. Emellett a multik kiszorítása és az alacsony szociális kiadások tovább rontják a gazdaság versenyképességét.
Magyarországon az elmúlt évtizedben sikeresen épült ki az új magyar vállalkozói réteg Rosta Miklós szerint. A Corvinus Egyetem docense szerint azonban ennek súlyos gazdasági és társadalmi ára van.
A versenyképesség és a területfejlesztés között szoros kapcsolat van, ezért az Európai Unióban a kohézió kulcsfontosságú tényező a gazdasági növekedés fenntartásában, mivel a szociális és területi különbségek csökkentése növeli az országok versenyképességét. Azonban a relatív fejlettségben látható különbsége miatt egy újfajta, átfogó megközelítésre van szüksége a fejlesztéspolitikában – mondta el Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. Jelezte, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy mind a főváros, mind a vidéki régiók fejlődése összhangban legyen az uniós kohéziós politikával, azonban azt új koncepció mentén kell végrehajtani.
A gazdasági kihívásokkal küzdő magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az államadósság, amely évtizedek óta meghatározza az ország gazdaságpolitikáját. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya évtizedek óta a 70% körül mozog, és a jövőben is kulcskérdés lesz, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni ezt a mutatót. A magyar Alaptörvényben az államadósság kívánatos szintje 50%-ban van meghatározva, de a gazdasági helyzet és a globális környezet nem kedvez a cél elérésének – mondta el Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában.
Valahol megint utat tévesztettünk - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen. Szerinte teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A 2010-2019-es évtizedet megnyertük - hangsúlyozta Matolcsy, ám a mostani évtizedet elveszítjük. Levezette, hogy a következő évtized megnyeréséhez mire lenne szükség.
Magyarország gazdaságpolitikai úttévesztésben van - hangsúlyozza Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen, aki szerint teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Az alábbiakban Matolcsy György prezentációjából szemezgettünk.
Öt év után ismét Nyíregyháza ad otthont a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájának: a 62. Közgazdász-vándorgyűlést 2024. szeptember 5-én és 6-án a Nyíregyházi Egyetemen rendezi meg az idén 130 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT). A rendezvényre mintegy 700 kárpát-medencei magyar közgazdászt várnak a szervezők.
Az ősz elején kerül sor a 62. Közgazdász-vándorgyűlésre. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) nyíregyházi eseményen két plenáris ülés között sok szekcióprogram várja a szakma iránt érdeklődőket.
A Magyar Közgazdasági Társaság összegyűjtötte szakmai konferenciájának legfontosabb tanulságait Magyarország gazdaságára vonatkozva, és pontokba szedve ismertette azt. A szervezet javaslatokat is megfogalmazott a kormányzat számára.
Néhány nap alatt 12 százalékot esett az OTP árfolyama, Varga Mihály magánvéleménye tovább gyorsította az esést, ami a múlt hét elején kezdődött. Ma hatalmas birkózás alakult ki az OTP piacán a vevők és az eladók között, a forgalom a szokásos duplája. Mutatjuk a lehetséges kimeneteleket.
Többek között az OTP-ről és más magyar részvényekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Németországban igyekszik optimalizálni a cég.
A jelenlegi kormányfővel együtt jutott be a második fordulóba.
A vezető kormánypárt után az ellenzék fő ereje is megnevezte jelöltjét.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
