Milliárdos nagyságrendben adtak el hazai kereskedelmi bankok kkv-, illetve nagyvállalati hiteleket olyan követeléskezelő társaságoknak, amelyeknek nem is volt erre jogosítványuk - derült ki az MNB megkeresésünkre adott válaszából.
Úgy tűnik, kezd felgyorsulni a nem teljesítő lakossági hitelek értékesítése a magyar bankoknál: az Erste most egy több tízmilliárd forintos portfóliótól szabadult meg. Az érintett problémás ügyfelek ezután az Intrum Justitia követeléskezelő cégnek tartoznak. Külön érdekesség, hogy jelzáloghitelesekről van szó.
A hitelek fizetési határideje egyre kitolódik hazánkban, a fizetési fegyelem pedig romlik. Egyre szívesebben veszik igénybe követeléskezelők szolgáltatásait a cégek, a jogszabályrendszer viszont még viszonylag kiforratlan - hangzott el az EOS sajtótájékoztatóján.
Az elszámolások és forintosítások lezárultával ismét kezd felpörögni Magyarországon a nem teljesítő lakossági követelések vásárlói piaca, miközben a vállalati tartozásoknál folyamatos tisztulás zajlik - hangzott el a MAKISZ első Követeléskezelési Konferenciáján. A szervezet tagjai mintegy 500 milliárd forintnyi tartozást kezelnek, a csaknem ezermilliárdos nem teljesítő jelzáloghitel-piac viszont még óriási lehetőség számukra, hiszen csak most kezd élénkülni.
Tucatnyi piacfelügyeleti vizsgálatot indított az MNB a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében, s vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket (s általuk a követelésvásárlókat), hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, engedélyhez kötöttnek. Több ezer követelést külföldi cégek vettek meg, egy részüknél vélhetően alapvetően az azok fedezetét adó ingatlanok megszerzéséért. Cél lehetett az adósok panasztételi lehetőségének akadályozása is - olvasható az MNB közleményében.
A nem teljesítő lakossági hitelek megoldása érdekében az MNB új ajánlást fogalmazott meg a bankok és az adósok felé az adósság rendezése érdekében. Az MNB számításai szerint mintegy 130 ezer adós helyzete maradt rendezetlen, március 1-jével ráadásul a kilakoltatási moratórium is megszűnt, így égető kérdéssé vált a az adósok fizetőképességének helyreállítása. A jegybank számításai szerint a mostani ajánlás az érintett adósok mintegy 50-60%-ának jelenthet megoldást - hangzott el az MNB mai sajtótájékoztatóján.
Már hónapok óta lebegtette az MNB, hogy valamit kezdeni szeretne a nem teljesítő lakossági hitelek problémájával. A 35 ezer ügyletet megoldó Nemzeti Eszközkezelő és az alig pár száz érdeklődőt vonzó magáncsőd mellé most bejelentették: bár nem kötelező érvényű jogszabály, hanem egy ajánlás formájában, de az MNB terelgetni szeretné a lakossági hitelportfóliójuk tisztítása felé a bankokat. Az ajánlást pénteken bankszövetségi konzultációra bocsátotta a jegybank, és március közepén várható a megjelenése.
Márciustól regisztrálhatnak a bankok a MARK Zrt.-nél, nyáron így akár százmilliárdos nagyságrendben adhatják el problémás projekthiteleiket az MNB által alapított cégnek. Február közepéig kellett várni az EU jóváhagyására, ugyanis Európában még nem működött ilyen eszközkezelő. Kandrács Csaba elnök-vezérigazgató a Portfolio-nak adott interjújában részletezte, miért nem kell attól tartani, hogy végül "haverok", áron alul kapják meg a csak átmenetileg jegybanki tulajdonú cég ingatlanjait.
A szeptember végi 18,8%-ról 18,0%-ra csökkent a nem teljesítő lakossági hitelek aránya a magyar bankrendszerben 2015 végére - mutatják az MNB friss adatai. Jó hír, hogy nemcsak az arány, hanem a bedőlt tartozások állománya is csökkent, mégpedig 1068 milliárd forintról 998 milliárdra. Apró szépséghiba, hogy a csökkenés viszonylag nagy része mögött a decemberi kedvezményes forintosítás és követelés-eladások állnak. Az MNB igazgatója tegnapi előadásában a lakossági hitelportfólió megtisztításának felgyorsításáról beszélt.
A nem teljesítő hitelek kitisztításának éve lehet 2016 a magyar bankszektorban. Mintegy 2000 milliárd forintnyi, 90 napon túli késedelmes hitelen ülnek most a bankok, aminek több mint a fele lakossági tartozás. A vállalati üzletágban a vásárlásait most megindító MARK Zrt., a legszegényebb jelzáloghiteleseknél pedig a 35 ezresre bővített Nemzeti Eszközkezelő segíti a banki mérlegek kitisztítását, miközben a többi lakossági adós helyzete megoldatlan, például a magáncsőd kudarca miatt. Kezd azonban éledezni egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen piac is, amely átveheti azok egy részét, akiknél a fenti megoldások egyike sem működik: az ország nyugati kapuin kopogtatnak a bőven 10% feletti hozamra éhes nemzetközi követelésvásárlók. Ennek az adósokra nézve nagyon szélsőséges hatásai lehetnek a "megmentettek" érzéstől a totális csődig.
A jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében az MNB nemrég rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el a pénzügyi piacon, majd vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket - illetve ezúton a követelésvásárlókat - arról, hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, tehát engedélyhez kötöttnek. A jegybank a beérkezett adatok alapján első körben tíz követelésvásárlónál piacfelügyeleti eljárást is indít - írja sajtóközleményben a Magyar Nemzeti Bank.
Egyre nagyobb üzletnek számít részt venni az európai bankok portfóliótisztításában. A Cerberus Capital Management a legnagyobb amerikai befektető az európai hitelek piacán, ez a kockázatitőke-társaság az elmúlt 2 és fél évben több mint 27 milliárd eurónyi követelést vásárolt meg a bankoktól. A Lone Star és a Blackstone is ott az élen - derül ki a Reuters összefoglalójából. Tavaly rekord összegű, 91 milliárd eurónyi nem kívánt hiteltől váltak meg az európai bankok, és ez a PwC szerint idén 100 milliárd euró körül lehet.
Vannak devizahitelesek, akik már megkapták az elszámoló levelüket, de az elszámolási összeg jóváírását külön kérniük kell. Ezek azok az ügyfelek, akiknek a bankjuk felmondta a hitelét, és követeléskezelőhöz kerültek. Szorítja őket az idő: az elszámolás végrehajtását a tájékoztatást követő 30 napon belül lehet kérni, méghozzá a követeléskezelőtől.
A nem teljesítő lakossági hitelek piaca kettészakadt: a fedezett hiteleket szinte nem tudják eladni a bankok, míg a fedezetlen portfólióktól könnyebben megválnak. Hogyan alakulnak az árak, mennyi követelést tudnak eladni a bankok, mekkora irántuk a kereslet, és mennyit akarnak eladni? Erről tartott előadást Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója, a MAKISZ elnöke a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciáján. Azt is megtudtuk, hogy az Intrum Justitia néhány száz fedezett lakossági követelés megvételét tervezi teszt jelleggel, vagyis akár további fedezett követelésportfóliókat vehetnek meg a jövőben.
Évi 5000-6000 család veheti igénybe a jövő évtől a magáncsődöt, így önmagában nem oldja meg a bankok lakossági hitelportfóliójának problémáit - mondja a Portfolio-nak adott interjúban az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója, aki fontos, újdonságnak számító részleteket is elárul nekünk az egyeztetés alatt álló magáncsődről. Az elszámolás azonban most még forróbb téma: Felfalusi Péter véleménye szerint a követeléskezelőnek tartozó devizaadósok közül mindössze 20-25%-a igényelheti (nekik ezt külön kérni kell!), pedig a lízingeseknek akár 30%-kal is csökkenhetne a tartozásuk. Nemcsak a bankokat, a követeléskezelőket is rosszul érinti a devizahiteles ügy, de úgy tűnik, kegyelmi pillanathoz érkeztek mára a követelésvásárlók, és nagy, nekik kedvező változások várhatók a piacon.
Mivel bonyolultabb a helyzetük a normál módon törlesztő hitelesekénél, speciális szabályok vonatkoznak a felmondott hitelszerződéssel rendelkező, követeléskezelőnek tartozó ügyfelekre. Ezeket foglaljuk most össze dióhéjban.
Azokat a hitelszerződéseket érinti az elszámolás, amelyeket 2004. május 1-je és 2014. július 19-e között kötöttek, és nem szűntek meg 2009. július 27-e előtt. Az azóta megszűnt hitelekre átutalással, a még élő hitelekre tartozáscsökkentés formájában számolnak el a bankok. De mi van a korábban megszűnt hitelekkel? Minden remény elveszett?
Az elmúlt egy év alatt Európa-szerte szinte minden iparágban nőtt a leírási veszteség. Kiemelkedő negatív változás az oktatásban, az építőiparban és a pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalható; az európai építőipar számláinak csupán 51%-át egyenlítik ki 30 napos határidővel és az egészségügy számláinak is csak 59%-át fizetik ki egy hónapon belül - mutatják az Intrum Justitia kutatásának eredményei.
A faktoring ágazat összességében sokkal sikeresebben élte meg az általános pénzügyi válságot, mint más pénzügyi szektorok. Ugyanakkor a nem egyszer két számjegyű növekedést felmutató külföldi piacokhoz képest Magyarországon a bruttó faktorált forgalom 2013-ban 8%-kal csökkent, gyakorlatilag a 2007-es szintre csökkent. A piaci verseny új szereplők miatt is élesedik, 2014-et már a fordulat évének tartják - derül ki a Magyar Faktoring Szövetség közleményéből.
A magyar követeléskezelők által kezelt vagy megvásárolt követelések értékét, e cégek jövedelmezőségét is alapjaiban rengetheti meg a kormány készülő devizahiteles csomagja. A követeléskezelők szakmai szervezetének (MAKISZ) mai sajtótájékoztatóján erről a konkrét elszámolási intézkedések hiányában még nem tudtak részletesen beszélni, de a szervezet előrehaladott állapotban lévő követeléskezelési törvényjavaslatát bemutatták. A jelenlegi kaotikus jogszabályi és intézményi környezetet egy átlátható, egységes szabályozás váltaná fel javaslatuk szerint.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
